A szív és az érrendszer felépítése
A szívet és az érrendszert latin kifejezéssel kardiovaszkuláris rendszernek nevezi az orvosi nyelv. Feladata a szervezet oxigén- és tápanyagellátásának biztosítása a véren keresztül. A rendszer motorja a szív, amely egyszerű és erős pumpaként jellemezhető.
Minden egyes szívdobbanással a szervezet az ereken mint „csőrendszeren” keresztül oxigénben és tápanyagokban gazdag vérhez jut. Az erek képezik ezt a rendkívül bonyolult csőhálózatot, amelyek teljesen behálózzák az egész szervezetet.
A szív naponta mintegy 100 000-et dobban, ingerképző (pacemaker) központja a sinoatrialis (sinus) csomó, a jobb pitvarban. Itt képződnek az elektromos jelek, amelyek először a pitvarokra terjednek, összehúzzák azokat, ezáltal a vér a kamrákba préselődik. Rövid idő múltán a kamrák telítődnek, majd a kamrákon áthaladó elektromos jel ezeket is összehúzza, és a friss vér a tüdőbe és a szervezet többi részébe jut. Ha az ingerképző központ károsodott, a szív a kelleténél sokkal lassabban és erősebben verhet, és egy idő után kifáradás következik be. Mesterséges pacemaker beültetésével a pulzus és a szívritmus helyreállítható.
A szív
A szív bal és jobb oldalra, mindkettő további – felső (pitvarok) és alsó (kamrák) -részekre oszlik. A pitvarok „előtöltő” egységként működnek, a kamrák a pumpálás lényegi részét végzik. A szív bal fele pumpál a szervezetbe (nagy vérkör), így a bal szívfél mindig egy kicsit nagyobb és erősebb. A jobb oldal az ún. kis vérkör, amelyik a szív és a tüdő között működik.
A szívizom összehúzódása az ún. szisztolé (ehhez társul a szisztolés nyomásérték), elernyedése pedig a diasztolé (diasztolés nyomás). A bal és jobb szívfél közötti különbség a szív jellegzetes kontúrjában is látszik. Általában úgy gondolják, hogy a szív a bal testfélben helyezkedik el, valójában a test középvonalában, de a bal szívfél. nagyobb, ezért balra jobban kiterjed.
A szívbillentyűk szerepe
A szívbillentyűk feladata a vér helyes irányba terelése, mintha „egyirányú utcában” közlekednénk. A kétosztatú vitorlás billentyű a bal pitvar és bal kamra között található, a háromosztatú billentyű a jobb pitvar és kamra határán; ezek megakadályozzák, hogy a vér visszafelé áramoljon a kamrai összehúzódás idején. Egy másik pár, félhold alakú billentyű választja el a kamrákat a verőerektől, ezek a billentyűk nem engedik a vért a kamrai elernyedés idején a szívbe visszaáramlani. Az aorta (főverőér)-billentyű az aorta és bal kamra határán, a tüdőbillentyű pedig a jobb kamra és a tüdőartéria határán található.
Amikor az orvos a szívet hallgatja, a billentyűk zárási csapódásának jellegzetes hangjára figyel. Ha a billentyűk nem nyitnak ill. zárnak jól, a vér áramlása turbulenssé válik (örvényáram), és kóros hangjelenségek, ún. zörejek hallhatóak.
A szív és a keringési rendszer
A nagy és a kis vérkört bemutató ábrán jól látszik, hogyan jut el a vér a bal szívfélből az aortán és az artériákon (verőerek) keresztül az egyes szervekbe, illetőleg hogyan jut vissza a vénákon (gyűjtőerek), majd a jobb szívfélen és tüdőartérián keresztül a tüdőbe. A nagy és kis vérkör lényegében egymástól függetlenül működő két rendszert képez.
A vérkeringési rendszer
A test keringési rendszere a szív bal kamrájánál kezdődik. Az összehúzódó bal kamra által pumpált vér az aortába jut, majd az egyre kisebb és kisebb artériákba és kapillárisokba. Utána az erek kisebb majd nagyobb vénákba csatlakoznak, majd a fővénába, amely elvezet a jobb pitvarba. Innen a jobb kamrán keresztül a tüdőartériába jut, majd a tüdő kapillárisaiba. Az oxigén itt oldódik a vérbe, és itt választódik ki a szén-dioxid. Az oxigénben dús vér a tüdővénán keresztül jut vissza a szív bal kamrájába, és innen indul újra a körforgás.
Az erek nagy családja
Ötféle eret különböztetünk meg: artériákat, arteriolákat, kapillárisokat, venulákat és vénákat. Az artériák (a nagyobb) és az arteriolák (a kisebb verőerek) szállítják a vért a szívből a kapillárisokba, ezek látják el a szöveteket, a venulák (a kisebb) és a vénák (a nagyobb gyűjtőerek) szállítják a vért vissza a szívhez. A vérnyomás az artériás „oldalon” magas, a rugalmas érfalak a szív ütéseinek megfelelő pulzálással lüktetnek. A vénákat elérve a nyomás lecsökken. A vénákban vénabillentyűk vannak, amelyek megakadályozzák a vér visszafolyását, így a vér a szív irányába terelődik. Ha pl. a láb vénáiban levő billentyűk működése romlik, a vénák kitágulnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.