Vitaminok táplálékkiegészítők

Az A vitamin

Az immunitás csodaszere

Ez tart meg bennünket szépnek és fiatalnak, ettől lesz a bőrünk és minden nyálkahártyánk egészséges.

Előfordul, hogy amikor reggel a tükörbe nézünk, még üdének látjuk az arcunkat, de délutánra már fáradtnak, hervadtnak, nyúzottnak. Néha olyan érzés fog el, mintha öt évvel öregebbek volnánk a valóságosnál. Van, akinek alkonyaikor vagy éjszaka látási zavarai támadnak. És van, aki hajlamos a nyálkahártya-fertőzésekre, például a torok, az orr, a hörgők, a hólyagvagy a vagina területén.

Az ilyesmi feltehetőleg az A-vitaminnal kapcsolatos, vagyis másképpen: azt jelenti, hogy hiányunk van ebből a létfontosságú anyagból, amely az immunrendszerünkben a vírusok, baktériumok és más kórokozók ellenlábasa, a testsejtjeinket fiatallá és egészségessé teszi, a látást élesíti, a hajat fényessé és hajlékonnyá varázsolja. Az A-vitamint már 1931-ben fel-fedezték és megfejtették vegyi szerkezetét, 1947 óta szintetikusan állítják elő, de a kutatók, kitűnő analizáló műszerek segítségével, csak most tárják fel ennek a hihetetlenül sokoldalú molekulának valódi titkait, és így mind több izgalmas újdonságról szerzünk tudomást e bioanyaggal kapcsolatban. Az A-vitamint eredetileg a növények találták fel. Őket ugyanis sok milliárd éves fejlődéstörténetük során egyre hevesebben szorongatták és támadták olyan agresszív anyagok, mint a szabadgyökök, gombák, paraziták, baktériumok, vírusok stb. Ezek ellen nemzedékről nemzedékre védekezési mechanizmusokat fejlesztettek ki. A tökéletes immunrendszer megalapítói tehát nem mi, emberek vagyunk, hanem a növények. A legsatnyább útszéli növénykétől is sokat tanulhatunk, ha gondosan vizsgáljuk. A növények sok-sok évmillióval ezelőtt fokozatosan egyre több szénatomot vontak ki környezetükből, hogy segítségükkel bonyolult molekulaalakzatokat: karotinokat formáljanak.

Az A-vitamin immun-rendszerünkben harcol a vírusok, baktériumok és más kórokozók ellen, megőrzi a testsejtek fiatalságát és egészségét, élesíti a látást, és gondoskodik róla, hogy a bőrünk sima és ruganyos maradjon.

A karotinok festékanyagok, tőlük nyerik a növények csodálatos színeiket. Még a lazac és a rák gyönyörű pirosa és rózsaszíne, vagy a flamingótollak rózsaszíne sem egyéb, mint akarotinmolekulák összesűrűsödése. A természet azonban nem hiú, nem ad a szépségre, a karotinok szerepe sokkal fontosabb. Ezek védik meg a növényi sejteket az ellenséges mikroorganizmusoktól, mindenekelőtt pedig óvják a fotoszintézis rendkívül veszélyes és robbanékony folyamata során, amikor az esővíz, a napfény hatására, kettéválik oxigénné és hidrogénné. A szabad gyökök ugyanis minden napkeltekor szerencsét próbálnak. Ezek az agresszív, romboló anyagok mintegy előfutárai a Napnak, a természet e csodájának, amely élet és halál ura.

Amikor a füvek, a harasztok, a fák és a virágok szétárasztják oxigénjüket, minden növényi sejtben elszabadul a pokol – ami azonban, meglepő módon, tökéletes ellenőrzés alatt működik. Eközben a szabad gyökök igyekeznek oxidálni, vagyis elégetni a védtelen sejtrészeket. Ebben a karotinok akadályozzák meg őket. Karotinok nélkül reggel 9 órára Közép-Európa teljes dúsan burjánzó flórája egyetlen barna tömeggé hamvadna.

