Veszélyes vagy biztonságos

Salátabárok – veszélyes vagy biztonságos?

Ott terül el a szeme előtt a természet friss bőségszaruja, a ropogós zöld salátalevelektől kezdve a csillogó olajbo­gyókon át egészen az élénk színű zöldségekig. A „friss” azonban relatív fogalom – és különben is, honnan tud­hatja, hogy az Ön előtt itt járt vendég a tányérja megrakása közben nem tüsszentett-e rá az ételre?

Ha sikerül elkerülnie a kórokozókat – és ha az ételt megfelelő hő­mérsékleten tartották -, vajon valóban egészséges ételhez jut a salátabárból? Nos, ez attól függ, mit szed magának (bánjon csínján a sajttal, a pirított kenyérkockákkal és a tejszínes öntetekkel).

Veszélyesek lehetnek az egészségre a salátabárok?

Még ha jó alaposan megmosták is az ételt, könnyen megromolhat, ha nem megfelelő hőmérsékleten tart­ják. Ráadásul a vendégek is megfertőzhetik kórokozókkal.

A salátabár elméletileg kiváló ötlet: nem kell várni az ételre, több tucat hozzávaló közül le­het választani, és semmi olyat nem kell elvinni, amihez nincs kedvünk. Pontosan 22 szem pirított baconfalatot szeretne? Tessék. Az orosz salátaöntet­ből csak minden harmadik sze­let uborkára jusson? íme. Csak azon múlik, mennyire forgatja ügyesen a szedőcsipeszt.

Salátabárok veszélyei

A gyakorlatban azonban a salátabároknak is megvannak a maguk veszélyei, elsősorban két kellemetlen tény miatt: (1) nem Ön az egyetlen, aki élvez­ni szeretné ezt a bőségszarut; és (2) nem biztos, hogy a salá­tabár felügyeletével megbízott munkatársak rendesen végzik a dolgukat. Persze az is igaz, hogy az éttermi ételek fogyasz­tásának mindig van némi koc­kázata, de a salátabárok eseté­ben ez lényegesen nagyobb:

  • Először is, általában előre csomagolt nyers összetevőkkel töltik fel őket, amelyeket nem biztos, hogy elég alaposan mostak meg.
  • Másodszor, az ételek órákig állnak a szabad levegőn.
  • Harmadszor, a kínált fogások egy részét kimondot­tan hidegen kell tartani (példá­ul a salátaönteteket), másokat pedig forrón (a leveseket), mi­vel csak így akadályozható meg a baktériumok elszaporo­dása. Emellett egyes hozzá­valókat gyakran át kellene for­gatni.
  • Negyedszer – és talán ez a legfontosabb -, az ételt állan­dóan piszkálgatja, bökdösi és fogdossa az élelmiszer-bizton­ság hírhedten gondatlan első számú közellensége: a Vendég a mosatlan kezével, meg csö­pögő orrú gyermekei a koszos mancsukkal.

A Kaliforniai Egyetem egyik felmérése megállapította, hogy az éttermi salátabárok vendé­gei a legkülönfélébb vétkeket követik el:

Ujjaikkal tapogatják az ételeket, bedugják a fejüket a műanyag tüsszentésvédő bu­ra alá, hogy hozzáférjenek a távolabbi fogásokhoz, sőt – és ez nem vicc – néha az ujjukat is beledugják a mártásokba, hogy megkóstolják azokat. Ezután érkezik Ön a bárhoz – és könnyen lehet, hogy a Salmonella, az Escherichia coli és a Norovirus már alig várja a találkozást.

Elkaphatok valami­lyen betegséget?

NEM! Ha a józan eszére hall­gat, akkor viszonylag csekély a megbetegedés kockázata.

Kész csoda, hogy nem fognak a jelenleginél is több ételmér­gezéses esetet a salátabárokra. Pontos adatokat nehéz volna mondani, hiszen az ilyen ese­tek jó részét nem is jelentik be. Az amerikai Betegségmegelőzé­si és Járványügyi Központnak 2006-ban bejelentett 1247 ételmérgezéses eset közül, ame­lyekben összesen 25 659 fő be­tegedett meg, mindössze négy eredt salátabárból. Csaknem 100 esetet okoztak ugyanak­kor különféle saláták és azok öntetei, amelyeket szinte kivé­tel nélkül éttermekben fogyasz­tottak el.

Mindazonáltal tény, hogy az éttermekben sokszor a salá­tabárok kínálata messze a leg­egészségesebb. Ha pedig úgy dönt, hogy vállalja a kockáza­tot, az esélyek az Ön oldalán állnak.

Biztonságos étkezés a salátabárból

Ha csökkenteni szeretné annak valószínűségét, hogy egy salá­tabár elbánik a hasával, a tányér megrakása előtt nyomozzon egy kicsit, javasolja dr. Joan Salge Blake, a Bostoni Egyetem táplálkozástudományi docense.

  • Keressen olyan tüsszentésvédőt, amely alá egy átlagos magasságú felnőtt csak nehezen tudna bebújni. Ha nem talál ilyet, vagy ha az piszkos, ne is nézelődjön tovább.
  • Vegye szemügyre a leveles salátát! Vannak rajta meg­barnult, nyálkás részek? Ha igen, a személyzet túl sokáig hagyja állni az ételeket vagy túl magas hőmérsékleten tartja azokat.
  • Ellenőrizze a tisztaságot! Vannak kiömléses foltok a salá­tabárban? A csipeszek és az egyéb szedőeszközök nem a megfelelő tartóban vagy éppen az ételek közé dugva pihennek? Ha igen, könnyen lehet, hogy már baktériumok tárházává váltak.
  • Keresse a tiszta tányérokat a bár mellett! Ha nincsenek odakészítve, az azt jelenti, hogy a vendégek a saját tányér­jukba szednek, így a salátabár evőeszközei piszkos tányérok­kal érintkezhetnek.
  • Kérdezze ki a vezetőt! Tudakolja meg, milyen hőmérsékle­ten tartják a salátabár ételeit. Az előírások szerint a meleg ételeket legalább 60 °C-on, a hidegeket legfeljebb 5 °C-on kell tartani. Ha a vezető nem vágja rá azonnal ezeket az érté­keket, inkább kerülje el a salátabárt.
  • Kérdezze meg az egyik alkalmazottat, hogy „a saláta­bárban lévő zöldségeket előmosva veszik-e, vagy itt mossák meg őket, mielőtt a pultba kerülnek?” Ha elő-mosottak, az azt jelenti, hogy csak kibontják a zacskókat, és feltöltik belőlük a tárolóedényeket – ez esetben keressen inkább olyan éttermet, ahol legalább azt mondják, hogy ők mossák meg a zöldségeket.
  • Figyelje meg, mennyire gondosan foglalkozik a sze­mélyzet a salátabárral! Gyakran cserélik az ételeket? Azonnal elviszik a kiürült tálakat? Az ételt kesztyűs kézzel kezelik?
  • Válasszon egyszerű, olajos-ecetes öntetet! Az ecet nem megfelelő közeg a baktériumok számára.
  • Mondjon le a nyers növényi csírákról, kivéve, ha való­ban megbízik az étteremben! „Ha csak leöblítik őket, az nem elég. Alapos tisztítást igényelnek, s a kezelésük során is nagyobb gonddal kell eljárni”, mondja Blake.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.