Az Alzheimer-kór és egyéb demenciák megelőzhetőek?
Sokan jobban rettegnek az Alzheimer-kórtól, mint a szívrohamtól, a diabétesztől, sőt a ráktól. Nem véletlenül! Ha elbutulunk, azzal elvész a lelkünk egy darabja. Hatékony gyógykezelés még nem létezik erre a betegségre, ám a hajlamosító tényezőkről már egyre többet lehet tudni.
A csodaszerre még várni kell, de számos vizsgálat bizonyítja, hogy a szellemi leépülés az esetek többségében igenis megelőzhető, késleltethető vagy mérsékelhető
– állítja Richárd E. Powers, az Amerikai Orvosi Tanácsadó Testület Alzheimer Alapítványának elnöke, az Alabamai Egyetem Orvosi Karának neurológus professzora. Az esetek többségében…
Vannak, akik mintaszerű életet élnek, mégis demenciásak lesznek. Mások gyakorlatilag semmit sem tesznek az agyuk érdekében, és így is megússzák az elbutulást
mondja Dr. Powers, majd sietve hozzáteszi: Szerintem ma már ismerjük annyira ezeket a betegségeket, hogy csökkenteni tudjuk a kockázatot.”
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
- Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
De akkor mit gondoljunk a nyugtalanító statisztikákról? Különösen arról a tényről, hogy a 85. életéve után két emberből egy demenciás lesz? Ez igaz ugyan, ám a kép ennél árnyaltabb. Míg az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége 65 évesen még nem több, mint 5 százalék, egy dekád elteltével valóban felszökik 17, majd még eggyel később 50 százalékra – de csak és kizárólag akkor, ha nem sportolunk, nem étkezünk megfelelően és nem törődünk eleget az egészségünkkel.
Íme, a bizonyíték:
Egy olyan felmérésben, ahol azt vizsgálták, hogy a testedzés milyen hatással van a szellemi leépülésre, a hetente háromszor sportoló alanyok kockázata lassabban nőtt, mint az ennél kevesebbet mozgóké. Az ő veszélyeztetettségük csak 92 éves korukra érte el az 50 százalékot – miközben a kevésbé aktíváké addigra már 75 százalékra emelkedett. Hogyan hat a testgyakorlás? Mérsékli a hipertenziót, megvéd a diabétesz ellen, fokozza a vérkeringést és elősegíti az agysejtek között az új kapcsolatok létrejöttét.
Az étkezésünk szintén nem elhanyagolható kockázati tényező.
A tudósok egyelőre nem tudják, miért, de annyi már bizonyos, hogy ez a fajta étrend kifejezetten jót tesz az érrendszernek, és gyulladáscsökkentő hatása ré-vén gátolja, vagy legalábbis elodázza egyes betegségek kifejlődését.
Az is nagyon fontos – és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni -, hogy minél többet pörögjön az agyunk, és az életünk végéig aktívan ápoljuk társas kapcsolatainkat. „Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy szociális, fizikai és mentális aktivitásunk megőrzésével, valamint az esetleges betegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint -megfelelő kezelésével megelőzhető vagy a legrosszabb esetben is késleltethető a szellemi hanyatlás” – summázza Kristin Fargher, a Dél-floridai Egyetem Eric Pfeiffer Alzheimer- és Gerontológiai Központjának igazgatóhelyettese.
Az agyunk a miénk, így a mi feladatunk megóvni! Lássuk hát, hogyan!
Kövessünk három alapszabályt!
1. szabály: őrizzük meg ereink épségét!
Az Alzheimer-kórral diagnosztizált betegek közül sokan úgynevezett vaszkuláris demenciában is szenvednek. A szellemi leépülés második leggyakoribb formájánál, a vaszkuláris demenciánál azért lépnek fel memória- és gondolkodási zavarok, mert az erek károsodása – érszűkület, érelzáródás, netán agyvérzés – miatt egy-egy agyterület vérellátása nem megfelelő.
