Vészhelyzet

Teendők stroke (agyérkatasztrófa) esetén

Stroke (agyérkatasztrófa) esetén az agyat tápláló erek egyike megpattan (vérzéses stroke) vagy elzáródik (vérhiányos stroke). Az első esetben a megrepedt érből szivárgó vér roncsolja az agyál­lományt. A második esetben érszűkület vagy vérrög miatt az agy valamely része túl kevés vért kap, vagy a vérellátás teljesen megszűnik.

Tünetek

A stroke okozta agykárosodás erősen befolyásolja a test működését. Főképp az arckifejezésen, a kar­mozgáson és a beszéden lehet észrevenni, hogy gond van. Ha a tünetek bármelyikét tapasztaljuk, azonnal hívjunk mentőt.

  • Az arc egyik fele lebénul, a száj­zug ezen az olda­lon csüng.
  • Beszédzavar vagy beszédkép­telenség lép fel.
  • Az egyik kar erőtlenné válik vagy lebénul.
  • Szédülés, esetleg eszméletvesztés.
  • Érzéketlenség, bénulás a test egyik, ritkábban mindkét oldalán.
  • Hirtelen támadó heves fejfájás, melynek nincs nyilvánvaló előzménye és oka.
  • Rohamos látásromlás vagy látásvesztés.
  • Tudatzavar, beszédértési nehézség.

Gyorsteszt

Az alábbiak segítségével gyorsan eldönthetjük, hogy stroke-ra kell-e gyanakodnunk. Ha a három fő tünet közül bármelyiket észleljük, rögtön riasszuk a mentőket.

  • Az arcgyengeség jele, ha a beteg nem tud moso­lyogni, az arca kifejezéstelen, szája lefittyen, szem­héja csüng.
  • Kargyengeségre, esetleg bénulásra utal, ha a be­teg egyáltalán nem képes a két karját egyszerre fölemelni.
  • Beszédzavar és beszédértési zavar tünete, ha a beteg beszéde nem tiszta, és nem érti meg, amit mondunk neki.

Átmeneti isémiás roham (TIA)

Átmeneti isémiás (vérhiányos) roham akkor követke­zik be, ha az agy vérellátása átmenetileg megszűnik. Ekkor a stroke-hoz hasonló tünetek jelentkeznek (féloldali gyengeség, látás- és beszédzavar), melyek huszonnégy órán belül elmúlnak. Ebben az esetben is hívjunk mentőt, mert fennáll a stroke veszélye.

Segítség! Ha stroke-ra gya­nakszunk, végezzünk gyors hely­zetértékelést, majd riasszuk a mentőket. Ha időben kerül orvoshoz a beteg, megelőzhető a további agykárosodás.
Csak óvatosan! Átmeneti isémiás roham esetén szintén telefonáljunk a mentőknek. Jóllehet a tünetek csak rövid ideig tartanak, a rohamot stroke követheti!

Teendők:

  1. Vegyük szemügyre az arckifejezést! Stroke esetén könnyen felfedez­hetünk valami rendelle­nességet az arcon. Ilyen lehet a féloldalas szájtar­tás vagy az ernyedt szem­héj. A beteg ugyanis csak az egyik arcfelét tudja mozgatni, ami azonnal látszik, ha arra kérjük, mosolyogjon.Stroke gyanúja
  2. Vizsgáljuk meg a kar­mozgást! Ha a betegnek stroke-ja van, képtelen mindkét karját egyszerre felemelni, csak az egyiket tudja mozgatni.
  3. Beszélgessünk a beteggel! Ha társalgunk a beteggel, felmérhetjük, hogy beszédértése és beszéd képessége rendben van-e. A stroke-os beteg beszéde nem tiszta, vagy nem ért rendesen.stroke gyanúja
  4. Hívjunk segítséget! Amennyiben a fenti három tünet bármelyikét tapasztaljuk, valószínűleg stroke-kal van dolgunk. Haladéktalanul riasszuk a mentőket. Igyekezzünk megnyugtatni a beteget, s a segítség megérkezé­séig bizonyos időközön­ként ellenőrizzük álla­potának változásait: a légzést és a pulzust, figyeljük, hogy eszméleté­nél van-e.

Hogyan tovább?

  • A koponya CT (komputertomográfiás vizsgálat) vagy MRI (mágnesrezonanciás vizsgálat) és a vérvizsgálat eldönti, hogy vérzéses vagy vérhiányos stroke-ról van-e szó. Ha a bajt érelzáródás okozta, a betegnek vérrögoldó gyógyszert adnak. Ezzel csökkenthetik az agykáro­sodás és az újabb stroke kockázatát. Súlyos agyvérzés esetén műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
  • Minden stroke-os beteg esetében megvizsgálják, hogy normálisan tud-e nyelni. Csak akkor engedélyezik, hogy rendesen táplálkozzon, ha a nyeléssel nincs sem­mi gond.
  • A stroke során elpusztult agysejtek többé nem jön­nek rendbe. A károsodott rész körüli sejtek működése azonban helyreállhat az agyduzzanat lelohadása után. A folyamat oroszlánrésze az első hónapokban zajlik, ám a teljes gyógyulás a sérült terület nagyságától függően sokáig, akár évekig is tarthat.
Ha a beteg eszméletét veszti, tegyük szabaddá a légutat, és ellenőrizzük a légzést. Készüljünk fel rá, hogy esetleg meg kell kezdenünk az újraélesz­tést. Mivel a stroke-os betegek csaknem felénél A roham után nyelési nehézség alakul ki, ne adjunk neki enni vagy inni. A táplálék vagy a folyadék ugyanis a tüdejébe kerülhet, ami súlyos következményekkel járhat, akár fulladást is okozhat!

 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.