Karotin, a tökéletes védőfegyver

A növényvilágnak a karotin kitalálásával sikerült megteremtenie a romboló szabad gyökökkel szembeni tökéletes védő-fegyvert. Mivel egyre több és több fajtája képződött a szabadgyököknek, a növények az idők folyamán több mint ötszáz fajta karotinnal vették körül a sejtjeiket. Mivel a virág, a magvas növények szaporítószerve, mindennél érzékenyebb, ezértide került a legtöbb karotin. így született a virágzó természet színpompája, amely újra meg újra örömmel tölt el bennünket. Egy érdekes gondolat: bennünket, embereket tulajdonképpencsak a tudatosságunk különböztet meg a növényektől, és az, hogy változtatni tudjuk a helyünket. Ha eltávolítjuk a növényi sejt kemény cellulózhéját, az előbukkanó protoplazma nem sokban különbözik az emberi vagy állati sejtekben található protoplazmától.

A mi testsejtjeink mindegyikében is hasonlóképpen szabadul el a pokol minden éjjel és minden nap, az energianyerés során. Elektronok milliárdjai száguldanak a fény sebességével,látszólag robbanékony káoszban keresztül-kasul, minden vadul ég, lobog és szikrázik.

Fontos tudnivalók!

A karotinok festékanyagok, belőlük nyerik a növények pompás színeiket. Karotinok nélkül reggel 9 órára Közép- Európa egész dús növényzete egyetlen barna tömeggé hamvadna.

Itt is a szabad gyökök próbálnak szerencsét. Ennek a gyilkos anyagnak mindig van egy kielégítetlen elektronja. Másképpen: elektronra éhezik, és behatol a mitokondriumokba,a testsejtek kemencéjébe, hogy ott elektront zsákmányoljon, azt elhurcolja és felfalja, azaz oxidálja. Ekkor összeomlik a sejtben az energianyerés ellenőrzött tűzijátéka, láncreakcióindul el, amelyben a sejt gyorsan elég és elpusztul.

Ugyanúgy, mint a növényekben, az emberi sejtekben is a karotinok óvják meg a testsejteket ettől az elégéstől. Másképpen maga az a kemence is elolvadna és elégne, amelyben azenergiatűz keletkezik. A karotin – és más védőanyagok, például szelén – nélkül az ember pillanatok alatt szétolvadna és meghalna, mert minden sejtje egyszerre pusztulna el.

Pedig hát a szabad gyökök nem gonosztevők, hanem a természet jó szándékú eszközei arra, hogy elpusztítsák á régit és élni hagyják az újat. A szabad gyökök nélkül a növények, az állatok és az emberek a végtelenségig életben maradnának. A szabad gyökök kiválasztják és megölik a beteg, vagyis védtelen sejteket. így válik a Nap, tulajdonképpeni hadvezérük,nemcsak minden földi élet előidézőjévé, hanem az élet és a halál szabályozójává is.

Az ifjúság forrása: a karotin

A természet nem ismer betegségeket, csak öreg és fiatal test-sejteket. A fiatal testsejtek olyan sejtek, amelyeket a karotinok vagy más anyagok megvédtek, amelyeknek sem a szabad
gyökök, sem más gyilkos organizmusok nem árthatnak. Az, akinek a sejtfalai és más sejtrészei telis-teli vannak karotinnal, sokkal tovább marad fiatal, mint az, akinek a sejtszöveteiben hiányos a karotinkoncentráció. A szabadban élő állatok életük végéig megtartják szép bundájukat, toll- vagy pikkelyruhájukat, mert sejtjeik teli vannak karotinnal és más védő tápanyagokkal. Ez pedig annak köszönhető, hogy élettanilag helyesen táplálkoznak, vagyis csak azt fogyasztják, amit a szervezetük megkíván.