A szakemberek lényegesen többet tudnak a vaszkuláris demencia, mint az Alzheimer-kór megelőzéséről, illetve késleltetéséről. így lehetőségünk van még idejében megtenni a kockázatot csökkentő lépéseket – például szükség esetén lefogyhatunk, rendszeresen sportolhatunk, több zöldséget és gyümölcsöt ehetünk, hogy a vérnyomásunkat a normális szinten tartsuk. Érrendszerünk épsége akkor is fontos, ha történetesen már megjelentek az Alzheimer-kór tünetei.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a klasszikus alzheimeres agyi eltérések – a neurofibrilláris kötegek (idegsejtekben elhelyezkedő oldhatatlan, csavart fehérjefonalak) és az amiloid plakkok (kóros, oldhatatlan fehérjét tartalmazó elpusztult idegsejtek halmazai) – nem járnak memóriaromlással és viselkedészavarokkal. A Johns Hopkins Egyetemen nemrégiben lefolytatott vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy a mérsékelt-súlyos szívelégtelenségben szenvedő Alzheimer-betegek mentális képességei igen gyorsan romlanak.
2. szabály: képezzünk szellemi tartalékot!
Ahogy ereink egészségének megóvásával elejét vehetjük a demenciának, úgy agysejtjeink és a közöttük lévő „huzalozás” épségének megőrzésével lassíthatjuk a kognitív problémák kialakulását Alzheimer-kór esetén. A Rush Egyetem kutatói 91, állítólag demenciamentes emberi agy közül harminchétben mutattak ki jellegzetesen alzheimeres plakkokat és kötegeket, miközben e betegek életükben nem panaszkodtak emlékezetük vagy gondolkodásuk romlására.
„Ha valakinek elég szellemi tartaléka van, annak Alzheimer-kórosként is sokáig nem kell tartania a teljes elbutulástól – állítja Dr. Powers. – Szellemi tartalékot pedig úgy képezhetünk, ha sokat dolgoztatjuk az agysejtjeinket. Vigyázzunk érrendszerünkre és agyunkra!”
3. szabály tegyünk minél többet a megelőzésért!
Mindannyiunkban óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet örökletes az Alzheimer-kór? A kutatások szerint egyes génváltozatok valóban hajlamosíthatnak erre a betegségre. Ugyanakkor csak a meglehetősen ritka, az összes eset alig 5-10 százalékát kitevő, úgynevezett korai Alzheimer-kór kifejlődésében játszanak fontos szerepet, amelynek első tünetei már 65 éves kor alatt jelentkeznek.
A tüneteket okozó Alzheimer-kór azonban a esetek többségében csak később – a 65. életév után – jelentkezik. Kialakulásáért két genetikai variáns a felelős: az ApoE-e4 variáns (amelyet a lakosság 15-20 százaléka hordoz), valamint a közelmúltban felfedezett SORL1 génmutáció.
Ezek a »menedzser gének« egyáltalán nem döntő jelentőségűek. Csupán annyit tesznek, hogy azon, aki az egyik ágon megörökli az e4-es variánst, átlagosan 8 évvel korábban jelentkeznek az Alzheimer-kór tünetei, mint másoknál.
– mondja Dr. Powers
Akinek pedig mindkét szülője hordozza ezt a mutációt, az 16 évvel előbb megbetegedhet. De nem kötelező, hogy így legyen! Vannak olyan esetek, amikor valaki mindkét szülőtől hajlamosító gént kapott örökül, mégsem lesz alzheimeres. Másoknál mindenféle családi előzmény nélkül fejlődik ki Alzheimer-kór vagy a demencia egyéb formája.
Miért lényeges ez? Ha a felmenőink között előfordult már ez a betegség, nekünk nem kell okvetlenül megbetegednünk. Ám attól, hogy senki sem volt demenciás a családban, mi még sajnos elbutulhatunk.
A legjobb Alzheimer-ellenes stratégiák
Ne dohányozzunk!
A dohányzás megduplázza az Alzheimer-kór, és 40-70 százalékkal növeli a más típusú demenciák és kognitív zavarok kockázatát – állítják ausztrál tudósok 19 – összesen több mint 26 000 személy bevonásával végzett – vizsgálat összesített eredményeire támaszkodva. Ha eddig bagóztunk, de most letesszük a cigarettát, mennyivel javulnak az esélyeink? A rendelkezésre álló adatok szerint 70 százalékkal kisebb valószínűséggel leszünk alzheimeresek és butulunk el vénségünkre, sőt a vaszkuláris demenciától is kevésbé kell tartanunk.
Ne igyunk sok alkoholt!
