Meg lehet változtatni az agyat? Ahogyan idősödünk, mi történik elménkkel?
Ön rendkívüli korban él. A modern orvostudomány ma már sok olyan betegséget meg tud gyógyítani vagy hatékonyan tud kezelni, amely korábban az emberek fiatalkori halálát okozta. Ezáltal megajándékozott minket a legértékesebbel: évekkel.
Valóban csodálatos – de miféle ajándék az olyan hosszú élet, amely során az agy gyorsabban tönkremegy, mint a test? Végül is az agyunk az, ami emberré tesz bennünket. Képességeink és készségeink tárhelye, elraktározza a tapasztalatainkat, a reményeinket és az álmainkat, a vicceket, a gyönyörű naplementéket, a születésnapokat, valamint az életünknek célt és értelmet adó teljesítményeket. Nem csoda tehát, ha minden kis memóriazavarral (ha nem jut eszünkbe egy név, már megint nem találjuk a slusszkulcsunkat, sorozatban veszítünk a rendszeres bridzspartinkon) az életünk egy darabját véljük elveszíteni.
De nincs ok a pánikra:
Kiderülhet, hogy az eltompuló aggyal kapcsolatos legsötétebb félelmek és rémképek valójában megalapozatlanok és indokolatlanok. E könyv megírása során a szerzők a világ legnevesebb ideggyógyászaival és pszichológusaival konzultáltak, több száz jelentős orvosi közleményt tanulmányoztak át, és rengeteg jó hírrel szembesültek.
Javulás a korral
Jó hír, hogy a mondás, mely szerint öreg kutyának nem lehet új trükköket tanítani, alapjaiban téves. Az öregedés önmagában nem befolyásolja sem a tanulási képességet, sem az emlékezőtehetséget, sem a világos gondolkodást. (És különben is, ki örül annak, ha öreg kutyának titulálják?)
Másik meghökkentő adat: a korral egyenesen javul az új ismeretek bevésésének képessége. Nem tévedés, javul! Fiatal korban az emlékezet „iratszekrénye” viszonylag üres. Nem folyik módszeres iratrendezés, ezért az információk összevissza dobálva helyezkednek el benne, és nem is lehet tudni, miért kerültek oda. Ahogy idősödünk, a szekrény megtelik egy sikeres élet megannyi értékes részletével, és az agyunk bonyolult kapcsolatokat alakít ki a fogalmak között.
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
- Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az újonnan tanult dolgok könnyebben rögzülnek, mivel a tapasztalatok hatalmas tárházának részévé válnak. Amint egyre jobban megtelik az iratszekrény, azt is megtanuljuk, hogyan rendezzük el benne az információkat, és mivel már kész dossziéink vannak, könnyen elhelyezhetünk bennük új felfedezéseket és tapasztalatokat.
A mentális erőforrások e tömegének neve is van, ami nem más, mint „bölcsesség”.
Meglepő módon a mentális iratszekrényben rengeteg hely van, amely James L. McGaugh, a Californiai Egyetem viselkedéstudományokkal foglalkozó neurobiológus professzora szerint sohasem telik meg. „Bármit és mindent képesek vagyunk megtanulni”, állítja. Egy cikkében olyan embereket ír le, akiknek tökéletes az emlékezete (hipermnézia). „Megkérhetem őket, hogy mondják el, mi történt velük 1983. május 14-én, és pontosan tudják, hogy aznap milyen idő volt, a hét melyik napja volt, mit ettek, kit látogattak meg, és így tovább. Nem lehet őket zavarba hozni.” Valószínűleg nem vágyunk arra, hogy fel tudjuk idézni, milyen ruha volt rajtunk egy sima keddi napon 30 évvel ezelőtt, de jó tudni, hogy minden emberben megvan az emlékezés képessége.