Sok az újdonság e felismerések között, amelyek néhány évvel ezelőtt még nem lettek volna lehetségesek, mert nem léteztek elemző műszerek a sejtek karotinkoncentrációjának mérésére a pikomoláris tartományban. Ha egy modern, a molekuláris biológiában jártas tudós ma találkozik egy idősebb hölggyel, akit amolyan negyvenesnek lehetne nézni, magában ezt gondolja: „Na lám, a karotinok tökéletes koncentrációja a szövetekben!”

Ha pedig azt látja, hogy egy harmincéves fáradtan vonszolja magát, elhasználtnak, öregnek, betegnek hat, rögtön tudja: „Ennek aztán alapos karotinhiánya van!”

Minthogy a sejtjeink csak akkor tudják karotinnal dúsítani a szöveteinket, ha ez az anyag bőségesen folydogál a mikroszkopikusan vékony artériákban, gondoskodnunk kell róla, hogy állandóan elég karotinmolekula legyen a vérünkben. Ennek egyetlen módja, ha több karotinban gazdag táplálékot fogyasztunk. Ide tartozik minden sötétzöld, sárga és piros főzelékféle: a paraj, a brokkoli, a sárgarépa, a mangold és a sütőtök. A sárgabarackban is bőségesen van A-vitamin. Dr. S. A. Mahmud anyagcsere-szakértő rájött, hogy a Karakorum északnyugati részében élő pakisztáni hunzák azért olyan meglepően hosszú életűek, mert igen sok sárgabarackot esznek. George Hoyt Whipple amerikai Nobel-díjas tudós szerint a sárgabarack fiatalító ereje vetekszik a májéval. Természetesen semmi más nem történik itt, mint hogy bőségesen jut karotin a vérbe, illetve a testsejtekbe. így a sejtek fiatalok maradnak, mert vissza tudják verni a szabad gyököket. Ilyen egyszerűen, a szabadban élő állatok módjára, mi is tehetünk valamit a szépségünkért és a fiatalságunkért.

Az A-vitamin-hiány első jelei:

  • törékeny, lassan növő körmök
  • száraz, törékeny hajszálak
  • száraz bőr bőrkiütések
  • étvágytalanság
  • gyakori fertőzések
  • farkasvakság
  • szempanaszok
  • terméketlenség

Hogyan jut az A-vitamin a vérbe?

A karotinok zsírtartalmú festékanyagok; közülük 60, így például a béta-karotin, provitaminnak számít, ez az A-vitamin-anyagcsere előfutára. A már kész A-vitamin, amelyet a szakemberek aszerint, hogy milyen a vegyi szerkezete, retinolnak, retinainak vagy retinoidnak neveznek, bizonyos állati termékekben található: a májban, a vajban, a teljes tejben, a sajtban, a tojásban és főként a csukamájolajban. Ezekben az állatok, saját anyagcseréjük során, már kész A-vitaminná alakították a karotinokat. Ez a kész A-vitamin rendkívül gyorsan jut bele a vérbe és a testsejtekbe.

Honnan jön a karotin?

Valamivel hosszabb ideig tart, amíg a növényi karotinból nyert A-vitamin megérkezik munkahelyére, a sejtbe. A karotinmolekulák ugyanis sokszor oly szorosan beágyazódtak a növények rostszövetébe – mint például a sárgarépánál -, hogy az emésztőnedveink még túlórában sem tudják onnan kiszabadítani őket. így aztán az élelemmel elfogyasztott karotinnak kereken 40 százaléka nem alakul át A-vitaminná, hanem a székletben eltávozik a szervezetből. Súlyosbítja a dolgot, hogy semmi magunk, sem a gyerekeink rendszerint nem fogyasztunk elég gyümölcsöt, salátát és főzeléket.

