Betegségek és megelőzésük

Ájurvéda, hogyan alkalmazzuk gyermekeknél

Ez a fogalom két szanszkrit szóból tevődik össze: ayus = élet és veda = tudás. Így ezt az ősi indiai tanítást a (hosszú) élet tudományának is lehet nevezni. Az Ájurvéda nem klasszikus gyógyászat, hanem sok­kal inkább életfilozófia, amely az alkalmazások és ajánlások komplex rendszerét alkotja. Az Ájurvéda sem elszigetelten, önmagában tekinti a betegségeket vagy tüneteket, hanem mindig az egész emberrel összefüggésben, annak testi, lelki és szellemi állapotával valami szociá­lis környezetével együtt szemléli.

Gyermekek számára

Az Ájurvéda kiválóan alkalmas a gyermekek számára, mivel egész­ségtana és az egészre irányuló koncepciója az egészséges táplálkozás­ra, bőséges mozgásra és a mindennapok helyes időbeosztására, a pi­henés és az ellazulás szükséges fázisaira fekteti a hangsúlyt. A főleg a megelőzésre irányuló kezelések és ajánlások ideális módon segítik a gyermekek fejlődését.

A három dósa

Az Ájurvéda tanítás középpontjában a három dósa, vagyis a vata, pitta és kapha működési elve áll, amelyek az öt elemmel, a tűzzel, földdel, vízzel, levegővel és éterrel (tér) állnak kapcsolatban. Minden emberre jellemző a dósak sajátos összetétele. Ez azt jelen­ti, hogy az egyik embernél uralkodó a vata, egy másiknál a pitta és a harmadiknál a kapha. Ezek súlyozása határozza meg egy ember testi és lelki állapotát, és ezek a jellemző egészségügyi problémákat is megmutatják.

Dósa elmélet

A dósa elmélet alapelve, hogy mindenkinek meg kell ismerni a saját személyes jellemzőjét, és a gyengébb dósakat célzatosan erősíteni kell vagy a fő dósak túlzott működését fékezni kell. Ez különféle kezelé­sekkel lehetséges, pl. a dósaknak megfelelő táplálkozással, mozgáste­rápiával, lazító technikákkal, masszázsokkal. Az egészre irányuló indiai tanítás alapján ez a három működési elv nemcsak az emberi testben, hanem az egész természetben is műkö­dik. Sok tényező befolyásolja a három dósa egyensúlyát, pl. az időjá­rás, a táplálék, a mozgás, a hétköznapi szokások.

Vata: a mozgás elve

Elemei a levegő és az éter.

Tipikus jellemzői: könnyű, hideg, nyers, száraz. A vata a mozgás, a folyékonyság, a nö­vekedés, az érzékszervek aktivitása, a légzés és a kiválasztás a jelképe. A vata kiegyensúlyozatlanságát a rendszertelen napirend, a száraz-­hideg, szeles és változékony időjárás, a késői lefekvés, az alváshiány, a szellemi és testi túlerőltetés, a túl gyakori televíziózás, a túl sok uta­zás, a túl sok nyers, száraz, könnyű táplálék okozza.

A vata kiegyensúlyozására szolgáló terápiák melegítő és nyugtató ha­tást fejtenek ki. Különösen alkalmasak ősszel, túlterhelés, kimerült­ség, alvászavarok, valamint utazásokat követő túlerőltetés esetén. A vata típus, a „levegő-ember” karcsú, inkább könnyű testfelépíté­sű, szárazabb a bőre és száraz, fürtös a haja. Jó a nyelvérzéke, sokat beszél, gyors a felfogóképessége, gyorsan dolgozik, fejlett a kezdemé­nyezőképessége. A stresszre gyorsan, idegesen és izgatottan reagál, alvása könnyen félbeszakad, gyakrabban vannak emésztési problé­mái, és ellenszenvvel viseltetik a hideg időjárással szemben.

Pitta: az anyagcsere elve

Elemei a tűz és a víz. Tipikus tulajdon­ságai a savanyú, csípős, forró. A pitta az emésztés, a meleg és az ér­zelmesség jelképe.

A pitta kiegyensúlyozatlanságát az idő szorítása, a hőség és a napsütés, az olyan negatív érzelmek, mint a gyűlölet, harag, féltékenység, vala­mint a forró, csípős, savanyú, sós ételek okozzák. A pitta típus közepes testsúlyú, érzékeny, enyhén zsíros a bőre, haja szőkés-vöröses. Alaposan dolgozik, jó az emlékezete, stressz hatására hamar haragosan és ingerülten reagál. Rövid és mély az alvása, és ellenszenvvel viseltetik a forró időjárással szemben.

Kapha: a struktúra elve

Elemei a víz és a föld. Tipikus tulajdonsá­gai a vizes, súlyos, hideg, édes, lassú. A kapha a test folyadékháztar­tását és ellenálló képességét képviseli.

A kapha kiegyensúlyozatlanságát a túl kevés mozgás, a nedves-hideg időjárás, a túl sok nyugalom és alvás, a napközbeni alvás, a túl kevés testi és szellemi munka és a túl nehéz étkezés okozza. A kapha típus inkább nehéz, erős testfelépítésű, a haja erős és gyorsan zsírosodik, a bőre sima és inkább zsíros. Kitartó, de lassú, a stressz nem olyan gyorsan hozza ki a sodrából, hosszú és mély az alvása, és ellenszenvvel viseltetik a nedves-hideg időjárással szemben.

Ájurvédikus testkezelések

Az Ájurvédában, amellett, hogy a dósak kiegyenlítésére szolgáló célzott táplálkozást, a természettel összhangban álló életmódot és a mozgásra való odafigyelést ajánlja, a test és a szellem tisztulását és erősítését célzó bizonyos kezelések kiemelkedő szerepet játszanak. Ezek olyan masszázsok, fürdők és öblögetések, amelyeket gyakran, kúraszerűen kell végezni.