Míg a mérsékelt alkoholfogyasztás (nőknek napi egy, férfiaknak két adag ital) kifejezetten véd a szellemi leépülés ellen (egy felmérés szerint akár 71 százalékkal csökkentheti az ér eredetű demencia kialakulásának valószínűségét), addig a féktelen poharazás ellenkező hatást válthat ki. Sőt, némely szakértők úgy vélik, hogy 10 demenciás esetből 1 épp a túlzott alkoholfogyasztással kapcsolatos. Egy 554 férfi és nő bevonásával lefolytatott finnországi felmérés kimutatta, hogy a középkorúak alkalmi lerészegedése (havonta legalább egy alkalommal 1 üveg bor vagy 5 üveg sör legurítása) 25 év múltán a háromszorosára növeli a demenciarizikót.
Tartsuk kordában a vérnyomásunkat!
A hipertónia a vizsgálatok szerint 50 százalékkal növeli a demencia veszélyét. Az agyvérzés és az iszkémiás stroke kockázatát egyaránt emeli.
Amennyiben hipertóniásak vagyunk, minél előbb gondoskodjunk arról, hogy értékeink az optimális 120/80 Hgmm szintre süllyedjenek, és ott is maradjanak. Vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedésével az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét akár 40 százalékkal csökkenthetjük, és a szellemi hanyatlás egyéb formáitól sem kell jobban tartanunk, mint másoknak.
Figyeljünk a vércukrunkra!
A nem kezelt cukorbetegség jelentősen rontja az esélyeinket a vaszkuláris demenciával és az Alzheimer-kórral szemben. Ám a hiperglikémia akkor sem előny, ha nem vagyunk diabéteszesek. Egy svédországi vizsgálat szerint már az 5,55 és 6,94 mmol/1 közötti éhgyomri vércukor értékek (ez az úgynevezett prediabéteszes állapot) is 67 százalékkal fokozzák a demencia-, és 77 százalékkal az Alzheimer-kór kockázatát.
Megelőzhetjük a bajt, ha nem hízunk el, sokat sportolunk és körültekintően táplálkozunk. Figyeljünk oda testsúlyunkra, és kerüljük az egyszerű szénhidrátok – fehér rizs, fehér kenyér -, illetve a cukros ételek és italok túlzott fogyasztását! Amennyiben mi is a veszélyeztetett csoportba tartozunk, méressük rendszeresen a vércukorszintünket, hogy időben fel lehessen ismerni a diabéteszt! Ha már kialakult a diabétesz, rendszeresen ellenőriztessük az állapotát!
Mozogjunk legalább hetente kétszer!
Mindegy, hogy kirándulunk, úszunk, kapálunk vagy autót mosunk, a lényeg, hogy hetente minimum két alkalommal végezzünk valamilyen testmozgást (állítólag ennyi kell ahhoz, hogy visszaszorítsuk a demencia kockázatát). Egy 3334 ikerpár bevonásával végzett svédországi felmérés kimutatta, hogy a „könnyű gyakorlatok” (például a kertészkedés és a kocogás) 35 százalékkal, az ennél kicsivel intenzívebb sport pedig akár 50 százalékkal is csökkentheti a szellemi leépülés valószínűségét.
A mozgás idős korban is védelmet nyújthat a demencia ellen, még azoknál is, akiknek öröklött hajlamuk van az Alzhei-mer-kórra.
A testmozgás hatására hatékonyabban hasznosul a glükóz, így elkerülhetővé válnak azok a vércukorszint-ingadozások, amelyek károsíthatják a szervezetet.
Étkezzünk úgy, mintha a Földközitenger partján élnénk!
A mediterrán étrendben gyakori elemek – zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, halak, csonthéjasok, olívaolaj fogyasztása egy, a Columbia Egyetemen végzett vizsgálat szerint 40 százalékkal csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. Sőt, ez a fajta diéta azok állapotán is javíthat, akiken már észlelhetők a szellemi hanyatlás első jelei. A 2009-ben közölt eredmények azt mutatták, hogy a 4 és fél éven át nyomon követett 1842 résztvevő közül a kisebb memória- és gondolkodási zavarokkal küzdőknél a betegség kockázata 45-48 százalékkal csökkent, amennyiben átálltak a mediterrán stílusú étkezésre.
Minél több elemet tudunk beiktatni e diétából, és minél inkább elhagyjuk a „hagyományos” zsíros húsokat, a zsírdús tejtermékeket, a fehér kenyeret és az édességeket, annál jobbat teszünk az agyunknak. Azoknak az alanyoknak, akiknek a felmérés elején nem volt probléma a gondolkodásával és az emlékezetével és végig diétáztak, 28 százalékkal, akik pedig csak egy ideig éltek mediterrán ételeken, 17 százalékkal csökkent a kockázatuk.