Ezért elsősorban a sárgarépát és mindenféle ballasztanyagban gazdag zöldfőzeléket alaposan meg kell főzni vagy párolni, és elkészítésüknél nem helyes kerülni a zsiradék használatát, másképpen testünkben nem termelődik kellő mennyiségű epesó az A-vitamin anyag- cseréjéhez. Két düsseldorfi biokémikus, dr. Wilhelm Stahl és dr. Helmut Sies 1992-ben érdekes tanulmányt tettek közzé. Vettek egy üveg paradicsomlevet, a felébe egyszázaléknyi kukoricaolajat öntöttek, és egy óra hosszat szobahőmérsékleten kevergették. A másik felébe ugyanúgy egyszázaléknyi kukoricaolaj került, de ezt egy óra hosszat főzték 100 °C-on, állandó kevergetés mellett.

Utána a két, különbözőképpen kezelt italt kísérleti személyekkel megitatták. Az eredmény meglepő volt: a hővel kezelt paradicsomié hatására a lipocin karotinanyag jelentősen megszaporodott a vérben. A legmagasabb koncentrációt az első és a második nap között érte el. A lipocin a béta-karotin mellett a vérünkben és a szöveteinkben legelterjedtebb karotinanyag. Elsősorban a narancssárga és piros bogyós gyümölcsök és a paradicsom, de a vaj és a máj is tartalmazzák.

Fontos tudnivalók!

A-vitamint bizonyos állati termékek tartalmaznak: a máj, a vaj, a teljes tej, a sajt, a tojás és főleg a csukamájolaj. Gyakori azonban, hogy az emésztőnedvek nem tudják kiszabadítani az A-vitamint a növény rostállományából, és ezért a szervezetből felhasználatlanul kiürül.

Kutatások az A vitaminnal kapcsolatban

A két düsseldorfi kutató felfedezése azért olyan érdekes, mert a karotin és az A-vitamin ugyanolyan fontos az egészségünk szempontjából, mint az oxigén, amit belélegzünk: a betegséget és halált hordozó szabad gyököket ezek pusztítják el.

A kaliforniai Berkeley Egyetem közegészségügyi tanszékének professzornője, Gladys Block, az oxidánsok világhírű kutatója, ezt írja:

„Lehetetlen az életben maradás, ha nincs állandó és kielégítő pótlása az antioxidánsoknak, így a karotinoknak. A sejtmagnak, a fehérjeanyagnak és más nagy molekuláknak az oxidáció nyomán keletkező károsodása korai öregedéshez vezet, továbbá rákos megbetegedést, szívbajt, szürkehályogot és tudatzavarokat okozhat?”

Gladys Block 1992 júliusában közreadott beszámolójában pontosan elmagyarázza, milyen durván károsítják egészségünket a szabad gyökök, amelyek ártalmas és mérgező anyagokból, napsugárzásból, és az elhibázott, ellustult anyagcseréből születnek.

„Minden egyes testsejtünket napjában körülbelül tízezerszer támadják meg a szabad gyökök. Az így keletkező károsodást részben helyre lehet hozni. Idősebb embereknél azonban az antioxidánsok védelme nélkül kétszer annyi sejt pusztul el maradéktalanul, mint a fiataloknál.”

Kutatási eredmény: Hatékony védelem a betegségekkel szembe.  Az Egyesült Államokban az utóbbi időben megjelent 31, a rákkal foglalkozó tanulmány közül 29-ből kiderül, hogy a napi táplálék bőséges karotintartalma jelentős védelmet nyújt ez ellen az alattomos betegség ellen.

A legfontosabb élelem ilyen szempontból a sárgarépa és a sötétzöld levelű főzelék- félék. Dr. Martin R. Prince és dr. Joan K. Frisoli, a bostoni (USA) Massachusetts Generál Hospital orvosai 1992 szeptemberében rájöttek, hogy többet ér a naponta háromszori, karotinokban gazdag kisebb étkezés, mint az, ha egyszer napjában, mondjuk ebédre, nagy adag spenótot vagy sárgarépa-főzeléket eszünk. „Ez háromszorosára növeli a vér karotinkoncentrációját.” Kezdjük meg minél hamarabb a magunk A-vitamin-kúráját, mert kilenc-tíz napig is eltarthat, amire e fontos tápanyag eléri teljes koncentrációját a vérben, és öt- hat hétbe is beletelhet, amíg az értékes védőanyagok a bőrt és az egész testszövetet kellőképpen behálózzák. Dr. Prince és dr. Frisoli azt javasolja, együnk zsiradékot is a főzelékkel együtt.

