• szolárium

Mennyire káros a szoláriumozás?

Miért járnak még mindig olyan sokan szoláriumba? Nos, ez jó kérdés. Miért dohányoznak még mindig az emberek? Vagy miért autóznak még mindig biztonsági öv nélkül? Talán sohasem fog kiderülni. A szoláriumok veszélyeit illetően azonban már semmilyen rejtély nincs.

Biztonságos a szolá­rium alkalmankénti használata?

NEM Tönkreteszi a bőrét, mert sokkal több ibolyántúli sugárzással árasztja el, mint amennyi azonos ideig tartó napozás során érné. Ha a rán­cok nem riasztják is el, leg­alább féljen a bőrráktól!

Nyilvánvaló, hogy mitől olyan csábítóak a szoláriumok: az ember bemegy, és 20 perccel később olyan barnán jön ki, amihez órákig kellett volna aszalódnia a napon. Csakhogy ennek nagy ára van – és azt az egészségének kell megfizetnie. A szolárium azért barnít gyorsan, mert a csövekből származó és a bőrét bombázó ibolyántúli fénysugarak sokkal intenzívebbek a Napból érke­zőknél. Ez sejtkárosodást okozhat, idő előtt elöregítheti a bőrt, s akár bőrrákhoz vezet­het. Aztán ott van még a leégés és a hámlás, ha túl sokáig süt­teti magát, valamint a védő szemüveg használatának elmu­lasztása miatti átmeneti vak­ság.

Szakértők megállapítot­ták, hogy egyesek szó szerint függővé válnak a szoláriumtól, s heti több alkalommal is be­fekszenek a csövek alá, noha pontosan látják, hogyan megy tönkre eközben a bőrük.

A veszélyek egyértelműek

A Dartmouthi Egyetem Orvosi Karának kutatói megállapítot­ták, hogy azon felnőttek köré­ben, akik valaha is használtak szoláriumot, 1,5-2,5-szer na­gyobb a bazálsejtes és a pik­kelysejtes karcinómának – a bőrrák két leggyakoribb típu­sának – a kockázata. Egy má­sik, több mint 100 000 svéd és norvég nő bevonásával végzett vizsgálat szerint a havonta egy­két alkalommal szoláriumozók esetében 55 százalékkal na­gyobb valószínűséggel alakult ki melanoma, azaz a bőrrák leggyilkosabb változata.

A lényeg tehát, hogy a ciga­rettásdobozokhoz hasonlóan az összes szoláriumon szerepel­nie kellene az alábbi nagybetűs feliratnak:

„Az USA Országos Egészségügyi Intézete (NIH) megállapította, hogy a szolá­riumok és a naplámpák fénye rákkeltő hatású az emberre; erre az embereken végzett vizs­gálatok alapján elegendő bizo­nyíték gyűlt össze, amelyek egyértelmű ok-okozati össze­függést mutatnak a szoláriu­mok és naplámpák fényével való érintkezés és a rákbeteg­ség kialakulása között.”

Miért, nem igaz, hogy a szoláriumozás jó módszer a D-vitamin-szint növelésére?

NEM A szoláriumok támoga­tói (többnyire a készülékek gyártói és a szalonok tulajdo­nosai) azzal érvelnek, hogy tes­tünknek szüksége van az ibo­lyántúli fényre ahhoz, hogy D-vitamint tudjon termelni. Csakhogy már akkor is elegen­dő D-vitamin termelődik, ha naponta néhány percig – pél­dául egy szabadban tett séta során – napfény éri a kezet és az arcot, s ez ráadásul nem jár a szoláriumozáshoz hasonló veszélyekkel sem.

Ha orvosa megállapítja, hogy több D-vi­taminra van szüksége, mint amennyit a szervezete termé­szetes úton, a napfény segítsé­gével megtermel, akkor táplá­lékkiegészítő szedésével sokkal biztonságosabban pótolhatja a hiányt, mint szoláriumozással vagy akár napozással.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.