Két átütő kutatási eredmény
Az agy valaha rejtélyes „fekete doboz” volt, a kutatók nem tudták megfejteni a titkait. Ma viszont egyre több olyan adat kerül napvilágra, amely reménnyel tölthet el bárkit, aki attól tart, hogy csökkennek az agyi képességei. Ezek között is meg kell említeni a két legfontosabbat.
Új agysejtek képződnek
Emlékszünk arra, amikor fiatal éveinkben tréfálkozva így kommentáltuk egy-egy újabb korsó sör elfogyasztását: „most veszítem el újabb ezer agysejtemet”? Az volt az általános nézet, hogy az újszülöttek agyában sok milliárdnyi agysejt van, amelyek száma a múló idővel (és az elfogyasztott alkohollal) arányosan csökken. Már a tízes éveinkben kevesebb van belőlük, gondoltuk, a számuk majd tovább csökken a húszas és harmincas éveinkben. Mire pedig elérjük a középkort, Isten legyen hozzánk irgalmas! (Akkoriban csak rá kellett nézni a szüléinkre, hogy bizonyítottnak lássuk az élet delén túl bekövetkező mentális hanyatlást!)
Minél többet használjuk az agyunkat, annál nagyobb a kapacitása
Korábban az agyat úgy képzelték el, mint a városainkat árammal ellátó elektromos hálózathoz hasonló fix energiahálózatot. Ha a hálózat elöregszik, vagy túl van terhelve, csökken az áram, pislognak a lámpák és nem működnek az elektromos készülékek. Azt képzelték, hogy a kor kikezdi a memóriát és az értelmet, és ezen nem lehet változtatni. Ma már tudjuk, hogy az agy folyamatosan alkalmazkodik, és az igényeknek megfelelően változik a kapacitása.
Nemcsak új sejtek képződhetnek, de közöttük – a dendriteknek nevezett rövid idegvégződéseknek köszönhetően – új kapcsolatok is jönnek létre. Minél több ilyen összeköttetés létesül, annál gyorsabban és hatékonyabban tudunk gondolkozni. A könyvben található gyakorlatok célirányosan fejlesztik az agyi idegek közötti hálózatot.
A szekrény kitakarítása
Az emlékezet hatékonyabbá tétele érdekében az idősebb emberek megtanulják kidobni a felesleges információkat, hogy az igazán fontosakra tudjanak összpontosítani. Lehet, hogy egy alkalmi találkozást követően nem emlékeznek az illető nevére, ám biztosan nem felejtik el az unokáik születésnapját vagy a házassági évfordulójukat.
Használd vagy elveszíted!
Amikor a bankszámlakivonatunkat ellenőrizzük, salsát táncolni tanulunk vagy szenvedélyes rabló römi csatát vívunk, agyunk az „elektromos hálózata” révén úgy ki van világítva, mint a Times Square szilveszter éjszakáján. Kémiai úton továbbított üzenetek cikáznak akár óránként több száz kilométeres sebességgel az idegsejtek között az axonoknak nevezett „kábeleken” (hosszú idegnyúlványokon) át. A fent említett dendritek, azaz rövid idegnyúlványok készen állnak az üzenetek fogadására.
És vajon kinek jut a legfontosabb szerep e bonyolult hálózat működtetésében?
Hát nekünk, magunknak!
Ha új készségekkel és a feladatok újfajta végrehajtási módjával kihívásoknak tesszük ki az agyunkat, nő az agyi összeköttetések száma
-állítja dr. Ericka P. Simpson, a houstoni Metodista Kórház ideggyógyásza. Agyunk az új feladatokra egyre több idegnyúlvány létrehozásával reagál, és ezáltal nő a kapacitása a gondolkodás, döntéshozás, tanulás és emlékezés terén.
Ne dőljünk be az alábbi hiedelmeknek!