Zöldség, gyümölcs és szemes gabona
Francia kutatók 1640 egészséges felnőtt vizsgálata alapján megállapították, hogy 10 év alatt a legtöbb flavonoidot -ezek az antioxidánsok a zöldségekben és a gyümölcsökben, valamint a kávéban, a teában, a csokoládéban és a borban vannak jelen – fogyasztók körében csökkent a legkisebb mértékben a szellemi teljesítmény. Mi több, a hüvelyesek, a zöldfélék és a hántolatlan gabonafélék mind sok folsavat tartalmaznak – ez a B-vitaminok közé tartozó vegyület a hollandiai Wageningeni Egyetem kutatóinak 819 felnőttre kiterjedő vizsgálata szerint javítja az emlékezetet és az információfeldolgozás sebességét.
Végül azt is igen fontos megemlíteni, hogy a fenti, tápanyagokban gazdag étrend és a rendszeres testmozgás az inzulinrezisztenciától is megvéd. Egyre több tudományos adat van arra vonatkozóan, hogy az inzulinrezisztencia olyan agyi változásokat idéz elő, amelyek végül Alzheimer-kór-hoz vezethetnek.
Figyeljünk a haskörfogatunkra!
Miután a Kaiser Permanente Egészségügyi Központ (Oakland, Kalifornia) munkatársai 30 éven át figyelték több mint 6000 nő és férfi egészségi állapotát, megállapították, hogy azok a tesztszemélyek, akik életük delén a legnagyobb haskörfogattal rendelkeztek, 65 százalékkal nagyobb gyakorisággal butultak el, mint a legkarcsúbb alanyok. Előnyös, ha nem hagyjuk, hogy a „pocakunk” 89 (nők), illetve 102 centiméternél (férfiak) nagyobbra nőjön átlagos testmagasság mellett!
Naponta tornáztassuk meg az agyunkat!
Ha nem használjuk eleget, agyunk óhatatlanul berozsdásodik – mondja Dr. Powers. – Amikor valamin törjük a fejünket, egyfajta szellemi tartalékot képezünk, amelyből akkor is meríthetünk majd – elgondolkodhatunk és visszaemlékezhetünk -, amikor a rendszer már nem működik olajozottan.
Az Albert Einstein College of Medicine kutatói 21 esztendőn keresztül értékelték 450 idősebb személy állapotát, és arra a megállapításra jutottak, hogy azoknál, akik a legtöbb szellemi tevékenységet végezték – sakkoztak vagy más táblajátékokat játszottak, zenéltek, előadásokra és múzeumba jártak -, 75 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki Alzheimer-kór vagy másféle demencia, mint a kevésbé aktív alanyok esetében.
Drága agytréning készülékekre semmi szükség, hiszen pofonegyszerű a megoldás! „A lényeg, hogy mindig próbáljunk ki új, számunkra szokatlan dolgokat – javasolja Dr. Powers. – Ha például könyvelőként dolgozunk, inkább tanuljunk nyelvet, és ne egy újabb gazdasági szakkönyv elolvasására pazaroljuk az időnket. És hiába imádjuk a poénvadászatot vagy a szókirakó betű-játékot, néha-néha egy-két számrejtvényt is megpróbálhatunk megfejteni.”
Kerékpározáskor vagy síeléskor viseljünk sisakot!
A szakértők nem teljesen egységesek annak megítélésében, hogy az enyhe fejsérülések – például, amikor megcsúszunk a jégen és beütjük a koponyánkat – mennyire fokozzák a demencia kockázatát. Abban azonban teljes az egyetértés, hogy egy közepes vagy súlyos agyrázkódás igencsak ront az esélyeinken. Ezért okvetlenül legyen rajtunk sisak, amikor bungee-jumpingolunk, a háztömb körül karikázunk vagy a lejtőn siklunk!
Tartsuk a kapcsolatot családtagjainkkal és ismerőseinkkel!
Agyunkat és emlékeinket úgy is megóvhatjuk, ha rendszeres kapcsolatot tartunk három-négy barátunkkal – akár személyesen, akár telefonon vagy e-mailen keresztül. A Kaiser Permanente Egészségügyi Központ munkatársai által 2200 nő bevonásával végzett felmérés azt mutatta, hogy az aktív szociális élet akár 26 százalékkal csökkentheti a demencia-rizikót.
