• folsav

Folsav

A folsav, a jókedv garanciája

A leggyakoribb vitaminhiány a folsavé. Alig van ember, akinek a szervezetében elegendő volna ebből a B-vitaminfajtából. Pedig éppen ennek a bioanyagnak oly fontos a szerepe örömhormonjaink termelésében. Ha megfigyeljük a városi járdán özönlő gyalogostömeget, azt a sok komor, gondterhelt arcot, a sok siető férfit és nőt, óhatatlanul felmerül a kérdés: talán azért nem derűsek, mert folsavhiányuk van. A folsav vitamint elsősorban a növényi táplálékból szerezhetjük be, de van belőle a májban is, hiszen az állatok ott raktározzák el a folsavat és más tápanyagokat. Nagyon érzékeny vitamin ez: a fény, a meleg, még a szobahőmérsékleten való hosszas tárolás is elpusztítja. A nyers koszton élők tehát a folsav szempontjából előnyben vannak. Amikor a természet százezer évekkel ezelőtt kiosztotta a tápanyagoknak a feladatokat, a folsav fontos beosztást kapott: részt kell vennie szénhordozóként a hem, vagyis a hemoglobin színét adó vérfesték felépítésében. Ezáltal a folsav nélkülözhetetlenné vált a vörösvértestek képzésénél.

Szükség van folsavra a nukleinsavak felépítéséhez is, amelyekben tárolódnak öröklődési anyagaink, ezért nélkülözhetetlen mind a 70 billió sejtünk növekedése, karbantartása és pótlása szempontjából. Ez a vitamin idézi elő az étvágyat az étel megpillantásakor, és eközben a gyomorsavképződést is serkenti. Még igen kevéssé ismert probléma az, hogy 40 év fölött a legtöbb ember savhiányos, vagyis a gyomornedveiben kevés a sósav. Ennek következménye, hogy nincs, ami elpusztítsa az élősködőket és az élelem mérgeit, a fehérje feldolgozása pedig valósággal katasztrofális lesz. Sokan tudnának ezen egy kis folsavtöbblet fogyasztásával segíteni. Nem kellene hozzá más, mint hogy egy héten át naponta bőségesen egyenek zöldfőzeléket és salátát.

Több életöröm a folsav segítségével

A kis folsav vitamin munkája olyan pontos és megbízható, hogy a természet még egy igen fontos feladattal bízta meg. Amikor ugyanis az ember tudata kialakult, szüksége lett új hormonokra és ingerületátvivő anyagokra, úgynevezett neurotranszmitterekre. Ezek a molekulák a teljes idegrendszerben, minden irányban közvetítik az ideg- és agyi ingereket. A mentális, vagyis a lelki-szellemi tartományban ők gondoskodnak a jókedvről, örömről, lelkesedni tudásról, bátorságról, önbizalomról, optimizmusról, vidámságról, vagyis mindazokról a tulajdonságokról, amelyekre annyira vágyunk.

A folsav szorgalmasan dolgozik az életörömünk megvalósításán, főleg a metionin idegfehérje anyagcseréjében. Ekkor keletkezik ugyanis két idegátvivő anyag, a szerotonin és a noradrenalin. A szerotonin az agyunkban és az idegrendszerünkben csillapító-megnyugtató, boldogító szerepet tölt be, örömteli gondolatok édeni tájaira visz, és esténként egészséges álomba ringat. A noradrenalin az aktív nappali örömgyártó, aki lelkesen vezet bennünket harcba a stresszproblémák ellen – vagy legalábbis ezt kellene tennie.

Mindkét anyag a folsav segítségével szintetizálódik az agy- és idegsejtekben, méghozzá az úgynevezett vezikulumokban, az idegsejtek mikroszkopikus kicsinységű hólyagocskáiban. Jaj, annak, akinek itt, a többi bioanyag mellett, hiánya van folsavban! Ekkor ugyanis érdekes dolog történik: az ilyen ember ugyanolyan aktívan és dinamikusan igyekszik a stresszproblémákat megoldani, de hiányzik belőle az eufória, az a finom, boldogító kábulat, amit a noradrenalin közvetít.

Noradrenalin híján szervezetünk a stressz ellen először is adrenalint mozgósít, mégpedig a mellékvese velőállományából. Az adrenalint testi-érzéki lázítónak tekinthetjük, a nor- adrenalint az optimizmus hormonjának, amelyet mi, emberek sok százezer év során fejlesztettünk ki az idegrendszerünkben. (A C-vitaminról szóló fejezetben még sok minden kiderül az agy érdekes örömhírhozóiról.)