„Zsiradék nélkül egyáltalán nem változik bennünk a karotinkoncentráció.De ha zsiradékot is fogyasztunk vele, akkor a koncentráció negyven órán belül két és félszeresére nő.”

Arról az izgalmas harcról, amelyet a karotinok folytatnak a rák és más betegségek ellen, 1993 elején a kaliforniai Berkeley Egyetem táplálkozástudományi tanszékének professzora, dr. George Wolf így számolt be:

„Testsejtjeinket mikroszkopikusan parányi, vízzel telt csatornácskák kötik össze, ezeken keresztül folyik az információk cseréje, sőt a tápanyagoké is. A csatornácskákat a konnexin fehérjeanyag alkotja.”

A karotinok – folytatja a tudós – indítják be a konnexinmolekulák építkezését, és ugyanakkor védik a csatornácskákat a szabad gyököktől vagy más kórokozóktól.

Karotinban gazdag táplálkozás mellett a sejtkapcsolatoknak ez az egészséges védelme 12-16 órán belül kiépül. Ha hiányzik a táplálkozásunkból a karotin és az A-vitamin, akkor a parányi sejthidacskák „gyengélkedni” kezdenek, lassul a sejtek közötti kommunikáció, és a sejtek hajlamossá válnak a szaporodásra, a sűrű osztódásra vagy a túlburjánzásra, ami azután rákra vezethet. Kötelező tehát a mindennapos zöld vagy narancssárga főzelék, saláta és gyümölcs fogyasztása!

Hogyan jut az A-vitamin a testsejtekbe?

Amikor a karotinok kiváltak a táplálék pépjéből, gyors eljárással, epesók és enzimek segítségével, átalakulnak A-vitaminná, amihez még szorgosan hozzájárulnak a pajzsmirigyhormonok, továbbá cink, vas és az E-vitamin is. Az újonnan keletkező molekulák fürgén áttekergőznek a bélfalon, és a vér- és nyirokerek útján kényelmesen eljutnak a májba, sőt még a zsírszövet tárolósejtjeibe is. Innen kerülnek vissza, a szükségletnek megfelelően, a vérbe, hogy táplálhassák a testsejteket.

Az A-vitamin, a többi, zsírban oldódó vitaminhoz, a D-, E- és K-vitaminhoz hasonlóan, szinte korlátlanul tárolható, ezért előfordulhat, hogy a koncentrációja túl magas lesz és így veszélyessé válik. Ez a veszély azonban csak akkor áll fenn, ha például az A-vitamint pirulában, túl soká és túl nagy adagokban vesszük be. Növényi karotinból annyit ehetünk, amennyit akarunk, legfeljebb csak a tenyerünk lesz tőle sárga. Az A-vitamin mennyiségét nem grammokban vagy milligrammokban mérik, hanem úgynevezett nemzetközi egységekben (N. E.).

Hogyan hat az A-vitamin?

Az A-vitaminról, a természet e zseniális találmányáról az utóbbi időben annyi új, fantasztikus felismerés látott napvilágot, hogy az ember utólag bosszankodik: miért is nem evett az elmúlt években több fejes salátát, zöld, sárga vagy vörös főzelékfélét. Akkor ugyanis lényegesen csinosabb és fiatalosabb lenne, szebb volna a bőre, dúsabb a haja, és ezután pedig az immunrendszer és általában az egészség kérdéseiben rábízhatná magát a parajra, a sárgarépára és más növényekre.