A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatói a vizsgálatokat ugyanennyi férfival megismételve azonos eredményre jutottak. Otthon, életünk párjával diskurálni, sajnos kevés a boldogsághoz: az elbutulásra azoknak az alanyoknak a legkisebb az esélyük, akik a legtöbb emberrel érintkeznek és mindennap beszélnek valamelyik ismerősükkel, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy sem.
Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelése
Amíg nem tudjuk, pontosan mi okozza az Alzheimer-kórt, addig védekezni sem tudunk gyógyszerrel ellene. Ugyanakkor létezik már néhány olyan törzskönyvezett orvosság, amelyek egyeseknél talán lassítják az állapot súlyosbodását. Ezek a szerek akkor a leghatékonyabbak, ha rögtön a betegség diagnosztizálása után elkezdik szedni őket (bár az orvosok főleg a középsúlyos vagy súlyos esetekre tartogatják a felírásukat, mivel nagyon drágák). Érdemes minél előbb elmenni egy szakrendelésre a memóriazavar észlelésekor.
KOLINESZTERÁZ-GÁTLÓK
Az agyunkban specializált hírvivő molekulák – az úgynevezett neurotranszmitterek – szállítják az „üzenetet” az egyik idegsejttől a másikig. Az alzheimeresek idegrendszerében az érintett területeken túl kevés az acetil-kolin. Az alábbi, kolineszteráz-gátlóknak is hívott gyógyszerek az acetil-kolint lebontó (azt acetátra és kolinra hidrolizáló) acetilkolineszteráz nevű enzim működését gátolva emelik az acetilkolin-szintet, és ezáltal segítenek fenntartani e neurotranszmitter normális szintjét. A betegséget ugyan nem szüntetik meg (az ezeket szedő páciensek 30-50 százalékánál mutatható ki javulás), ám adott esetben lassíthatják a betegség súlyosbodását.
Takrin
A takrin volt az első hatóanyag, amelyet az idegsejtek funkcióinak átmeneti javítására fejlesztettek ki és szabadalmaztattak az USA-ban. Újabban nemigen írja fel orvos, mivel károsíthatja a májat.
Donepezil
MIKOR HASZNÁLJÁK? Enyhe kognitív zavar esetén.
SIKERESSÉGI ARÁNY Egy 769 fő bevonásával végzett, 3 évig tartó vizsgálatban az első évben 58%-kal, a másodikban 36%-kal lassította a betegség előrehaladását. A harmadik évben már nem volt javulás.
MELLÉKHATÁSOK Émelygés, hasmenés, görcsök, étvágytalanság.
Rivasztigmin
MIKOR HASZNÁLJÁK? Enyhe vagy közepe sen súlyos Alzheimer-tünetek esetén.
SIKERESSÉGI ARÁNY Egy 2119 fő részvételével végzett vizsgálat során 67%-kal javította a koncentrációs képességet, és nagyjából60%-kal csökkentette a szorongást, az apátiát és a nyugtalanságot.
MELLÉKHATÁSOK Émelygés, hányás, étvágytalanság, súlycsökkenés, szédülés.
Galantamin
MIKOR HASZNÁLJÁK? Enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-tünetek esetén.
SIKERESSÉGI ARÁNY Egy 240 főre kiterjedő vizsgálatban a szert 36-48 hónapig szedők egyharmadánál alig volt tapasztalható hanyatlás, további egyharmad esetében pedig csak kismértékű hanyatlást észleltek. MELLÉKHATÁSOK Émelygés, hányás, fogyás.
NMDA-ANTAGONISTÁK
Jóból is megárt a sok, tartja a közmondás. A glutamát nevű neurotranszmitter normálisan serkenti az idegsejtek működését. Túl nagy mennyiségben viszont toxikus hatású, és károsítja a neuronokat. Az NMDA-antagonisták a glutamátreceptorokat blokkolva csökkentik az idegsejtek „statikus ellenállását” és javítják a szimpatikus ingerületátvitelt. Németországban már a nyolcvanas évek óta használják őket a különféle típusú demenciák és a depresszió kezelésére.