A folsavhiány első jelei:

• fáradtság
• nyugtalanság, csüggetegség
• szorongás
• alvászavar
• az életöröm hiánya
• szórakozottság, emlékezetgyöngeség
• emésztési zavarok
• nyelvgyulladás
• gyulladás az ajkak nyálkahártyáján
• korai őszülés
• vérszegénység

Szervezetünk noradrenalin híján főként adrenalint bocsát ki, ezt a testi-érzéki lázítót.  A nor-adrenalint viszont optimizmus- hormonként határozhatjuk meg.

Van egyébként egy ikertestvére is a folsavnak a vitaminok közt: a B₁₂. Szinte mindig együtt találhatók, szinte elválaszt­hatatlanok. Ha az egyik hiányzik, a másik csak hiányosan és kelletlenül teljesíti feladatát-az-anyagcsere körül. Ahhoz tehát, hogy elegendő legyen a folsavunk, mindig elég B₁₂-vitamint is magunkhoz kell vennünk.

A vitaminhiány gyakran azért okoz fáradtságot, mert így védekezik a testünk, pontosabban az idegrendszerünk, a szer­vezet takaréklángra áll át, hogy kevesebb tápanyagra legyen szüksége. Ha aztán megjön a pótlás, mondjuk a folsav, rögtön friss életerő hatja át a testet, az idegek ujjongani kezdenek.

Hogyan jut a folsav a testsejtekbe?

Minden embernek, és minden vállalkozásnak, megvannak a maga problémái – és így van ezzel az anyagcserénk is. Az egyik így hangzik: hogyan választhatom ki a tápanyagokat a táplálékból, hogyan kerül a vérbe és hogyan juttatom el a sej­tekbe?

A folsav szinte mindig glutaminsavhoz vagy annak sói­hoz kötődik. Ezektől csak a vékonybélben kell leválasztódnia, azért, hogy a vitamin a továbbutazáshoz felszabaduljon. Bizo­nyos fehérjék, így a tejé, kizárólag a folsavmolekulákkal törőd­nek és azokat szállítják a nyálkahártyába. Ily módon megóv­ják az érzékeny vitamint az örökké éhes bélbaktériumoktól.

A folsavmolekulák felét a máj tárolja, eközben ismét glutamátokhoz kötődnek. Ez a kötődés a szervezet sejtjeiben is bekövetkezik, így aktivizálva igazán a vitamint. B₁₂-vitamin- hiánynál ez a bioaktív „feltöltődés” megakad, és a folsavmolekula bizonyos mértékben kihasz-nálatlanul raboskodik a sejtben.

Ez bizony veszélyes, mert a sejtnél, a hólyagocskákban, minden tápanyag a folsavra vár, hogy végre előállíthassa az örömhozó szerotonint vagy a noradrenalint. Újabb bizony­sága annak, milyen szorosan együttműködnek a vitaminok, különösen a B-vitaminok, és egészen speciálisan a folsav és a B12.

Hogyan hat a folsav?

Ez a vitamin elsősorban az agyban és az idegrendszerben működik, a hátgerincvelő folyadékának alkotórészeként. A pszichiátriai betegeknek kerek 30 százalékánál megállapítható a vér túl alacsony folsavszintje. A folsavmennyiség növelése megszünteti a panaszokat.

Igen fontos a pszichénk számára a folsav, a B₁₂-vitamin és a metionin fehérje kölcsönhatása. Ezek együtt központi szerepet visznek jó közérzetünk kialakulásában. A B₁₂ átalakítja a homocisztein fehérjeanyagot metioninná, amely viszont segít a folsavmolekuláknak a nukleinsavak beépítésében a sejtmagba. Ez az eljárás másodpercenként százezerszer játszódik, le vérképző csontvelőnkben. Itt éjjeli és nappali műszakban folyamatosan termelődnek a vértestecskék, így az állandó sejtosztódás elengedhetetlen.

Ha az ikertestvér, a B₁₂-vitamin hiányzik a sejtjeinkből, a folsavmolekulák szörnyen elhagyatottnak érzik magukat és kinyomulnak a sejtből. Vagyis a B₁₂ gondoskodik arról, hogy a sejtekben mindig megfelelő folsavtartalék legyen. B₁₂-vitamin nélkül a sejtek nem tudják megtartani a folsavukat, kiürülnek, ami pszichikai és idegzavarokat okoz. Ilyenkor ezekben a sejtekben a sejtosztódás rendje felbomlik vagy lelassul. Különösen veszélyes a kihatása a terhesség idején a magzatra, hiszen az egészséges sejtosztódás biztosítja a normális növekedést.

