Babaápolás

Érvek a szoptatás mellett

A technológia fejlődésétől függetlenül mindig lesznek olyan dolgok, amelyek­ben a természet felülmúlhatatlan. Példának okáért a csecsemőnek a szoptatás biztosítja a legjobb összetételű táplálé­kot és a legjobb táplálékadagolási rend­szert  ugyanakkor az anyának is ez a legalkalmasabb.

Szoptatás előnyei

Testre szabott

Az anyatej összetétele tö­kéletesen kielégíti a csecsemők szükség­leteit, legalább 100 olyan összetevőt tartalmaz, amely a tehéntejben nem találha­tó meg, és laboratóriumi körülmények között, mesterséges úton sem állítható elő. Szemben a tápszerekkel az anyatej állandóan változik, hogy kielégítse a gyer­mek folyamatosan változó igényeit: össze­tétele más reggel és késő délután; más a szoptatás elején és végén, más az első hó­napban és a hetedikben; más egy kora­szülött és más az időre született baba ese­tén.

Az anyatejben a tápanyagok igazod­nak a csecsemő igényeihez és szervezete feldolgozóképességéhez. Például az anya­tej kevesebb nátriumot tartalmaz, mint a tehéntejalapú tápszer, így a baba vesé­je gyorsabban tudja kiválasztani.

Könnyen emészthető

Az anyatej job­ban alkalmazkodik a csecsemő fejlődés­ben lévő, érzékeny emésztőrendszeréhez, mint a kisborjú táplálására hivatott te­héntej. Fehérje- (főleg laktalbumin) és zsírkomponenseit könnyebben dolgozza fel a baba, mint a tehéntej fehérje- (főleg kazein) és zsírösszetevőit. A csecsemőben jobban felszívódnak az anyatej fontos mikrotápanyagai, mint a tehéntej táp­elemei (amelyek, ismét hangsúlyozzuk, valójában a kisborjú emésztőrendszeré­hez illenek).

A gyakorlati eredmény: a szoptatással táplált babák kisebb valószínűséggel szen­vednek puffadástól, gyakori bukástól.

Biztonságos

Eleve garantált, hogy az emlőből származó anyatej nincs helyte­lenül elkészítve, nem romlott vagy fertő­zött (feltéve hogy az anya nem szenved olyan betegségben, amely a szoptatást a baba számára kockázatossá teszi, de ke­vés ilyen betegség van).

Távol tartja az allergiát

A csecsemők szinte soha nem allergiásak az anyatejre. Bár előfordulhat, hogy érzékenyek vala­mire, ami az anya fogyasztása révén a tejébe jutott, magát az anyatejet majd­nem mindig jól tolerálják. Ugyanakkor tíz csecsemőből legalább egyről már az első tápszeres táplálkozás után kiderül, hogy allergiás a tehéntejalapú tápszerek­re. (Általában megoldást jelent a szója­ vagy hidrolizátum alapú tápszerekre tör­ténő áttérés, ezek összetétele azonban még jobban eltér az anyatejétől, mint a tehéntejalapú tápszereké.)

Egyes vizsgálatok eredményei szin­tén arra mutatnak, hogy az anyatejjel táp­lált babáknak később, gyerekkorukban kisebb valószínűséggel lesz asztmájuk vagy ekcémájuk, mint tápszerrel nevelt tár­saiknak.

Nyugtatja a pocakot

Az anyatej termé­szetes laxatív hatása és jobb emészthető­sége miatt a szoptatással táplált babáknak szinte soha nincs székrekedésük, és – bár székletük általában igen lágy – a hasme­nés is ritkán jelent gondot. Az anyatej a káros mikroorganizmusok elpusztításá­val, illetve a normális bélflóra szaporodá­sának elősegítésével csökkenti az emész­tési rendellenességek veszélyét.

Megakadályozza a pelenkakiütést

Az anyatejjel táplált baba édeskés szagú széklete kisebb valószínűséggel okoz pe­lenkakiütést, bár ez az előny (valamint az elviselhetőbb szag) a későbbiekben eltű­nik, amint a szilárd táplálékot bevezetjük.