Memantin
Az Amerikában 2004-ben törzskönyvezett memantin jelenleg az egyetlen hivatalos, e kategóriába tartozó gyógyszer. Noha jellemzően közepes stádiumú Alzheimer-kórban szokták felírni, valószínűleg a betegség korai szakaszában is sokat segíthet.
MIKOR HASZNÁLJÁK? Enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-tünetek esetén.
SIKERESSÉGI ARÁNY Egy vizsgálat alapján javította a kognitív képességeket és 5%-kal lassította a szellemi hanyatlást.
MELLÉKHATÁSOK Szédülés, fejfájás, székrekedés, zavartság
KOMBINÁLT TERÁPIÁK
Egy gyógyszernél néha jobb a kettő. Amerika egyik öregedéskutatással foglalkozó intézetében (National Institute on Aging) kimutatták, hogy egy kolineszteráz-gátló és egy NMDA-antagonista együttes alkalmazása a jelenleg elérhető leghatékonyabb kezelés. Az intézet munkatársai 2 és fél éven át követték 382 Alzheimer-kórban szenvedő egészségi állapotának alakulását. A tesztszemélyek egy része semmilyen gyógyszert sem kapott, míg a többiek valamilyen kolineszteráz-gátlót szedtek, amelyet néhány esetben memantinnal kombináltak. A szellemi leépülés mértéke azoknál volt a legalacsonyabb, akik kettős terápiában részesültek. Ráadásul a kísérlet során az idő előrehaladtával egyre nagyobb lett a csoportok közti különbség, ezért a kutatók nem tartják kizártnak, hogy minél tovább tart a kezelés, annál előnyösebb.
Igen valószínű, hogy az alkalmazott gyógyszerek hatásmechanizmusa ebben az esetben szerencsésen kiegészíti egymást. Az egyik megkönnyíti az ingerületek átadását, a másik fokozza az ingerületet közvetítő neurotranszmitterek mennyiségét.
Amennyiben a család valamely tagja Alzheimer-kórban vagy egyéb demenciában szenved, kérdezzük meg az orvosát, hogy nem tartaná-e jó ötletnek a kombinált terápiát!
TOVÁBBI, FEJLESZTÉS ALATT ÁLLÓ GYÓGYSZEREK
Az alábbi gyógyszerek hatékonyságát még vizsgálják, de esetlegesen alkalmasak lehetnek az Alzheimer-kór kezelésére. Mivel sokat kasszíroz majd az a gyógyszergyártó cég, amelyik megtalálja az időskori elbutulás ellenszerét, a közeljövőben nyilván még több készítmény kerül kipróbálásra.
Szelegilin
E magyar fejlesztésű vegyülettel jelenleg csak Parkinson-kórosokat kezelnek az Egyesült Államokban. Gátolja a mono-amin-oxidáz nevű enzim működését, és ezzel fokozza az agy dopaminszintjét. Neuro-protektív és antioxidáns hatása miatt az alzheimeresek leépülését is késleltetheti.
Béta-szekretáz-gátlók
Több vizsgálat is igazolja, hogy az alzheimeresek agyában lerakódó amiloid fehérjék gyulladást okoznak és elpusztítják az idegsejteket. A specifikus béta-szekretáz-gátlók talán gátolják az amiloid plakkok kialakulását és megállíthatják a demencia kifejlődését. A tesztek szerint közvetlenül a plakkokra hatnak, bár elsődlegesen nem erre tervezték őket.
Intravénás immunglobulin
Az immunglobulin-készítmények emberi vérplazmából – a vér sejtmentes folyékony állományából – kivont fehérjéket tartalmaznak. Noha már több mint 30 éve használják őket különféle immunbetegségek kezelésére, az Alzheimer-kórt csak mostanában próbálták meg orvosolni velük. Állítólag a páciensek szervezetébe juttatott ellenanyagok szép lassan feloldják a béta-amiloid plakkokat. Már az első teszteredmények is igen kecsegtetők, de akad egy aprócska bökkenő: egy terápia ára legalább évi százezer dollárra rúgna!
Hogyan előzd meg az Alzheimer-kórt azzal, hogy a csökkented a koleszterinszintedet?
A koleszterinszint megfelelő értéken tartása a szívbetegség és a stroke elleni védelmen kívül sok minden másra is jó. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy ami jó a szívnek, az jó az elmének is, és hogy az alacsony koleszterinszint segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében.