Az igazság: Az idős agy veszít valamelyest a fürgeségéből, de a kapacitása nem csökken. Tovább tart és több ismétlést igényel egy-egy bonyolult útvonal vagy hosszú, nehéz szólista memorizálása, de kellő erőfeszítéssel az információt éppen olyan jól el tudja raktározni, mint a fiatal, ha nem jobban.
2. Számú hiedelem: Az emlékek az információk és események pontos fotókópiái.
Az igazság: Az emlékeket nem egy raktárból vesszük elő, hanem újra rájuk találunk, amikor meg-próbáljuk felidézni őket. Az agyban az emlékek idegi összeköttetések sokaságában tárolódnak. A bevésés-kor egy egyedi útvonalon kell „csapást vágnunk”. Az erdei ösvényekhez hasonlóan, minél többször járjuk végig az utat, az annál szilárdabban vésődik be, és annál könnyebb vissza tudunk találni hozzá.
3. Számú hiedelem: Negyven-vagy ötvenéves kor után az agy eltompul.
Az igazság: Az agy fürgesége -de nem a kapacitása – már 24 éves kortól hanyatlik. Minél idősebbek vagyunk, annál keményebben kell dolgoz-nunk azon, hogy agyunk jó ütemben működjön.
A szellemi lustaság – ha leragadunk a régi kerékvágásban, mindig, mindent ugyanúgy végzünk, sosem próbálunk ki semmi újat – az épp ellentétes hatású. Az agy mindig kész a takarításra, „megmetszi” a kevéssé foglalkoztatott dendriteket, ahogy a kertész levagdossa a fákról az elszáradt ágakat. Ha tip-top állapotban tartjuk az agyunkat, akár csökkenthetjük is az Alzheimer-kór vagy más demenciával járó betegségek kockázatát.
Íme néhány példa, hogyan fejleszthetjük szellemi képességeinket.
Beszélgetés
Kutatók kimutatták, hogy napi 10 percnyi csevegés javítja az emlékezetet. A vizsgált alanyok jobban teljesítettek a memóriatesztek során.
Séta
Egy, a Journal of American Medical Association nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a „Nurses Study” elnevezésű, több mint 18 000 ápolónő részvételével zajló felmérés adatait elemezték. Kimutatták, hogy az idősebb nőknél a tartós és rendszeres fizikai aktivitás (például gyaloglás, séta) hatására lényegesen jobbak a kognitív funkciók és kisebb a mentális hanyatlás kockázata.
Társasági élet
A Harvard Egyetemen több mint 2800, 65 évesnél idősebb résztvevő bevonásával végeztek vizsgálatot. Azok, akiknek legalább öt társas kapcsolatuk volt (templomi körök, társasági csoportok, rendszeres látogatók, telefonkapcsolat családtagokkal vagy barátokkal), ellen-állóbbnak bizonyultak az agy tompulásával szemben.
Videojátékok
Kimutatták, hogy a világuralom megszerzését célzó számítógépes stratégiai játékokat játszó hatvanasoknak és hetveneseknek javultak a kognitív készségeik.
A fitt agyért akcióterv
Az étrend különösen fontos. Az Archives of Neurology ideggyógyászati szakfolyóirat nemrégiben közölt egy cikket, amely arról számol be, hogy a mediterrán étrend hathatós védelmet nyújt a szellemi hanyatlás ellen. Az ilyen étrenden – sok hal, gyümölcs, zöldség, hüvelyes és egyszeresen telítetlen zsírsav, pl. olívaolaj, mérsékelt alkoholfogyasztás, valamint kevés vörös hús és tejtermék – élők körében 28 százalékkal kisebb volt a kognitív károsodás kockázata.
Cikksoroztunk következő részeiben tippeket olvashat az agyi fittség megőrzéséhez!
A táplálkozás a fizikai és szellemi egészség megőrzését segítő egyik legfontosabb, ugyanakkor egyben a legkevésbé kihasznált eszköz is – állítja az agykutató dr. David Perlmutter.
Ki gondolta volna?
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.