Veszélyes vagy biztonságos

Szoláriumok – veszélyes vagy biztonságos?

Miért járnak még mindig olyan sokan szoláriumba? Nos, ez jó kérdés. Miért dohányoznak még mindig az emberek? Vagy miért autóznak még mindig biztonsági öv nélkül? Talán sohasem fog kiderülni. A szoláriumok veszélyeit illetően azonban már semmilyen rejtély nincs.

Biztonságos a szolá­rium alkalmankénti használata?

NEM! Tönkreteszi a bőrét, mert sokkal több ibolyántúli sugárzással árasztja el, mint amennyi azonos ideig tartó napozás során érné. Ha a rán­cok nem riasztják is el, leg­alább féljen a bőrráktól!

Nyilvánvaló, hogy mitől olyan csábítóak a szoláriumok: az ember bemegy, és 20 perccel később olyan barnán jön ki, amihez órákig kellett volna aszalódnia a napon. Csakhogy ennek nagy ára van – és azt az egészségének kell megfizetnie. A szolárium azért barnít gyorsan, mert a csövekből származó és a bőrét bombázó ibolyántúli fénysugarak sokkal intenzívebbek a Napból érke­zőknél.

Ez sejtkárosodást okozhat, idő előtt elöregítheti a bőrt, s akár bőrrákhoz vezet­het. Aztán ott van még a leégés és a hámlás, ha túl sokáig süt­teti magát, valamint a védő szemüveg használatának elmu­lasztása miatti átmeneti vak­ság. Szakértők megállapítot­ták, hogy egyesek szó szerint függővé válnak a szoláriumtól, s heti több alkalommal is be­fekszenek a csövek alá, noha pontosan látják, hogyan megy tönkre eközben a bőrük.

A veszélyek egyértelműek!

Kutatási eredmények! A Dartmouthi Egyetem Orvosi Karának kutatói megállapítot­ták, hogy azon felnőttek köré­ben, akik valaha is használtak szoláriumot, 1,5-2,5-szer na­gyobb a bazálsejtes és a pik­kelysejtes karcinómának – a bőrrák két leggyakoribb típu­sának – a kockázata.
További kutatási eredmények: egy má­sik, több mint 100 000 svéd és norvég nő bevonásával végzett vizsgálat szerint a havonta egy­-két alkalommal szoláriumozók esetében 55 százalékkal na­gyobb valószínűséggel alakult ki melanoma, azaz a bőrrák leggyilkosabb változata.

A lényeg tehát, hogy a ciga­rettásdobozokhoz hasonlóan az összes szoláriumon szerepel­nie kellene az alábbi nagybetűs feliratnak: „Az USA Országos Egészségügyi Intézete (NIH) megállapította, hogy a szolá­riumok és a naplámpák fénye rákkeltő hatású az emberre; erre az embereken végzett vizs­gálatok alapján elegendő bizo­nyíték gyűlt össze, amelyek egyértelmű ok-okozati össze­függést mutatnak a szoláriu­mok és naplámpák fényével való érintkezés és a rákbeteg­ség kialakulása között.”

Miért, nem igaz, hogy a szoláriumozás jó módszer a D-vitamin-szint növelésére?

NEM! A szoláriumok támoga­tói (többnyire a készülékek gyártói és a szalonok tulajdo­nosai) azzal érvelnek, hogy tes­tünknek szüksége van az ibo­lyántúli fényre ahhoz, hogy D-vitamint tudjon termelni. Csakhogy már akkor is elegen­dő D-vitamin termelődik, ha naponta néhány percig – pél­dául egy szabadban tett séta során – napfény éri a kezet és az arcot, s ez ráadásul nem jár a szoláriumozáshoz hasonló veszélyekkel sem.

Ha orvosa megállapítja, hogy több D-vi­taminra van szüksége, mint amennyit a szervezete termé­szetes úton, a napfény segítsé­gével megtermel, akkor táplá­lékkiegészítő szedésével sokkal biztonságosabban pótolhatja a hiányt, mint szoláriumozással vagy akár napozással.

Jó tanács! A szolárium helyett vegyen in­kább önbarnító spray-t, így a kockázatok nélkül – és sokkal olcsóbban – érhet el természe­tesnek ható barna színt.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.