• agy
• elme

Hol lakik az ész? Behatárolható a helye agyunkban?

Első ránézésre az agy nem tűnik különlegesnek. Ráncos, szürke massza, a felszíne dióbélre emlékeztet (mivel összevissza tekeredik, hogy minél több agyszövet beférhessen az adott helyre). Ha ujjunkkal megérintenénk, olyan tapintású lenne, mint egy halom lágy tofu. Nem túl biztató…

Ám a látszat csal!

Az agy hallatlanul összetett szerv, amely életünk minden másodpercében aktív. Nem nyugszik, nem pihen, és sohasem veszíti el a képességét, hogy szerkezete alkalmazkodjon a feladatához. Képes egyazon pillanatban irányítani légzőszerveink és vázrendszerünk, izmaink működését, észlelni környezetünket, miközben 110 kilométeres sebességgel vezetünk a forgalmas autópályán egy kéttonnás járművet, figyeljük az átjelzéseket, telefonálunk a mobilunkon (ami mellesleg nem tanácsos), elrágcsálunk és megemésztünk pár szem kekszet, s közben rádiót hallgatunk. Nem is rossz teljesítmény egy halom reszkető, szürke kocsonyától!

Hogyan tud ennyi mindent elvégezni?

Bár ránézésre nem tűnik fel, az agy egymástól elkülönülő részekből áll, és mindegyik résznek megvan a maga feladata. Leginkább a balesetek vagy betegségek (daganat, görcsroham, agyvérzés vagy stroke) következtében agysérülést szenvedett emberek tünetei alapján válik nyilvánvalóvá az egyes agyi régiók feladata. A mai modern világban pedig az MRI-vizsgálatok is sok értékes információval szolgálnak az agy-tevékenységgel kapcsolatban.

A szürkeállomány, ahol minden történik

Az agy külső, redőzött rétege az agykéreg, amelyet szürkeállománynak is neveznek. Mindössze néhány milliméter vastag, ám az agysejtek 85 százalékát tartalmazza, többségüket a sok barázda és tekervény mélyén elrejtve. Az agykéreg felelős a tudatos funkciók – az észlelés, az érzelmek, a gondolkodás és a tervezés – minden formájáért.

A feladatok megoszlanak az agy két oldala, a jobb és a bal félteke között.

Kevés embert leszámítva a bal féltekében található a beszédkészség központja, míg a jobb félteke vezérli a művészi tevékenységeket és a térbeli tájékozódást. Ha levelet írunk, az agyunk bal féltekéje dolgozik, ha művészi festményt készítünk, vagy vissza szeretnénk találni az autónkhoz egy zsúfolt parkolóban, a jobb félteke van segítségünkre.

Mivel az agyi idegpályák keresztezik egymást, testünk jobb oldala a bal félteke irányítása alatt áll, míg bal oldalunkat a jobb félteke vezérli. Az agy két féltekéjét idegrostok milliói kötik egymással össze, amelyek egy vastag kábelben, a kérges testnek nevezett idegrostkötegben futnak. Ez a hídként működő kapcsolat teszi lehetővé, hogy az agy egyesítse és koordinálja a készségeket, és egységes egészként működjön.

Sérülés esetén

Ha a kérges test megsérül, az agy két féltekéje nem tud egymással kommunikálni. Ha egy ilyen sérülést szenvedett embernek bekötik a szemét és a bal kezébe egy almát adnak, a szaga és tapintása alapján a jobb félteke felismeri az almát, azonban, mivel a két félteke között nincs összeköttetés, az információ nem jut el a bal félteke beszédkészségért felelős részébe, így az illető nem tudja felidézni és kimondani azt a szót, hogy „alma”.

Agyunk távközlési hálózata

Az agyunkban minden egyes gondolat, ötlet és emlék egyedi elektrokémiai összeköttetést hoz létre az idegsejtek milliárdjai között.

A szürkeállomány összetett szövet, amelyet az idegsejtek (más szóval neuronok) és az őket támogató, tápláló és velük kommunikáló gliasejtek alkotják. Ha eltávolítanánk a gliasejteket, az idegsejtek milliárdjai alkotta neuronális hálózat maradna vissza. Ez a hálózat irányítja a szervezetünket, gondolatainkat és érzelmeinket.

