• inozit

Inozit

Az inozit megszabadít a gondtól és a szorongástól

Felfedezték az alvás vitaminját! – így határozhatnánk meg az inozit B-vitaminra vonatkozó új tudományos felismeréseket. Dr. Róbert Atkins, a híres amerikai fiziológus így lelkende­zik: „Betegeimnek elsőrangú altatót írok elő: az inozitot.” Dr. Cári C. Pfeiffer, az amerikai Princeton Egyetemen a Brain Bio Center vezetője nem kevésbé lelkes: „Mi a betegeinknek ino­zitot adunk, és ezzel megszabadítjuk őket szorongásaiktól, fe­szültségüktől, sőt még a magas vérnyomástól is.

” Dr. Pfeiffer szerint e B-vitamin úgy hat, mint a valium, teljesen pótolhatja is ezt a nyugtatószert. „Az inozit ideglazító hatását az agy­hullámok segítségével pontosan lemérhetjük az elektroence-falográfon.”

Szervezetünk – a niacint vagyis a B₃-vitamint leszámítva – egyetlen vitaminból sem igényel annyit, mint inozitból. Ezt a bioanyagot óriási koncentrációban tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék, pontosabban négyszer akkora töménység­ben, mint a vér. Ily módon a természet tartaléktárolót terem­tett, arra az esetre, ha valamilyen stressz túl sokat elhasználna az értékes anyagból.

Az inozit a kolinhoz hasonlóan egyszerű élelem, de ugyan­olyan biztonsággal működik, mint sok, kémiailag meghatáro­zott altató- és nyugtatószer, amelyek mind többet ártanak, mint használnak.

Mi tartalmaz inozitot?

Inozitot – a kolintól eltérően – állati és növényi szövetek egy­aránt tartalmaznak. Az előbbiekben a foszfolipidek (a foszfor, a zsírsav és a nitrogén) részét alkotja, a növényi sejtekben a fitinsav részeként jelenik meg, amely hasznavehetetlen sókká egyesülhet olyan ásványi anyagokkal, mint a kalcium, magné­zium, vas vagy cink, úgyhogy ezek az anyagcserében már nem vehetnek részt. Inozitot elsősorban a hús, a tej, a gabona, a gyümölcs, a dió- és főzelékfélék tartalmaznak, szintetizálódik azonban ez a vitamin az agyban, kisebbrészt a májban és va­lószínűleg minden dús inozittartalmú szövetben is. Napi 3- 5 gramm inozit a szükségletünk, stressz alatt a duplája. De csak hibátlan bélrendszer képes az élelemből „felszabadítani” az inozitot. Ehhez sok kell a fitáz nevű enzimből, amely az emésztőnedvben vagy a bélbolyhokban dúsul fel. A rossz táplálkozás sokaknál a bélkörnyezet zavarára vezet, és ezzel inozithiányt okoz.

Különösen veszélyes ez azok számára, akik előszeretettel fogyasztanak előre gyártott kantinkosztot vagy félkész, mik­rohullámú sütőben befejezett ételeket, amelyekben csak mor­zsái vannak a bioanyagoknak. Akkor az inozitellátás megakad, és a szenvedő ideg- és agysejtek hiába könyörögnek utánpót­lásért.

Inozit – természetes fegyver érelmeszesedés ellen

A lecitin két fő alkotóeleme a kolin és az inozit, a lecitin pe­dig része minden testsejtnek. Ha összehozunk egy egység lecitint egy egység koleszterinnel, a koleszterin feloldódik, folyékonnyá válik, ezáltal ártalmatlanná lesz. így az inozit, a kolinnal együtt, az érelmeszesedés elleni természetes fegyver. A lecitint nem kell okvetlenül készgyártmányként patikában beszerezni. Nagy töménységben található a diófélékben, szó­jababban, borsóban, lencsében, földimogyoróban, teljes őr­lésű gabonafélékben stb., általában minden magban, csírában és sarjban. A cukorbetegeknek magas a vércukorszintje, és ez akadályozza az agy- és idegsejtekben az inozitfelvételt. Ebből következik az izom inozithiánya is, ami a cukorbetegek jel­legzetes mozgászavarait okozhatja. Az ok: az izomsejtekben felhalmozódik a szorbit, a glükózlebontás köztes terméke. De az izom inozithiányát okozhatja a helytelen táplálkozás is. A tünetek hasonlóak.

