• raynaud-szindróma

Raynaud-szindróma, pontosan mit is jelent, melyek a tünetei?

Tünetek

• Kellemetlen hidegérzet, zsibbadás és csiklandozó érzés az ujjakban és – ritkábban – a lábujjakban.
• A bőrszín megváltozása az érintett területeken, fehérről vagy halvány rózsaszínről kékesre vagy mélyvörösre.
• A bőr az érintett területek fölött fényessé és feszessé válik.
• Hideg hatására jelentkező görcsök a kéz- és lábujjakban, amelyek hideg hatására gyakran kiújulnak.

Veszélyeztetett csoportok

A Raynaud-szindróma a lakosság mintegy 5 százalékát érintő vérkeringési rendellenesség. A leggyakrabban fiatal nőknél fordul elő; nőknél egyébként is ötször gyakoribb, mint a férfiaknál. Nincsen azonosítható oka. Azok azonban, akik migrénesek, és akiknek a szívkoszorúerek összehúzódása miatt anginás panaszaik vannak, hajlamosabbak a Raynaud-szindrómára.

A Raynaud-kór esetében a tünetek mindig egy más betegséggel (pl. autoimmun kórképpel) vagy anatómiai rendellenességgel összefüggésben, gyógyszer mellékhatásaként jelentkeznek. A dohányzás ront az állapoton, mivel a nikotin összehúzódásra készteti az ereket, fokozza az érszűkület veszélyét.

Kialakulása

Még ma sem tudjuk biztosan, hogyan és miért alakul ki a Raynaud-szindróma. A hideg kéz és a többi tünet akkor lép fel, amikor az ujjakat ellátó verőerek izmos fala összehúzódik. E görcsöket elsősorban a hideg vagy – ritkábban – az érzelmi stressz váltja ki. A beteg kellemetlen hideget, zsibbadást és csiklandozást érez az ujjaiban (hüvelykujjában többnyire nem), és a bőr elfehéredik. Később a görcsök megszűntével a vér visszatér a szövetekbe, a bőr színe fehérről előbb kékesre, majd vérvörösre változik.

Mit tegyünk?

A kéz (vagy láb) melegítése általában enyhíti a kellemetlen tüneteket. Ha az érintett végtagot meleg (de nem forró) vízbe mártjuk, az megszüntetheti a görcsöket. A testmozgás – így a karlóbálás, a kéz összedörzsölése vagy a tapsolás – szintén fokozza a véráramlást. A dohányzás minden formáját kerüljük.

Megelőzés

Ügyeljünk rá, hogy a kezünket és a lábunkat ne tegyük ki hideg hatásának. Ha hideg időben a szabadba kell mennünk, viseljünk gyapjúzoknit és gyapjúbélésű munkáskesztyűt. Ügyeljünk rá, hogy a lábujjaink szabadon mozoghassanak a cipőben. Ha a tünetek zárt helyen is jelentkeznek, legyünk rendkívül óvatosak, ha hideg tárgyakat kell megfognunk. Húzzunk kesztyűt, mielőtt ételt veszünk elő a hűtőszekrényből vagy a fagyasztóból; a jeges italokat pedig hőszigetelt pohárból vagy pohártartó segítségével igyuk. Előfordulhat, hogy az ágyban is meleg, egyujjas kesztyűt és zoknit kell viselnünk.

Kezelés

• Gyógyszerelés: Az enyhe tünetek általában házilag is jól kezelhetők. Ha azonban a tünetek nem szűnnek, értágító gyógyszereket írhatnak fel. Adhatnak például kalciumcsatorna-blokkolókat és alfa-blokkolókat. Jó eredményeket értek el pentoxifyllinnel is. A Raynaud-tünet csak a kiváltó ok kezelésével enyhíthető. Ha egy gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik, az áttérés egy másik, hasonló hatású, de más hatásmechanizmusú gyógyszerre rendszerint megszünteti a problémát.
• Műtéti kezelés: A legsúlyosabb esetekben műtét elvégzését javasolják. A beavatkozás helyi érzéstelenítés mellett is elvégezhető; lényege, hogy átvágják az érintett vérerek összehúzódását kiváltó idegeket. Az így elért javulás azonban gyakran csak átmeneti, ugyanis a vizsgálatok szerint a tünetek a következő két év során kiújulnak. Bőrfekélyek esetén sebtisztításra lehet szükség, hogy eltávolítsák a fertőzött és az elhalt szövetrészeket. A beavatkozást helyi érzéstelenítés mellett végzik. A fellépő fájdalmat receptre kapható fájdalomcsillapítóval enyhíthetik.
• Megelőzés: A Raynaud-tünet kialakulása az azt kiváltó rendellenesség kezelésével előzhető meg. Mivel az elsődleges Raynaud-szindróma oka ismeretlen, a megelőzés is jóval nehezebb. Néhány józan megelőző intézkedés betartásával azonban csökkenthető a rohamok gyakorisága. Ha dohányzunk, szokjunk le, mivel a nikotin gátolja a perifériás vérkeringést. A passzív dohányzás is káros. Alkoholt egyáltalán ne vagy csak mértékkel fogyasszunk, és semmiképpen se igyunk, mielőtt kilépünk a hidegbe. Kérdezzük meg orvosunkat vagy gyógyszerészünket, hogy az általunk szedett gyógyszerek nem válthatnak-e ki ilyen panaszt.
• Táplálékkiegészítők: Az E-vitamin fokozza a véráramlást; szokásos adagja napi 4-800 NE. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerzői kimutatták, hogy a halolajat tartalmazó táplálékkiegészítők – napi 2-3000 mg mennyiségben fogyasztva – szintén enyhítik a Raynaud-szindróma tüneteit.

Alternatív terápiák

• Akupunktúra: A New York-i Rusk Rehabilitációs és Egészségügyi Intézetben végzett kutatások szerint az akupunktúra fokozhatja a vérkeringést a Raynaud-szindrómások kezében és lábában, melynek jele, hogy azok hőmérséklete emelkedik.
• Biológiai visszacsatolás (Biofeedback): Az elsődleges Raynaud-szindrómában szenvedő betegek elsajátíthatják azt a különleges képességet, hogy elektronikus hőmérséklet-érzékelők jelei alapján tudatosan fokozzák a vérkeringést kezükben és lábukban, így fel tudják melegíteni a kéz- és lábujjakat vérkeringésük fokozásával.
• Gyógynövénygyógyászat: Számos tanulmány egybehangzó állítása szerint a ginkgo biloba (páfrányfenyő) napi 3 x 40 mg-os adagja fokozza a vérkeringést. Szabványosított terméket keressünk, amely 24% glikozidot tartalmaz. Egy-két kapszulányi ligetszépeolaj is enyhítheti a Raynaud-szindróma tüneteit, valószínűleg magas gamma-linolénsav-(GLA-)tartalma miatt; a GLA ugyanis gyulladáscsökkentő hatású. Az orvosi borágófű olaja szintén sok GLA-t tartalmaz, ezért a ligetszépeolaj helyett is használható. Jellemző adagja napi 3000 mg, amely 250 mg GLA bevitelének felel meg.
• Meditáció: A stressz okozta görcsök meditációval, vizualizációval, önhipnózissal, jógával, relaxációs módszerekkel is oldhatók.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.