Az agyműködést az idegsejtek között továbbított üzenetek tartják fenn. Az üzenetek az axonnak (tengelyfonalnak) nevezett pályán haladnak és a sejtek dendritnek nevezett rövid nyúlványai fogadják őket. A találkozás helyén egy egészen kicsiny rés, ún. szinapszis van, amelyen az üzenetnek át kell jutnia. Itt jutnak szerephez a neuro-transzmitterek, vagyis az agy idegi ingerületátvivő anyagai, például a szerotonin és a dopamin. Amikor az üzenetek elektromos jel formájában elérnek az axon végéhez, ezek az anyagok juttatják át őket a szinaptikus résen.

Hasonlóan a távközlési hálózatokhoz, mint amilyen az internet-szolgáltatóval való kapcsolat, a mobiltelefon-hálózat és a távközlési műholdak rendszere, az üzenet annál érthetőbb és annál gyorsabban ér célba, minél jobb minőségű a hálózat.

Az agy speciális, nagy sebességű kábeleket – mielinnek nevezett zsíros anyaggal borított idegkötegeket – használ az információknak a különböző régiók közötti továbbításához. A mielin mikroszkóp alatt úgy néz ki, mint a rostélyosban a zsír csíkjai, innen ered a fehérállomány elnevezés.

A limbikus rendszer: alapvető ösztönök

A limbikus rendszer mélyen az agykéreg alatt helyezkedik el. Ennek az ősi szervnek a feladata az ösztönös viselkedés ellenőrzése. Majd’ meghalunk egy szelet csokoládés tortáért? Ez a vágy részben a limbikus rendszernek tudható be, amely az élvezetekre adott válaszainkat vezérli. Akkor is a limbikus rendszer lép működésbe, amikor az utcán egy veszett kutya elől menekülünk lélekszakadva, nagyrészt ugyanis ez a rendszer a felelős az életösztönért.

Rettegünk a méhektől, mert gyerekkorunkban egyszer összecsíptek?

A limbikus rendszer az, amely nem engedi, hogy valaha is elfelejtsük az esetet. Ugyancsak ezek a struktúrák vezérlik a legősibb késztetéseinket, mint amilyen a nemi ösztön. Ha megsérül az agy ezen része, totálisan szabályozatlanná válik az étvágy, az agresszió és a nemi ösztön.

Érdekesség, hogy a tudósok az úgynevezett déjà vu érzést is a limbikus rendszer pillanatnyi hibás működésével magyarázzák. Amikor ilyen érzés fog el bennünket, a limbikus rendszeren áthaladó információkat agyunk tévesen ismerősnek veszi, s ahogy ez a hibásan azonosított információ az agy más részeiből származó információkkal elvegyül, az a különös, zavarba ejtő érzésünk támad, mintha egyszer már átéltük volna az adott helyzetet, ami pedig valójában sohasem történt meg.

A limbikus rendszer a következő három fő képletet foglalja magában.

HYPOTHALAMUS

Gyorsabban ver a szívünk, ha eszünkbe jut egy fenyegető, félelmetes esemény? Ez a hypothalamus működésének az eredménye. Ez a mandula nagyságú szerv hihetetlenül sokféle funkciót irányít a szervezetünkben, a hangulatunkat és a cselekedeteinket is befolyásolja. Nemcsak a nemi izgalmat és a szexuális viselkedést szabályozza, de az éhséget és a szomjúságot, az alvást és az ébrenlétet, a fájdalomra és az élvezetekre adott válaszokat, a harag és az agresszió mértékét, a testhőmérsékletet, a pulzust, a vérnyomást és az érzelmi hatásokra adott egyéb fizikai válaszokat is befolyásolja.

A HIPPOCAMPUS

Az apró agyi terület alakja a kutatókat a csikóhalra emlékeztette, innen kapta a nevét (görögül hippocampus = tengeri csikó). Feladatai közé tartozik a rövid távú emlékezet átalakítása hosszú távúvá. Az agresz-szív viselkedés, a nemi vágy és az étvágy szabályozásában osztozik a hypothala-musszal. Nagyrészt a hippocampus felel a térbeli emlékezetért és tájékozódásért. Alzheimer-kórosok esetében ez a központ az egyike a leghamarabb sérülést szenvedő struktúráknak, ami memóriaproblémákat és tájékozódási zavart okoz.

AMIGDALA

Ez az agyi központ a félelem, a düh és a szexuális válaszreakció szabályozásában vesz részt. Korábban az a nézet uralkodott, hogy az amigdala kitüntetett szerepet játszik az érzelmi emlékezet feldolgozásában, azaz gondoskodik arról, hogy a szélsőséges érzelmek által kísért események, mint például egy traumatikus támadás élménye, egy balul sikerült állásinterjú, vagy az első csók örökre bevésődjön az emlékezetünkbe. Ma már a hosszú távú memória minden formájában szerepet tulajdonítanak neki.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.