Hogyan jutunk elég folsavhoz?

Minimális mennyiségű folsavra van csak szükségünk, mintegy napi 100 mikrogrammra, vagyis 100 milliomod grammra. Állapotos nők szükséglete kb. 150 mikrogramm. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagcserénk állandó, csillapíthatatlan folsavétvágya ki volna elégítve, ha ennek megfelelő mennyiségű folsavat veszünk magunkhoz a táplálékkal. Az egészséges ember hihetetlen erővel működő emésztési rendszerében ugyanis a felvett folsavmolekulák fele kárba vész.

Sok más körülmény is hozzájárul a folsav pusztulásához vagy kiválasztódásához, így például az alkoholfogyasztás, a gyógyszerszedés, a B12-vitamin hiánya, a fogamzásgátló pirulák, a májbetegségek stb. Sok metionin ugyanakkor sok folsavat emészt fel, így egy metioninban gazdag étkezés folsavhiányt okozhat. A növényi élelmiszerekben alig található metionin, leginkább a hús és a sajt tartalmazza.

Többletadag folsavra van szüksége annak, aki szeret hosszan napozni, vagy szoláriumba jár, mert a napsugár elégeti a folsavmolekulákat. Végül minden pajzsmirigytúltengéses embernek, vagyis mindenkinek, aki túl élénk, állandó izgalmi állapotban van, kiegészítő adag folsav jár. Áll ez a gyakran túlságosan aktív gyermekeinkre is, akik szüntelenül ficánkolnak, az energiáikat lehetetlen visszafogni, és ráadásul növőfélben vannak.

A valódi napi szükséglet, amelyet a táplálékkal kell magunkhoz vennünk, körülbelül 400 mikrogramm. Egy esetleges hiány megelőzésére az anyagcsere-kutatók napi 600 mikrogramm elfogyasztását javasolják.

A folsav szinte kizárólag a B₁₂-vitaminnal kötődve fordul elő. Végül is a B₁₂ gondoskodik
arról, hogy sejtjeinkben elég folsav raktározódjon el. Ha ez a két vitamin hiányzik, pszichikai és idegrendszeri zavarok következnek be.

Folsavban különösen gazdag élelmiszerek:

Mire ügyeljünk?

A folsav élelemvitaminnak csak a fele (néha csak a 30 százaléka) találja meg az utat a vérbe és a sejtekbe. Akinek olyan panasza vagy betegsége van, amely hányással vagy hasmenéssel jár együtt, még ennél is kevesebb folsavat tud hasznosítani.

Stresszes állapotban rendkívül magas a szükségletünk ebből a B-vitaminból. Lehetőleg minél frissebben fogyasszuk a folsavban gazdag élelmiszereket: a zöld salátákat vagy főzelékféléket, mert a tárolás és feldolgozás során sok kárba vész ebből az idegvitaminból. Ideális formában kapja a szervezetünk a folsavat nyers kosztban, apróra vagdalt főzelékfélékben. A biokémikusok javaslata: a gyönge, fiatal leveleket együk meg egyszerűen nyersen (pl. galambbegysaláta, paraj). Az állatok is ily módon fedezik folsavszükségletüket. Értékes kiegészítés ehhez a sörélesztő.

• A folsavpótlás jó hatású lehet a teherbe esést tervező nőknél, de nem alkalmas a kolinhiány megszüntetésére. Az emberek többsége számára szerencsésebb, ha a folátot csak ételekből szerzik meg.

Minek használ a folsav?

• Vérképzés
• Növekedés
• Agy
• Ideg
• Étvágy
• Gyomorsav
• Májfunkció
• Gyomor-bélműködés
• Haj növés

A folsav szintetikus vitamin, amely a testben a „folát” különböző formáivá alakul, köztük tetrahidrofoláttá, ami felvesz egy metilcsoportot, és metiltetrahidrofoláttá alakul. A metiltetrahidrofolát rendkívül fontos, mivel a metilcsoportját át tudja adni, így sok biológiai folyamathoz képes hozzájárulni: a homocisztein újrafelhasználásához, ami majd a kolinszintézishez vezet, továbbá elősegíti a dopamin, a szerotonin és a norepinefrin szintézisét.