A nyálkahártyák védelme

Mint már említettük, az A-vitamin a nyálkahártyák legjobb barátja. És a nyálkahártyák nagyon is rászorulnak a jó barátokra, mert rendkívül érzékenyek. Az A-vitamin serkenti a szükséges nyálkatermelést, ami a nyálkahártyákat nedvesen tartja. A száraz nyálkahártya ugyanis már nem tekinthető nyálkahártyának. A-vitamin híján tömegével halnak el a nyálkatermelő sejtek, és helyettük szarurétegek keletkeznek, a tüdőben, a gyomorban, a hólyagban és a nemi szervekben, vagy akár a bőrön. A következmény: gyomorfájás, emésztési zavarok, hólyaggyöngeség, vizeletinkontinencia, a vagina nyálkahártyájának gyulladása, bőrkiütések, sőt még rák is. Meglepő új tudományos cikkek jelentek meg, elsősorban az Egyesült Államokban, amelyek mind azt bizonyítják, hogy minél kevesebb karotint és A-vitamint fogyaszt valaki, annál hajlamosabb lesz a rákra.

Nyilvánvaló, hogy a nyálkahártyák elszarusodott hámrétegeiből hiányoznak a természetes védekezési mechanizmusok a rákkeltő anyagokkal szemben. A karotinok fokozzák az immunrendszerben a saját termelésű interferon védekező erejét a kórokozókkal szemben. Elsősorban az érzékeny csecsemő-mirigyet védik, mert ez a szabad gyökökkel szembeforduló immunrendszerünk főhadiszállása. Ez a kicsi, tevékeny, a mellcsont mögött elhelyezkedő mirigy az idők folyamán összezsugorodik, és csökken a teljesítőképessége. Mint mostanában az immunológusok megállapították, az A-vitamin, ha megfelelő a koncentrációja a vérben, ismét növelheti a csecsemőmirigyet, ezen felül szaporíthatja a fehérvérsejteket, immun-rendszerünk rendőreit.

Jó tudni: Ha elegendő zöld, sárga és vörös főzelékfélét, valamint fejes salátát eszünk, csinosabbak és fiatalosabbak leszünk, szebb lesz a bőrünk, dúsabb a hajunk; ráadásul jelentősen javítjuk az immunrendszerünket is.

A szemnek szüksége van az A-vitaminra George Wald amerikai biokémikus 1967-ben azért kapott Nobel-díjat, mert kimutatta, milyen fontos szerepet játszik az A-vitamin a szemünkben és a szemünk érdekében. Ugyanis minden egyes fényingernél A-vitaminra van szükség a rodopszin látóbíbor előállításához. Ez különösen azokat érinti, akik sokat dolgoznak a számítógép képernyője előtt, és így a szemük naponta 10 000-szer kénytelen különböző sötét-világos ingerekre reagálni. Következésképpen igen magas az A-vitamin-felhasználásuk. A szem évmilliók óta életmentő és élet-fenntartó érzékszervünk (megvéd a veszedelemtől és megkeresi az élelmet), ezért rendkívül gazdag a véredényhálózata, amelynek elsőrendű feladata az A-vitamin odaszállítása.

Minden fényingerrel számtalan rodopszinmolekula épül le vegyileg, és villámgyors bioszintézis során keletkeznek a fehérjéből és az A-vitaminból az új rodopszinmolekulák. Ha tehát kevés a vitamin, természetesen bekövetkeznek a látási zavarok. Az A-vitamin hiánya ráadásul a szaruhártyasejtek kiszáradását és megkeményedését idézheti elő, amikor a bajt tetézi a védő könnyréteg hiánya. A következmények: sejthámlás és a könnycsatornák eltömődése; a kötőhártya (a szemhéj bőrének nyálkahártyaszerű folytatása) kiszárad, és bekövetkezhet a szemhéjbőr-gyulladás.

Mikor menjünk a szemorvoshoz?