Megelőzi a fertőzéseket

Mindaddig, amíg a babák az anyjuk melléből szop­nak, egészséges adag ellenanyagot kapnak, vagyis megnő a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Az ilyen kicsiknél ritkábban fordul elő megfázás, fülfájás, alsó légúti fertőzés, a húgyúti rendszer fertőzése és más betegség, mint üvegből táplált társaiknál, és amennyiben mégis fellép, a felépülés rendszerint gyorsabb, a szövődmény pedig ritkább.

Ezenfelül a szoptatás fokozza a legtöbb betegség (például a tetanusz, a torokgyík vagy a gyermekbénulás) elleni vakcinázásra adott immunválaszt. Azt is feltételezik, hogy bi­zonyos mértékig védelmet nyújt a hirte­len csecsemőhalál szindróma (SIDS) ellen.

Zsírégető hatású

A szoptatott csecse­mők általában kevésbé dundik, mint cumisüvegből táplált társaik. Ennek rész­ben az az oka, hogy a szoptatásnál a baba étvágya szabályozza a fogyasztást. A szop­tatott gyerek valószínűleg megáll, ha jól­lakik, ám a cumisüvegből táplált babát sok esetben biztatják, hogy addig foly­tassa az evést, amíg ki nem ürül az üveg. Az anyatejben a kalóriatartalom is kel­lően szabályozott.

Az utótej (vagyis az a tej, ami a szopás végén jön ki) kalóriá­ban dúsabb, mint a szopás elején kapott tej, és általában a jóllakottság érzetét vált­ja ki a babában – ez pedig egyértelmű jelzés a szopás abbahagyására.

Elősegíti a szellemi fejlődést

A szop­tatás némileg emeli a gyerek értelmi szintjét, és a hatás 15 éves korig, sőt a fel­nőttségig is érvényesül. Ez nemcsak az anyatejben lévő agyfejlesztő zsírsavak­nak (DHA) köszönhető, hanem a szopta­tással együtt járó anya-gyerek közelség­nek is, mely a feltételezések szerint segíti az intellektuális fejlődést.

Nagyobb kielégülést nyújt

A baba jól­lakva is folytathatja az üres mell szívását, aminek különösen akkor van nagy jelen­tősége, ha nem érzi jól magát, és meg kell nyugtatni. Egy üres cumisüveggel ugyanezt nem lehet eljátszani.

Erősíti a szájat

Az anya mellbimbója és a csecsemő szája tökéletesen illeszkedik (bár a keserves első próbálkozásokkor ez bizony nem így néz ki). Nincs az a mester­séges cumi, akármilyen tudományosan ter­vezték is, amely úgy edzi a baba állkapcsát, ínyét, fogazatát és szájpadlását, mint az anyamell – ez a tréning optimális fejlődést garantál a szájnak, és rengeteg előnyt a majdani fogaknak. Szoptatással táplált ba­báknál kisebb lesz a gyerekkori fogszuva­sodás aránya, mint a tápszeren nevelteknél.

A szoptatásnak vannak előnyei az anya (és az apa) számára is:

Kényelem

Az anyatej ideális étel, min­dig kéznél van, felhasználásra kész, tiszta, és állandóan megfelelő hőmérsékletű. Nem fogyhat ki, mint a tápszer, nem kell megvenni, cipelni, nem kell üveget mos­ni, újratöltögetni, nem kell porokat össze­keverni, ételt melegíteni. Akárhol vagyunk – ágyban, úton, étteremben, tengerpar­ton -, az összes szükséges táplálék mindig készen van és a baba rendelkezésére áll. Ha a baba és az anya nem együtt tölti az éjszakát, a napot vagy akár a hétvégét, a gyereket könnyen meg lehet etetni cu­misüvegből előre lefejt és hűtőszekrény­ben vagy mélyhűtőben tárolt anyatejjel.

Olcsóbb

Az anyatej ingyen van, a cumisüveges etetés azonban drága mulatság. Szoptatás esetén nem kell cumisüvegeket vagy tápszert venni, és persze nem kell kidobálni félig teli üvegeket, kinyi­tott tápszeres dobozokat. Az egészségügyi kiadások is csökkennek. A tápszerrel ete­tett átlagos baba érzékenyebb a betegsé­gekre, amelyeknek a gyógyítása akkor is sok pénzbe kerül, ha az egészségbizto­sító fizeti.