Szükség van e B-vitaminra a spermaképződéshez is. 100 gramm spermában 53 milligramm inozit van. A hiány impo­tenciát eredményezhet. Ezen kívül a csontvelő összes sejtjei­nek növekedéséhez és életképességéhez is szükség van inozitra. Hozzájárul a haj növéséhez, megakadályozhatja a hajhullást és a kopaszodást.

Főként a hús, a tej, a gyümölcs, a dió, a gabona és a zöldfőzelék tartalmaz inozitot. Kolin mellett az inozit az érelmeszesedés természetes gyógyszere. A sperma­képződéshez is szükség van erre a B-vitaminra.

Az inozithiány első jelei:

• ideggyöngeség
• szorongásos állapot
• alvászavar
• keringési zavar
• szempanasz
• székrekedés
• ekcéma
• hajhullás

Az a tény, hogy az inozit megelőzi, illetve elmulasztja a szék­rekedést, az emésztőrendszerben kifejtett izomstimuláló ha­tásának köszönhető. A vitamin csökkenti a stressz következ­tében előállt, kissé magas vérnyomást. Az újabb felfedezések szerint elsősorban az agysejtekben szabályozza a réz és a cink egyensúlyát.

A réz az anyagcserénkben a cink ellenjátékosa. A réz túlságos töménysége az agyban kínzó, állandó ideges­ségre, agresszivitásra, ingerlékenységre vezet, ami eljuthat a pszichikus széthullás jelenségéig. Egy erőteljes cinkkúra, mondjuk sok, otthon darált müzlivel, helyrehozza a túlada­golást: 48 órán belül megnyugtatja az agyat és ellazítja az idegeket. Ebből a szabályozásból alaposan kiveszi a részét az inozit. Cinkszegény termőföldjeink aratások százai után alig- alig tartalmazzák a ritka nyomelemet, a cinket, ezért aztán különösen fontos az agy- és idegsejtek számára az inozitpótlás.

Rendkívül érdekes a biokémikusok egy vadonatúj felfe­dezése. Mindenki tapasztalta már, hogy az első tavaszi vagy kora nyári napozás milyen hihetetlen módon megújítja az embert. Mintha újjászülettünk volna, tele vagyunk kezdemé­nyezőkedvvel, optimizmussal, tetőtől talpig megtelünk élet­erővel. Ennek oka a lebarnulás, amelyet a réztartalmú tironizáz enzim idéz elő. Ugyanez hozza létre a melanin bőr- és hajpigmentet is. Egy-két órai napozás során az idegeket kín­zó réz kihúzódik az agy- és idegsejtekből, és a bőrben kon­centrálódik. Ezért érezzük oly jól magunkat az első napozás után.

Hogyan jut az inozit a testsejtekbe?

Ez a bámulatos B-vitamin a szöveteinkben, például a szívben, a májban, a vesében glükózból, vagyis szénhidrátból keletke­zik. A vér útján eljut minden sejtbe; különösen nagy tömény­séget ér el az agysejtekben, ahol az agyhártyában, e védőréteg­ben, raktározódik el. Szabad inozitot, úgynevezett inozitidot a vér is tartalmaz, mintegy 4,5 milliomod grammot millilite­renként. Ebből a tartalékból szerzik be inozitszükségletüket azok a sejtek, amelyek nem képesek maguk előállítani ezt az értékes bioanyagot.

Érdekes, hogy a szemlencse, a szemfenék és a könny is igen sok inozitot tárol, és hogy az inozithiány különböző szembetegségek okozója lehet.

Feltehetően itt is szorosan együttműködik az inozit és a cink. A szemlencse, a recehártya és a szemfenék szabályosan fel van töltve cinkkel; a vadállatok szeme éjszaka ezért izzik zöld és arany színárnyala­tokban, ha ráesik a fényszóró világa.

Hogyan hat az inozit?