A modern ophtalmológusok (szemészek) újabban azt tanácsolják, hogy ne péntek délután, hanem inkább hétfő reggel menjünk a szemorvoshoz. Most már tudjuk, hogy szemünk látóélessége állandóan változik, aszerint, hogy mennyi A-vitamin van a vérünkben. Előfordulhat, hogy reggel fantasztikusan jól le tudjuk olvasni a fekete számokat a nagy fehér tábláról, de délután már nem tudjuk megkülönböztetni az O-t az L-től. A legtöbb szemorvos még meglehetősen régimódi.

Ahelyett, hogy rávennék pácienseiket több A-vitamin fogyasztására, mindjárt az első vizsgálatnál szemüveget írnak elő. A modern biokémikusok ezt az eljárást elhamarkodottnak és ósdinak tartják. Naponta valamivel több A-vitamin, és sokan nem is szorulnának szemüvegre. A nyálkahártya, illetve a szaruhártya sejtjei is kiszáradnak és megkeményednek A-vitamin híján, ez pedig xeroftalmiát, krónikus szemszárazságot okoz. A könnyréteg nem képes eléggé szétterülni, aminek a következménye sejthámlás és a könnycsatornák eltömődése lehet. A kötőhártya, a szemhéjbőr nyálkahártyaszerű folytatása is gyorsan kiszárad, és szemhéjbőr-gyulladásra vezethet.

A természet ezt azáltal előzi meg, hogy az A-vitamin nemcsak a véredények útján kerül a szemhez, hanem a könnyezéssel is, feltéve, hogy a táplálék megfelelő mennyiségű karotint vagy kész vitamint tartalmaz. A szerelem, a szexualitás és a szaporodás terén is nélkülözhetetlen az A-vitamin. Először is a nemi szervek nyálkahártyáinak van szükségük erre a vitaminra, hogy ki ne száradjanak. Másodszor szerepet játszik az A-vitamin a progeszteronnak, a szexuálhormon közbenső termékének előállításában is.

Az A vitamin hiánya

Ha nem megfelelő az A-vitamin mennyisége, akkor hiányos lesz a spermiumképződés a férfinál, és – ahogyan azt dr. Thomas Moore a cambridge-i egyetemen kimutatta – a libidó elmaradását és terméketlenséget okozhat a nőnél. A gyerekek A-vitamin-hiányának a következményei:
Ha a gyerekek nem nőnek megfelelően, az A-vitamin-hiányra vezethető vissza. A kar és a lábszár csontnövekedése túlnyomóan a csöves csontok ízületi tartományában folyik. És éppen ezeknek az anyagcserében rendkívül aktív porcsejteknek van nagy szükségük az A-vitaminra. A fiatal csontsejtek ugyanis nőnek, egy ideig aktívak, majd elhalnak, hogy helyet adjanak még több, új porcsejtnek. Annak érdekében, hogy ez az állandó ciklus zavartalanul működni tudjon a kis karokban és lábakban (de a csontozatban máshol is), a porcsejtek egy részét enzimek egészítik ki, amelyek le tudják őket bontani.

Ezeket az enzimeket az A-vitamin állandó ellenőrzése alatt tartja. Ha hiányzik a vitamin, akkor elegendő friss porcanyag képződik ugyan, de nincs, ami szabályozza az ugyanolyan fontos porclebontást. A gyerek növekedése egyszerűen megáll. Nem ok nélkül tartalmaz a kolosztrum, a szülés utáni első napok anyateje, óriási koncentrációban karotint, amit elárul a tej erősen sárgás színe.

Fontos tudnivalók!

A nemi szervek nyálkahártyái számára is elengedhetetlen az A-vitamin, mert ez védi meg a nyálkahártyákat a kiszáradástól és segíti elő a szexualitásunkat éltető progeszteron termelését.

