• édesítőszerek

A mesterséges édesítőszerek hátrányai

Ha igyekszik odafigyelni a súlyára, akkor valószínűleg napi több száz kalóriát spórol­hat meg azzal, ha a hagyományos üdítőkről „diétás” változatokra tér át. De vajon nem csöbörből vödörbe ugrik-e ezzel? A piacon elsőként a szacharin nevű mesterséges édesítőszer jelent meg, amelyet még 1879-ben találtak föl. Később arról vált hírhedtté, hogy egyes beszámolók szerint rákot okozott a kísérleti állatokban. Mára azonban már rehabilitálták a mesterséges édesítőszereket – legalábbis többnyire.

Rákot okoz-e a szacharin?

NEM Nagyon kevés kézzel fogható bizonyíték van arra, hogy a mesterséges édesítő­szert tartalmazó ételek és ita­lok növelnék a rák kockázatát az emberekben. Ha habozik, mielőtt belekor­tyolna egy diétás kólába vagy megenne egy pohár kalóriasze­gény gyümölcs joghurtot, ak­kor megnyugodhat: a legtöbb kutatás szerint a mesterséges édesítőszerek mértékletes fo­gyasztása semmiféle problémát nem okoz. Nem mintha nem volna érthető az aggodalma.

Az 1970-es évek elején egyes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szacharinnal táplált patkányokban húgyhólyagrák jelentkezett. Ám a szakértők azonnal fölfedeztek néhány hibát az ijesztő eredményre vezető kísérletekben. Először is, a rágcsálók rendkívül nagy mennyiségben fogyasztották a szert, másodszor pedig a pat­kányok szervezete más módon dolgozza föl az édesítőszert, mint az emberi szervezet. Sem­miféle emelkedést nem tapasz­taltak a húgyhólyagrák gyako­riságában a II. világháború alatt vagy után, amikor pedig igen széles körben használták a szacharint. Arra sem volt bizonyíték, hogy a hólyagrák gyakoribbá vált volna a cukor­betegek körében, akik fel­tehetőleg lényegesen többet fogyasztottak ebből az édesítő­szerből.

Agydaganatot okoz-e az aszpartám?

NEM Ezeket az feltevéseket már megcáfolták.

Amikor végre úgy tűnt, hogy ismét nyugodt szívvel szürcsöl­hetjük a diétás üdítőket, kérdé­sek merültek föl egy 1981-ben bevezetett édesítőszerrel, az aszpartámmal kapcsolatban (amelyet NutraSweet néven hoztak forgalomba). 1996-ban egy kutatócsoport nagy vihart kavaró vizsgálatról számolt be, amely szerint 1980 óta meg­nőtt az agydaganat gyakorisága az Egyesült Államokban és néhány más fejlett országban, s fölvetették, hogy ennek talán az ételekben és italokban egyre gyakrabban használt aszpartám lehet az oka.

A bírálók azonnal rámutat­tak, hogy az agydaganatok gyakoriságának növekedését ugyanezen az alapon nyugod­tan ráfoghatnánk a személyi számítógépekre, a videomag­nókra, a rapzenére és szinte bármely más jelenségre, amely az 1980-90-es években terjedt el. A témával több vizsgálat foglalkozott – az egyiket az USA Országos Rákkutató Inté­zete készítette közel félmillió férfi és nő bevonásával -, de semmilyen összefüggést nem találtak az aszpartám és az agydaganat között. Más vizs­gálatok az ezen édesítőszer és a fehérvérűség, illetve a nyi­rokcsomórák között vélt kap­csolatokat cáfolták meg.

Ne gondolja azonban, hogy a fentiek alapján nyugodtan nyakalhatja naphosszat a dié­tás üdítőket! A vizsgálatok sze­rint ugyanis a mesterséges éde­sítőszerek nagy mennyiségben való fogyasztása – ez napi 9-10 doboznyi, aszpartámmal édesített üdítőt jelent – kismér­tékben növelheti a rák kocká­zatát. Az utóbbi években meg­jelent új mesterséges édesítők – a szukralóz, az aceszulfám-K és a neotam – az állatokon és embereken végzett vizsgálatok szerint szintén biztonságosak, ám ezekkel a szerekkel nagy esetszámú és hosszú távú vizs­gálatok még nem készültek.

Teljesen biztonságo­sak a cukorpótlók?

NEM Egyeseknek nem sza­bad aszpartámot tartalmazó ételeket fogyasztaniuk, bizo­nyos édesítőszerek túlzott fogyasztása pedig emésztési zavarokat okozhat.

A fenilketonuria (FKU) nevű ritka betegségben szenvedők­nek kerülniük kell az aszpartá­mot, mivel az növeli a fenil-alanin nevű aminosav szintjét. Az FKU-ban szenvedők szerve­zetéből hiányzik egy, a fenil-alanin lebontásában szerepet játszó enzim, azért számukra mérgező lehet, ha túl sok aszpartámot fogyasztanak.

Mik azok a cukoralkoholok?

Veszélyesek lehetnek az egészségre az úgynevezett cu­koralkoholok is, mint a szorbitol, amelyet arra használnak, hogy az egyébként igen kaló­riadús süteményeket, tortákat és hasonló ételeket „diétaba­ráttá” tegyék. A cukoralkoho­lok hivatalosan nem minősül­nek mesterséges édesítőknek, mivel ezeket a keményítő és más szénhidrátok szerkezeté­nek módosításával állítják elő.

Ám ha túl sok cukoralkoholt – azon belül is főleg maimitolt és szorbitolt – fogyaszt, az has­puffadáshoz és hasmenéshez vezethet. Az orvosok olyan esetekről is beszámoltak, hogy egyes betegeik egész nap szorbitollal édesített rágógumit rágtak, ami idült hasmenést okozott.

Van még egy ok, amiért nem árt mértéktartónak lenni: a mesterséges édesítőszerekkel ellentétben a cukoralkoholok nem teljesen kalóriamentesek: grammonként két kalóriát tar­talmaznak, így ha túl sokat eszik belőlük, az hizlalhat is.

Kövérré tesznek a mesterséges édesítőszerek?

NEM Van egy elmélet, amely szerint a cukorpótlók túl sok evésre késztethetnek. Embereken végzett vizsgála­tok szerint azonban nagyobb esély van a fogyásra.

A felmérések szerint azok, akik a cukros ételeket és italokat mesterséges édesítőszerrel ké­szültre cserélik, fogyni fognak. Egy 24 vizsgálat adatait összegző 2006. évi elemzés készítői úgy becsülték, hogy ha a cukrozott ételeket azonos mennyiségű, de aszpartámmal édesített ételre cserélik, azzal havi nem egészen egy kilo­gramm fogyás érhető el – ami persze nem is kevés.

Más vizsgálatok azt sugall­ják, hogy a mesterséges édesítőszert tartalmazó ételek hosszú távú fogyasztása segít­het megakadályozni a leadott kilók „visszakúszását”. Az egyikben kimutatták, hogy azok a fogyókúrázók, akik három éven át aszpartámmal édesített termékeket ettek és ittak, kevesebb mint feleannyit híztak vissza, mint a cukros termékeket fogyasztó csoport tagjai.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.