Agórafóbia tünetei, kezelése
Tünetek
Nem minden agorafóbiáson segít a gyógyszeres kezelés. Egy újabb vizsgálat eredményei szerint az ilyen páciensek számára a kognitív módszereket alkalmazó rövid, csoportos pszichoterápia bizonyulhat hatékonynak.
- Pánikszerű reakció arra a gondolatra, hogy nyilvános helyre kell menni.
- Heves félelem attól, hogy másokkal együtt valamilyen közös térben, például színházban vagy áruházban kell összezárva lenni, pánikroham esetén a menekülés lehetősége nélkül.
- A legszélsőségesebb esetben a heves félelem okozta képtelenség a hazulról, sőt akár a szobából való kimozdulásra.
Mit tegyünk?
A kezeletlen agorafóbia tünetei rendszerint hol erősödnek, hol gyengülnek. Enyhe esetekben kezelés nélkül is elmúlhat, ha a beteg rá tudja venni magát, hogy félelme és szorongása ellenére kimenjen az utcára – ezt a folyamatot nevezik habituációnak. Meg lehet tanulni a közelgő pánikroham felismerését és kivédését esetenként a lélegzés módjának megváltoztatásával. Ha azonban az agorafóbia hosszú ideje fennáll, illetve ha nagymértékben korlátozza a mindennapi életvitelt, tanácsos mentálhigiénés szakemberhez fordulni.
Veszélyeztetett csoportok
Az agorafóbia a húszas éveik elején járó fiataloknál lép fel leggyakrabban, míg 40 fölött már ritkán alakul ki. Ez az egyik leggyakoribb szorongásos betegség.
Kialakulása
Az agorafóbia görög eredetű szóösszetétel, jelentése: „félelem a piactértől. Az összes fóbia közül az egyik legbénítóbb hatású. Sokaknál azt követően alakul ki, hogy valamilyen nyilvános helyen pánikrohamot kaptak, de az is előfordul, hogy az agorafóbia lép fel előbb, és azt követi a pánikba esés. Az agorafóbiásoknak csak mintegy 5%-ánál nem jelentkezik pánikroham.
Jellemzői
Az agorafóbiára jellemző az érintett személy egyre fokozódó elszigetelődése, a lakáson kívüli tevékenységek, így a munkahely feladása, valamint az, hogy csak valakinek a társaságában hajlandó kitenni a lábát a lakásból. Az agorafóbiás gyakran még kísérővel is folyton a menekülési lehetőségeket keresi, s váratlanul hazarohanhat attól való félelmében, hogy rátör a pánikroham.
Az agorafóbia gyakran súlyos depresszióhoz vezet, emellett pedig nő a stresszel összefüggő betegségek veszélye. Szenvedélybetegségek is felléphetnek, mivel sok agorafóbiás az alkoholban vagy kábítószerekben keres enyhülést. Ha agorafóbiára gyógyszert szedünk, ügyeljünk rá, hogy az előírt adagot ne lépjük túl. Egyes típusok hosszú időn át szedve függőséghez vezethetnek.
Kezelés
- Gyógyszerelés: Az agorafóbia kezelésére rendszerint antidepresszánsokat: SSRI-t (fluoxetin, fluvoxamine, sertraline) triciklusos antidepresszánst (imipramine) vagy MAO-gátlót, például phenelzint és isocarboxazidot; béta-blokkolókat, például propranololt; szorongásoldó készítményeket (bemo-diazepineket), például alprazolamot adnak.
- Viselkedésterápia: A terapeuta a beteget olyan helyzeteknek teszi ki, amelyekben szembesül mindazzal, ami félelmet vált ki belőle. A terápia a legkevésbé ijesztő szituációkkal indul, majd egyre „fenyegetőbb” helyzetek következnek, egészen addig, amíg a páciens félelmei fokozatosan alább nem hagynak.[brbr]Például, ha valaki egy áruházban fél beállni a pénztárnál lévő sorba, a terapeuta ráveszi, hogy képzeljen maga elé egy ilyen helyzetet. Ha az illető ezt szorongás nélkül meg tudja tenni, a következő feladat az lesz, hogy menjen el az áruháznak legalább a közelébe, s próbáljon meg ott tartózkodni, amíg félelmei alább nem hagynak. Ha ez sikerült, be kell mennie és járkálnia kell a vásárlók között, először rövid ideig, majd egyre tovább. Végül az illető képessé válik rá, hogy félelem nélkül beálljon akár egy hosszú sorba is. Azoknál, akik a kezelést végigcsinálják, a viselkedésterápia nagyon hatékony: több mint 90%-uknál elmúlik ez a probléma.
Megelőzés
Az agorafóbia a mai ismeretek szerint nem előzhető meg.
Alternatív terápiák
- Biológiai visszacsatolás: Képzett mentálhigiénés szakember útmutatásával és kellő gyakorlással a lelki problémával küszködő páciensek megtanulhatják felismerni a fóbiával járó testi tüneteket, így a szapora, felületes lélegzést és a gyors szívverést, valamint elsajátíthatják, hogy ezek kontrolljával miként kerülhetik el a pánikrohamot.
- Vizualizációs terápia: Ennek lényege, hogy a beteg a szorongást azzal próbálja csökkenteni, hogy elképzeli azt a szituációt, amelyben meg kell őriznie önuralmát. Például annak, aki fél a buszon utazni, el kell képzelnie, amint vezeti a járművet. Az agorafóbiások esetében a vizualizáció segítséget nyújthat a nyilvános helyekkel kapcsolatos szorongásaik legyőzésében.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.