Finn kutatók eredményei
Az e kapcsolatot igazoló egyik legmeggyőzőbb tanulmányban finn kutatók 1500 fő egészségét kísérték figyelemmel átlagosan 21 éven át. Megállapították, hogy a jelek szerint a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás még az apo E-4-nél, a betegség legfontosabb genetikai rizikófaktoraként emlegetett úgynevezett Alzheimer-génnél is nagyobb mértékben növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók eredményei
Mások…
Más kutatások azt állapították meg, hogy a koleszterinszint csökkentése céljából sztatinokat szedők körében akár 79 százalékkal csökkenhet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
A szakértők feltételezik, hogy a magas koleszterinszint az agyban is plakk – képződést okozhat, csak ott az idegsejteken figyelhetők meg fehérje lerakódások.
Kérdések/ Válaszok
„Kimutatható, hogy hordozom-e az Alzheimer-kórt?”
Igen, külföldön már léteznek olyan tesztek, amellyel kideríthető, hogy valaki hordozza-e az ApoE 4 gént, amely akár a 15-szörösére növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Azonban a pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy az illető beteg lesz, mint ahogy a negatív eredmény sem zárja ki az Alzheimer-kór lehetőségét. Így egyelőre nem sok új információt nyújt a gén meghatározása.
Mindazonáltal a New England Journal of Medicine egy 2009-es cikke megállapította, hogy azok közül, akik megtudják, hogy hordozzák az ApoE-4 gént, a legtöbben elég jól kezelik a hírt, és nem válnak depresszióssá vagy szorongóvá tőle. Más kutatások szerint azok, akik pozitívnak bizonyulnak, nagyobb valószínűséggel teszik egészségessé az étrendjüket, pontosan szedik a gyógyszereiket, és általában véve is egészségesebb életet próbálnak élni.
„Édesapám Alzheimer-kóros, és egyre nehezebben bírunk vele. Lehet ezen a helyzeten még segíteni valahogy, vagy muszáj lesz otthonba költöztetnünk?”
A demencia központokban a családtagok számára is szerveznek egyéni és csoportos foglalkozásokat, s az ott megtanult gyakorlatok alkalmazása sokat segíthet a beteg otthoni környezetbe való beilleszkedésében. Nagyon megkönnyítheti a mindennapos ellátást, ha a gondozó olyan módszereket sajátít el, amelyekkel csillapítható az agresszivitás, a nyugtalanság és a zavartság. Az Amerikai Alzheimer-kór Szövetség az alábbi stratégiákat javasolja.
- Otthon legyen mindig rend! Kerülje a rendetlenséget, mivel az félreterelheti az Alzheimer-kóros személyek figyelmét, és felzaklathatja őket. Ne rendezze át a lakást, és ügyeljen arra, hogy a szobák világosak legyenek!
- Teremtsen megnyugtató légkört! A hirtelen, hangos zajok szorongóvá vagy dühössé tehetik az Alzheimer-kóros személyt. Szóljon halkan olyan zene, amit az édesapja szeret, hogy ezzel kizárja a kívülről beszűrődő hangokat! Időnként próbálja megmasszírozni!
- Foglalja el! Az olyan, megnyugtató tevékenységek, mint a kézművesség, segíthetnek a nyugtalanság megelőzésében. Szép időben vigye el sétálni az édesapját, esetleg menjenek el autózni! Amikor pedig már úgy érzi, hogy nem képes biztonságos és egészséges körülményeket kínálni neki, akkor ideje keresni számára egy színvonalas ápolóotthont.
„Kimerült és feszült vagyok attól, hogy Alzheimer-kóros szülőmet gondozom.”
Azt hiszem, tényleg rám férne egy kis pihenés. Milyen lehetőségeim vannak?
Ha kimerült és stresszes, akkor nem tud igazán jó ellátást nyújtani. Az alábbi források segíthetnek némi kikapcsolódáshoz jutni.
- Család és barátok: Kérje meg egy hozzátartozóját vagy barátját, hogy helyettesítse önt néhány órán át!
- Napközi otthon felnőttek részére: Sajnos egyelőre nagyon kevés településen működik idősek és betegek számára kialakított napközi otthon.
- Otthoni segítők: A házhoz jövő hivatásos szakemberek az ápolástól és gondozástól kezdve a háztartási munkákig és a páciens társaságának biztosításáig igen sokféle feladatot láthatnak el. Érdeklődjön a helyi önkormányzatnál vagy a templomban, hogy mire van lehetőség!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.