Az inozitmolekula, amíg a vér sodorja magával, nyugodtan viselkedik, akárha halott volna. De abban a másodpercben, amint megérkezik az idegsejtbe, hihetetlenül dinamikussá és elevenné lesz, úgy tűnik, mintha szétvetné az öröm, amiért szabad részt vennie a sejtek munkájában. A vitaminoknak ez a tulajdonsága hasonlít a vírusokéhoz, amelyekről gyak­ran nem lehet tudni, elevenek-e vagy holtak. Csak az-az alap­anyag lehel beléjük életet, amelyikkel kapcsolatba lépnek. A sejthártyán az inozitmolekulákból először különböző ino- zitfoszfátok alakulnak.

Ezek a foszforsavnak rendkívül ak­tív sói, amelyek kalciumionok milliárdjait ébresztik fel, hogy azon ingerületátadást indítsanak el. A simaizomzat, az agy, a máj, a hasnyálmirigy, a vese, a pajzsmirigy, a tobozmirigy, a köztiagy, a vérlemezkék különféle sejtjei mindig eltérő- leg reagálnak, aszerint, ahogyan idegtevékenységük be van programozva. Az inozit azonban mindenképpen részt kap stimulálásukban. Ez mutatja ennek a B-vitaminnak a rend­kívüli fontosságát az ideganyagcserében, és ez az oka annak is, hogy olyan nagy mennyiségben igényeljük és tároljuk ezt a bioanyagot.

A modern idegorvosok titkos tippje: az inozit

Az inozit hosszú éveken keresztül semmirekellő molekulá­nak számított. A biokémikusok és a vegyészek érdektelennek, unalmasnak tartották. Ma, amikor a kalandos felfedezőutak már a femtogramm (a gramm 1000 billiomod része) biro­dalmát is elérték, kiderült, hogy az inozit B-vitamin testünk legérzékenyebb területein, az agyban és az idegekben fejti ki sokoldalú tevékenységét. Az idegrendszert kutató modern tudósok kedvence és titkos tippje lett ez az anyag, amelynek az idegsejt működésében és növekedésében oly nagy szerepe van.

Hogyan jutunk elég inozithoz?

A fogyasztandó inozit mennyiségére (egyelő­re) nincsenek pontos javallatok, ugyanúgy, mint „testvéranyaga”, a kolin esetében. Mint már em­lítettük, a napi szükséglet a stressz és a teljesít­ménykényszer szerint 4-8 gramm között változ­hat. E mennyiségnek mintegy háromnegyedét az anyagcserében magunk szintetizáljuk, de csak abban az esetben, ha a gyomor nyálkahártyája, a vese, a máj, az agy- és idegsejtek mind épek, és megfelelő mennyiségben megkapnak minden más tápanyagot is.

Ha azonban itt is, ott is hiány van vitaminok­ban, nyomelemekben, fehérjében vagy értékes zsírsavakban, akkor az inozitszintézis is leáll a szervezetben. A kávé koffeinje esküdt ellensége az inozitnak, ez a két anyag egyáltalán nem vise­li el egymást. Sajnos az inozit a sérülékenyebb, a koffein elpusztítja.

Az első csésze feketét reggel vagy ebéd után a bélrendszer vagy a sejtek immunerői még semle­gesítik. Veszélyessé a második vagy a harmadik, negyedik csésze válik: a napi inozitadagnak egy­negyedét szabályosan megsemmisíti. Az is veszít inozitot, aki mértéktelenül sok vizet iszik (napi 2 1/2 liternél többet), mert ezzel kimossa magá­ból a vitamint. Némely gyógyszerek, különösen a szulfonamidok, ugyancsak elpusztítják az inozitot a testben. így előfordulhat, hogy a vér inozitkoncentrációja a normális értéknek (0,7 milligramm milliliterenként) a felére csökken. Ennek következtében jelentősen süllyed az agy­folyadék inozitszintje, és nem éri el a kívánt 2,7 milligrammot 100 milliliterenként. Az agysejtek ebből a folyadékból fontos tápanyagokat vonnak ki az anyagcsere során.

Minek használ az inozit?

• Alvás
• Ellazulás, megnyugvás
• Pozitív hangulat
• Emésztés
• Vérkeringés
• Hajnövés
• Egészséges bőr
• Szemfunkció
• Nemzőképesség
• Csontvelő
• Izomtevékenység

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.