Melyek a leggyakoribb felnőttkori betegségek? Hogyan előzhetők meg?
A háziorvos szerepe a betegségek megelőzésében
Az ókori Kínában a fáma szerint akkor fizették a háziorvost, ha a család épségben, egészségben élt – ekkor az orvos jól dolgozott. Ha beteg volt a családban, az orvos nem kapott javadalmazást, hisz munkáját „bizonyára rosszul végezte”. Ez a szemlélet több ezer év múltán is példa értékű és megszívlelendő! A lakosságot egészségben tartani, betegséget megelőzni, kiszűrni, akkor gyógyítani, mikor még kicsi a baj – a legolcsóbb, legköltséghatékonyabb és felettébb humánus egészségügyi ténykedés.
Ép testben ép lélek!
Magyarország az 1989-es rendszerváltás óta nemcsak a gyógyvizek, hanem az egészségügyi reformok országa is. Az alapellátásban – háziorvoslásban – kétségtelen eredmény az informatikai fejlődés, a számítógépes betegellátás, nyilvántartás általánossá válása, a praxisok piaci értéke, eladhatósága, a kötelező családorvosi szakvizsga. – Jól ismertek a briliáns kórházi és klinikai orvos-technikai megoldások a kardiológiában, szerv-transzplantációkban, lombikbébi-programokban, a „biológiai terápia” (monoklonális antitestek) térhódítása az eddig gyógyíthatatlan hematológiai, reumatológiai, onkológiai, gasztroenterológiai, bőrgyógyászati betegségekben.
Fizethetünk-e egészségünkért?
Ugyanakkor jó 20 éve hibája a reformoknak a tőkehiány és a munkaerő megfizetetlensége. Boldogabb nemzetek nagyobb „tortaszeletet” fordítanak az egészségügyükre a nagyobb GDP-ből. Napjaink magyar valóságát jelzi az orvostársadalom fásultsága, elöregedése, az utánpótlás-hiány (a jó képességű érettségiző diákok elkerülik az egészségügyet), a kórházi „volumen-korlát” (szakorvos kollégák havi rendszerességgel tétlenségre vannak kárhoztatva). Egyre hosszabbak a beteg-előjegyzési várólisták, fiatal doktorok a Lajtától nyugatra tervezik gyógyító munkájukat. Nemzetközi összehasonlításban egészségügyi mutatóink – születési és halálozási arányszámok, átlagos életkor, morbiditási mutatók – finoman fogalmazva is „kívánnivalókat hagynak maguk után”.
Hogyan kezelik itthon a betegeket?
Hazánkban évente 90-95 000 gyermek születik és több mint 130 000 ember hal meg. A férfiak várható átlagos élettartama 67, a nőké 74 év. A magyar egészségügy betegségcentrikus, „tűzoltó” egészségügy. Pácienseink elhasznált, megkopott állapotban, meglehetősen későn kerülnek az „ingyenes” egészségügyi ellátó rendszerbe, mikor is a kivizsgálás, kezelés már sokba kerül, költséges az államnak – azaz mindannyiunknak. Az állampolgárok számára nem érték az egészség (végülis érthető, ami jó, azt kevésbé becsüljük, csak a jó dolgok hiányát érezzük.), annak megőrzésére semmilyen formában nincsenek ösztönözve elanyagiasodott világunkban. Az orvosok sem! (Tb finanszírozás.)
Magyar egészségügy és az alapellátás
A magyar egészségügyben az alapellátás, háziorvoslás jól szervezett. A lakosság körülbelül 6700 családorvosi praxishoz tartozik, valamennyien biztosítottak az OEP-nél, nyilvántarthatok, elérhetők. A háziorvos az adott körzet, embercsoport egészségügyi gondozója, irányítója, menedzsere – jól ismeri betegeit. Kínálja magát a lehetőség: a lakosság szűrése, annak irányítása, az egészségügyi menedzselés – az informatikai „lefedettség” miatt is – háziorvos kezébe való!
A költség-haszon (cost-benefit) elemzés után kidolgozandó érdekeltségi rendszer, lakosságra vonatkozó, differenciált biztosítási tarifák – megnyert életévekkel, gazdasági haszonnal, megtakarítással járnak. Legyen az egyénnek is kötelessége, felelőssége saját egészségéért!
Minden betegség más
Orvosszakmai értelemben: bizonyos betegségeknek megvan a maga természete – mikor, mely életkorban jelentkeznek általában, férfiakban, nőkben? Szükséges tudásunk rendelkezésre áll, eszközeink úgyszintén, informatikai háttérrel rendelkezünk. Olyan gyakori, részben urbanizációs betegségek, mint pl. hipertónia, szív-keringésrendszeri betegségek, cukorbetegség, elhízás, rosszindulatú daganatok már előzetesen jelezhetők, jósolhatok, illetve korai szakban kezelhetők. A betegségek jelentős része öröklődik, azokra számítani lehet, kellő gondossággal időben észrevehetők, kezelhetők – többnyire 35-40 éves kor felett. (Nőgyógyászati daganatok már hamarabb!) A családfát végig tekintve – szülők, nagyszülők és testvéreik körében bizonyos betegségek végigvonulnak, apai és anyai ágon. (Pl. magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés-stroke, gyomor- és vastagbéldaganatok, fekélyek, vagy például cukorbetegség, emlő- és petefészekrákok, véralvadási zavarok.) Kövér, elhízott szülőknek gyakorta kövér gyerekeik vannak – korai és késői szövődményekkel.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.