 A természetben nem fordul elő – hatalmas szerepet kapott az étrendben:

• A multivitaminok általában 400 µg, a terhességi vitaminok 800 µg folsavat tartalmaznak.
• A lisztet és a gabonapelyheket 1973 óta dúsítják folsavval, és ennek mértékét 1998-ban még növelték is. Az USA-ban a dúsított lisztnek 0,5 kilónként 700 µg folsavat kell tartalmaznia.

Az ételek természetes folátszintje nagyjából napi 300 µg folátot biztosít. A multivitamint szedő amerikaiak esetében a folátszükséglet 65%-át, a terhességi vitamint szedő nőknél a 75%-át a szintetikus folsav fedezi. A sok péksüteményfélét fogyasztó nők a terhességi vitaminnal együtt könnyen elérhetik a napi 1500 µg folsavbevitelt szintetikus forrásból – miközben a biztonságos napi bevitel felső határa 1000 µg.

Felnőtteknél a folsavpótlást a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával hozzák összefüggésbe.

Nézzük a kockázatokat:

• Rák. A zöldségekből származó természetes folát csökkenti a rák kockázatát, ám napi 1 mg folsavpótlás megduplázta a prosztatarák esélyét. Chilében megduplázódott a vastagbélrák előfordulása, amikor elkezdték a búzalisztet folsavval dúsítani.3 A prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrákot vizsgáló kísérletben (PLCO) a napi 400 pg folsavpótlás 20%-kai növelte a mellrák kockázatát. Amikor a nősténypatkányoknak folsavat adtak, az utódaik kétszer nagyobb valószínűséggel lettek mellrákosak, és maga a rák is gyorsabban terjedt a szervezetükben.
• Rák, halálozás. Egy norvég vizsgálatban a napi 0,8 mg folsavat és kis mennyiségű B12-vitamint szedő személyek 21%-kal nagyobb valószínűséggel betegedtek meg rákban, és 38%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg
• Szívroham, agyvérzés, halálozás. Egy kanadai vizsgálatban cukorbetegek napi 2,5 mg folsav mellett kis mennyiségű B12- és B6-vitamint szedtek. A folsavat szedő csoportban 20%-kal nagyobb volt a halálozási arány, megduplázódott a szívbetegség és az amputáció kockázata, hatszorosára nőtt az agyvérzés és a vesekárosodás aránya.

A terhesség alatt szedett folsav csökkenti az idegcső-rendellenességek esélyét, amelyek olyan betegségekhez vezethetnek, mint például a nyitott gerinc. Mindamellett arra utaló jelek is vannak, hogy a terhességi vitamint szedő nők gyermekei nagyobb eséllyel lesznek asztmásak vagy autisták:

• A terhesség alatti folsavpótlás következtében a gyerekeknél nagyobb arányban fordul elő nehéz légzés vagy asztma. Egereknél a vemhesség alatti folsavpótlás következtében az utódok asztmásak lettek.
• Az 1 mg folsavat tartalmazó terhességi vitaminok és az autizmus között 87%-os korrelációt találtak — ez borzasztóan magas. (Ennek ellentmond egy közelmúltbeli tanulmány, amely szerint az autista gyereket szülő nők valamivel kevesebb folsavhoz jutottak, mint az egészséges gyereket szülő nők.

A folsav toxicitást mechanizmusa még nem ismert. A test a szintetikus folsavat nem teljes mértékben alakítja át természetes foláttá, így felmerült, hogy a nemkívánatos mellékhatásokért a vérben keringő folsav lehet a felelős. Ennél valamivel valószínűbb magyarázat, hogy a mellékhatásokért a túl sok folát a felelős. A mechanizmus pedig elképzelhető, hogy a gének elnémításán keresztül működik.

A folsav és a génszabályozás zavara

A folát egyik legfontosabb feladata a gének „elnémítása” a DNS-metiláción keresztül. A több folát általában a gének nagyobb arányú elnémítását jelenti.

Úgy tűnik, hogy a génjeink egy meghatározott, az evolúciós étrendünkben szereplő folátmennyiség mellett működnek a legjobban. Az étrend folsavval való kiegészítése megzavarja a génmetiláció folyamatát, és mintegy ezer gén szabályozása válik abnormálissá:

Könnyen elképzelhető, hogy a génjeink nem tudnak megbirkózni a multivitaminokból és a folsavval dúsított élelmiszerekből a szervezetünkbe jutó hatalmas folátmennyiséggel. De ha a folsavpótlás rossz, akkor mi legyen az idegcső-rendellenességgel, amit ennek a sok folsavnak meg kellene előznie? A jó hír az, hogy ezt az elváltozást a folsavnál jobb módszerrel is meg lehet előzni.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.