Gyorsabb felépülés a szülés után

Nem kizárólag önzetlen érvek szólnak a szoptatás mellett. A szoptatás beletarto­zik a terhesség-szülés-anyaság termé­szetes ciklusába, ilyenformán nemcsak a csecsemő érdekét szolgálja, hanem az anyáét is. Segítségével könnyebben áll vissza a méh a terhesség előtti méreté­re (a folyamatra utal a szülés utáni első napokban, a szoptatás kezdetekor fel­lépő erőteljesebb görcsölés), amitől gyor­sabban elmúlik a gyermekágyi folyás (a posztpartum szivárgása), tehát ki­sebb lesz a vérveszteség.

Hozzájárul a terhességből visszamaradt kilók leadásához, hiszen naponta több mint 500 kalóriát éget. A pluszkilók jórészt tejtermelést segítő zsírpárnák alakjában rakódtak le – itt az idő, hogy felhasznál­juk őket.

Némi védelmet nyújt a teherbe esés ellen

Az ovuláció és a menstruáció a legtöbb (de nem mindegyik) szoptató anyánál egészen addig szünetel, amíg a baba nem kezd jelentős mennyiségű ki­egészítő táplálékot (tápszert vagy szilárd ételt) fogyasztani. Ez sokszor eltart az el­választásig vagy még több hónappal to­vább is. (Ami persze nem véd meg a te­herbe eséstől. Mivel az ovuláció észre­vétlenül előzi meg a szülés utáni első menstruációt, soha nem lehetünk bizto­sak benne, hogy mikor ér véget a szop­tatástól kapott védelem.)

Csökkenti a rák kockázatát

A cse­csemő szoptatása mérsékli bizonyos rák­típusok későbbi kockázatát. A szoptató nők körében kicsit kisebb a méhrák, a petefészekrák és a menopauza előtti mellrák kialakulásának rizikója.

Csontépítő hatás

Azokat a nőket, akik szoptattak, kisebb mértékben fenyegeti idősebb korukban a csontritkulás, mint azokat, akik soha nem szoptattak.

Kényszerpihenő

A szoptatás a napi teendők közé sűrűn iktat be pihenőket, különösen kezdetben (időnként gyakrab­ban, mint szeretnénk). Van, aki úgy ér­zi, hogy jut ideje pihenni, van, aki nem, de a szülés után a szervezetnek minden­képpen szüksége van ellazulásra, amit a szoptatás kikényszerít.

Egyszerűbb éjszakai etetés

Sok szü­lő a nap folyamán nem tud betelni cso­dálatos csecsemőjével, de azt azért ők sem díjazzák, hogy hajnali kettőkor (vagy éj­fél és pirkadat között bármilyen más időpontban) foglalkozniuk kell vele. Mennyivel könnyebb egy éjszakai felriadás, ha kéznél a megoldás: az anyamell, és nem kell kimenni a hűtőhöz, nem kell tápszeres üvegekkel bajlódni. (Még jobb, ha az apa rakja át a gyereket a kis­ágyból a mellre és vissza.)

Jobb időbeosztás

Ha némi gyakorlatot szereztünk a szoptatásban, és elsajátítottuk az egykezes technikát, rá fogunk jönni, hogy a szoptatás mellett szinte bármi mást csinálhatunk – magazint lapozgathatunk, megnézhetjük az e-mailjeinket, felolvas­hatunk a nagyobbik gyereknek. (De a szoptatás alatt azért jusson elegendő idő és figyelem a csecsemőnek is!)

Erős anya-gyerek kötődés

Minden anya, aki valaha szoptatott, elmondhat­ja, hogy a szoptatás legértékesebb előnye az anya és gyermek közötti erős kötődés.

A szoptatás szerves része a bőr- és szem­kontaktus, a dédelgetés, a gagyogás-gügyögés. Igaz, hogy ezeket az élményeket átélhetjük cumisüveges etetés közben is, de ott tudatosabb erőfeszítése van szük­ség: le kell győzni a kísértést, hogy fáradtság esetén má­sokra ruházzuk át az etetést, vagy elfog­laltság esetén letámasszuk az üveget. További előny: a kutatások azt mutatják, hogy a szoptató nők kisebb eséllyel szen­vednek szülés utáni depressziótól.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.