Vadonatúj az a tudományos felismerés, hogy az A-vitamin a növekedésnél szorosan együttműködik a növekedési hormonokkal, és hogy mind a kettőnek közös receptora van a testsejteken. Igen fontos tehát, hogy a gyermekek bőségesen fogyasszanak zöld, sárga és vörös főzelékféléket, még akkor is, ha jobban ízlik nekik a hot dog, a pizza és a krémes sütemény. A csontok persze sokban hasonlítanak a fogakra, így ugyanez a szabály áll a gyermekek fogazatára is. Az A-vitamin megerősíti az állkapocs csontozatát, és ezzel elhárítja a hibás harapás veszélyét. Ezen kívül a vitamin ellenállóvá teszi a fog­húst fertőzésekkel és gyulladásokkal szemben.

Hogyan jutunk elég A-vitaminhoz?
Napi szükséglet                  Nemzetközi egység (N. E.)
Csecsemők 2000
Gyermekek 1-3 éves korban 2300
Gyermekek 4-6 éves korban 2500
Gyermekek 7-10 éves korban 3200
Fiatalok 4000
Nők 4000
Férfiak 5000
Terhes nők 5500

 

Különös jelentősége van az A-vitaminnak a gyermekek növekedésénél, így például a kar és láb csontnövekedése főként a csöves csontok ízületi tartományában folyik, és a porcsejteknek nagy mennyiségű A-vitaminra van szükségük.

A-vitaminban különösen gazdag
élelmiszerek:

Élelmiszer Nemzetközi egység (N. E.)
Máj (100 grammonként) 26000
Sárgarépa (közepes méretű) 9500
Paraj (1 adag) 7800
Sütőtök (1 adag) 7100
Papaya (1 darab) 5700
Káposzta (brassica ol. acephala) (1 adag) 4900
Brokkoli (1 adag) 4100
Sárgadinnye (egynegyed) 3800
Paradicsom (1 darab) 1200
Avokádó (1 darab) 1100
Sárgabarack (1 darab) 950

 

Mire ügyeljünk?

A karotinnak alig 40 százaléka szívódik fel a belekben. Ennek a „szabad” karotinnak ismét csak a fele alakul át az oly fontos A-vitaminná, mert nem elégségesek az epesók, enzimek vagy más fontos segédanyagok. Minél teljesebb értékű a táplálékunk és ez által minél nagyobb a tápláléksűrűség, annál több szorgos A-vitamin jut el a vérbe és a testsejtekbe. Ezért egyénenként rendkívül eltérő lehet az A-vitamin felvétele az anyagcserében.

Az antioxidánsok védelmi szerepe

A kemény rostos főzelékeket, így például a sárgarépát, leghelyesebb apróra vagdalva, reszelve vagy áttörve fogyasztani. így könnyebben leadja értékes A-vitaminját. Fontos, hogy némi zsiradék is legyen az ételben. Azonban a többszörösen telítetlen zsírok, mint amilyenek például a növényi olajok, nagymértékben pusztítják a karotinokat, hacsak nincs kellő mennyiségű antioxidáns is a táplálékunkban. Ezek olyan anyagok, amelyek a szabad gyököket sakkban tartják. A legfontosabbak, az A-vitamin mellett (amely maga is fontos antioxidáns), a C- és az E-vitamin, továbbá a szelén nyomelem.

Bizonyos körülmények akadályozhatják az A-vitamin felvételét, vagy növelhetik a szükségletét az anyagcserében. Ide tartozik az alkoholfogyasztás, a túlzott gyógyszerfogyasztás, az erős fizikai igénybevétel (mint például a sport), a hideg, a stressz, a májbetegségek, a gyomor- és bélzavarok. Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy minél előbb A-vitamin-tartalmú élelmiszert fogyasszunk.

Minek használ a karotin, illetve az A-vitamin?

  • Csontok, fogak
  • Nyálkahártyák
  • Szem, bőr, haj
  • Kéz- és lábkörmök
  • Egészséges vér
  • Rákosodási hajlam ellen
  • Immunrendszer

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.