Masszázsok

Abhyanga, az olajos masszázs Gyakran két terapeuta végzi szinkronban, akik többnyire érett szezámolajat használnak hozzá. Gharsan, a szárazmasszázs Ehhez a dörzsölő masszázshoz a tera­peuta nyers selyemből készült kesztyűt visel. Ez az alkalmazás stimu­lálja a bőr vérellátását és feszesíti a kötőszövetet. Udvarthana Ez egyfajta testradírozás szezámolajjal, búzakorpával és gabonamagvakkal. A masszázs szintén segíti a bőr vérellátását, és tisztító hatású.

Öblítések

A nyálkahártyák tisztításához a száj és az orr öblítése is hozzátartozik. Gandhusa A száj öblítése két teáskanál szezámolajjal, amit a száj-üregben és a garatban alaposan meg kell forgatni, majd ki kell köpni. Nasya Ennél az orröblítésnél néhány csepp szezámolajat kell a két orrlyukba cseppenteni.

Ájurvédikus étkezés

Az indiai egészségtanban is kiemelkedő szerepet játszik a táplálko­zás, amely számos szabályt és ajánlást foglal magában.

Ezek közül néhány:

  • Az ember csak akkor egyen, ha éhes és az előző táplálékot már
  • teljesen megemésztette.
  • Nem szabad túl sokat enni. Az evés után a gyomornak csak kb. háromnegyedéig szabad megtelnie.
  • Csak nyugodt és ellazult légkörben szabad enni, miközben nem szabad olvasni, dolgozni vagy televíziózni.
  • Evéshez mindig le kellene ülni, és az étkezés után még 5-10 per­cig nyugodtan ülve kell maradni.
  • Mindig körülbelül ugyanabban az időpontban kell enni.
  • Evés közben alaposan meg kell rágni az ételt, nem szabad túl sie­tősen, sem túl lassan enni.
  • Az étel legyen friss, ízletes, jóleső és meleg.
  • A táplálék nagyobb része főtt étel legyen.
  • Az ételt bőségesen kell fűszerezni. Ettől az étel nemcsak ízletes lesz, hanem a fűszerek elősegítik az emésztést is.
  • Evés közben vizet, gyümölcslevet vagy teát lehet kortyolgatni.
  • A mézet nem szabad felforrósítani és sütéshez vagy főzéshez használni.
  • Nem szabad az ételekhez tejet inni.
  • Este kerülni kell a nehéz táplálékokat.

Ájurvédikus gyógyító szerek

Az ájurvédikus orvoslás a növényi gyógyító szerek széles skálája mellett állati és ásványi eredetű anyagokat is használ. Így pl. az ájurvédikus orvosok bíznak a fémek (a réz, az ezüst, az arany) vagy a drágakövek és féldrágakövek, mint pl. az ametiszt, a holdkő, a ru­bin, a gránát, a zafír és az opál gyógyító erejében. De bármilyen gyógyító szer alkalmazása előtt a legfontosabb a „tisz­títóterápia”. Ez alkotja, úgymond, minden további kezelés alapját.

Az ájurvédikus tanítás abból indul ki, hogy a hétköznapi panaszok és terhelések nagy része célzott tisztítással megszüntethető, ezért az in­diai orvosok többnyire először, minden más terápia alkalmazása előtt tisztítókúrát írnak elő a test méregtelenítésére és salaktalanítására. A tisztító- és kiválasztóterápia hashajtásból, beöntésekből, izzasztásból, böjtből, valamint az ezeket követő célzott masszázsokból és a főleg szezámolajos testledörzsölésekből áll.

Az ájurvédikus tisztító kezeléssel együtt jár az óindiai „hosszú élet tudománya”, az egészséges táplálkozás- és életmód. Egy régi indiai közmondás szerint „Nincs szükséged orvosságra, ha helyesen táplál­kozol, és nincs szükséged orvosságra, ha helytelenül táplálkozol.” Az első esetben az orvosság felesleges, a második esetben úgy sem segít. Ahogyan a kínai orvoslásban, úgy az ájurvédikus tanításban is ízük alapján sorolják be az élelmiszereket: édes, savanyú, sós, csípős, kese­rű és fanyar. Ezek az ízek pedig a három dósához kapcsolódnak:

A vatát a csípős, a keserű és a fanyar erősíti. A pittát a savanyú, a sós és a csípős erősíti. A kaphat az édes, a savanyú, a sós erősíti. Az ősi indiai Ájurvéda tanítás számos ajánlással szolgál a kiegyen­súlyozott életmódhoz, kezdve a megfelelő öltözék kiválasztásával, egészen a szellemi hozzáállásig és a spirituális-vallási beállítódásig.

A legfontosabb ájurvédikus alapelvek:

  • Kelj fel napfelkelte előtt, hat-nyolc óra alvás után.
  • Igyál éhgyomorra egy pohár meleg vizet, hogy serkentsd a bél­működésedet.
  • Mosd meg reggel a fogaidon kívül a szádat, nyelvedet, nyakadat, orrodat, szemedet és füledet.
  • Erősítsd a tested mozgás- és légzésgyakorlatokkal, a szellemedet meditációval és imával.
  • Reggelizz lehetőleg reggel 8 óra előtt, és vacsorázz naplemente előtt.
  • Menj este 10 óra előtt aludni.
  • Böjtölj hetente egyszer.
  • Ne fojtsd el az olyan természetes szükségleteidet, mint amilyen a székelési és vizelési inger, a tüsszentés, a köhögés, az ásítás, a nevetés és a sírás.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.