Hogyan győzzük le a depressziót? Az agyunkra is hatással lesz!
Pocsék a kedvünk és alacsony az energiaszintünk, gondolataink pedig olyan zavarosak, mint a tenger vihar után… Véletlen volna? Aligha. A depressziónak valódi, mérhető hatása van az emlékezetre és a kognitív funkcióra. A jó hír, hogy kezelhető!
Nemcsak a kedvünk lehet rózsásabb, de az agyunk is kitisztulhat!
Ha már voltunk valaha depressziósak, márpedig a legtöbb ember átmenetileg megtapasztalja ezt az állapotot, elsőkézből ismerjük az érzést, hogy milyen az, amikor nem megy a gondolkodás, nehezünkre esik az eseményeket követni, képtelenek vagyunk döntéseket hozni, és a leghétköznapibb dolgokra is nehezünkre esik visszaemlékezni. A depresszió ugyanis lelassítja agyunk információfeldolgozási sebességét, megnehezíti a koncentrációt és memóriazavarokhoz vezet – pontosan az agyban végbemenő változások miatt.
Azon túl, hogy elpusztítja az agysejteket, a depresszió a meglévő idegsejtek közötti új kapcsolatok keletkezését is gátolja. Megbontja a neurális hálózat egységét, így az ingerek nehezebben jutnak el az egyik idegsejtből a másikba.
Mi lesz ebből? Megnehezül a memorizálás és az emlékek előhívása. Egy izgalmas vizsgálat kimutatta, hogy depresszió hatására nehezen emlékszünk vissza a tárgyak helyére. Amikor a brit tudósok egy videojáték segítségével tesztelték 49 ember térbeli memóriáját, arra a megállapításra jutottak, hogy a depressziósok jelentősen rosszabbul teljesítettek a többieknél. Az ön-kénteseknek egy virtuális városban kellett felkutatniuk bizonyos épületeket – például egy színházat és egy biliárdszalont. A depressziósok egyharmaddal kevesebb célpontot találtak meg, mint a mentálisan egészséges emberek.
Minél tovább nem kezelik a depressziót, annál nagyobb károkat okoz – és egy, az American Journal of Psychiatry folyóiratban megjelent cikk szerzői szerint annál komolyabb memóriazavarhoz vezet. A depresszió azokat a tevékenységeket is megnehezíti, amelyekkel pallérozhatnánk az elménket – testmozgás, tanulás, új tapasztalatok szerzése, együttlét a barátokkal és a családdal. Ehelyett a beteg ember kerüli a társaságot és igyekszik elszigetelődni, ami már önmagában is elég ahhoz, hogy eltompuljon. A depresszió az önmagunkról való gondoskodást is akadályozhatja, s ezzel utat nyit a különféle egészségi problémák – hipertónia, cukorbetegség, magas kolesz-terinszint – felé, amelyek tovább fokozzák a demencia kockázatát.
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
- Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ön is depressziós?
Ha az elmúlt 2 hétben az alábbi tünetek közül akár csak egyet is észlelt magán, irány a háziorvos vagy egy lelki egészséggondozó!
- Szomorúság, szorongás, üresség érzése.
- Kezelésre nem reagáló krónikus testi tünetek – például fejfájás vagy émelygés.
- Túl sok, vagy éppen túl kevés alvás.
- Étvágy- és súlycsökkenés, vagy ennek az ellenkezője.
- Érdektelenség olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban szívesen végzett.
- A nemi vágy hiánya.
- Alacsony önbecsülés, esetleg öngyűlölet.
- Az öngyilkosság vagy a halál körül forgó gondolatok.
Depresszió vagy demencia, netán mindkettő?
Idősebb emberekben a depresszió tünetei hasonlóak a demenciáéhoz, és fordítva. Ez megnehezíti a kedélybetegségek és emléke-zetzavarok felismerését és javítását.
A 60 éves koruk előtt legalább egy depresszív epizódon átesett személyek négyszer akkora valószínűséggel lesznek Alzheimer-kórosak, mint azok, akik sosem voltak depressziósak. Ám az egyelőre nem világos, hogy a demencia a depresszió egyenes következménye-e, és a depresszió kezelésével csökkenteni lehet-e az időskori demencia kialakulásának esélyét. Néha épp az Alzheimer-kór diagnosztizálása vezet depresszióhoz: az illető traumatikusan éli meg emlékezetének, gondolkodásának romlását, és ezzel a személyisége jelentős darabjának elvesztését.
Mit érdemes tudnunk erről a kérdésről?
Ha valamelyik szerettünk idős korában (60 éves kora felett) kedélybetegségben és emlékezetzavarokban kezd el szenvedni, az orvosok többnyire valamilyen antidepresszáns-kúrát javasolnak neki. Sokszor elég is ennyi, hogy helyreálljon az illető ébersége, memóriája és gondolkodási képessége. Ha azonban a kognitív zavarok a kezelés dacára sem szűnnek, demencia húzódhat meg a gondok hátterében. Amennyiben fennáll az Alzheimer-kór gyanúja, fontos, hogy egy kellően képzett szakorvost keressünk fel, aki diagnosztizálni tudja a betegséget. A korai felismerés esetén meg lehet próbálkozni gyógyszeres – például donepezillel vagy rivasztigminnel végzett -kezeléssel: pozitívan befolyásolhatja a beteg állapotát és lassíthatja a kór kialakulását.
Megint jól érzem magam!
Ha depressziósak vagyunk, a legkisebb késztetést sem érezzük a küzdésre. Pedig az agyunk – és a szívünk, valamint az összes többi szervünk – működését a leküzdhető kihívások segíthetik. A segítség azonban nincsen messze! Első lépésként az a legjobb, ha felkeressük a háziorvost, és jelezzük neki a depresszióra utaló tüneteket. Ne feszélyezzük magunkat! A depresszió betegség, és ugyanúgy kezelésre szorul, mint más testi betegségek.
Kezeléssel – legyen az antidepresszáns-kúra vagy „beszélgető” terápia – a legtöbb esetben már 8-12 hét elteltével javul a beteg állapota. Kezelés nélkül ugyanakkor hónapokba, sőt évekbe telhet ugyanez, és a betegség közben tönkreteszi az életünket.
Írassunk fel magunknak kedélyjavítót!
Az antidepresszáns gyógyszer sokat segíthet, különösen, ha közben pszichoterápiára is járunk. Az antidepresszánsoknak többféle típusa van. Hagyjuk, hogy az orvos döntse el, melyik közülük számunkra a legmegfelelőbb, és milyen adagolásban kell szednünk! Amellett, hogy javítanak a kedélyünkön, ezek a szerek idegrendszerünk működésére is kedvező hatással vannak, akár az agysejtek közötti új kapcsolatok létrejöttét is segítik. Ennek következtében javul a memóriánk és tisztábban is gondolkodunk.
Legyünk kitartóak… és türelmesek!
Előfordulhat, hogy többféle antidepresszánst is ki kell próbálnunk, mire megtaláljuk a számunkra legkedvezőbb szert. Legalábbis egy 3700 depressziós beteg bevonásával készült vizsgálatból ez derült ki. Közülük 70 százalék ugyan idővel újra a réginek érezte magát, de csak 37 százalékuknak sikerült az első szerrel kigyógyulnia. A többiek akár négyféle kezelésen is átestek, mire a gyógyulás útjára léptek.
Mi a siker titka? Úgy számoljunk, hogy 8-12 hétig eltarthat, mire bebizonyosodik, hogy az alkalmazott kezelés hat-e. Eközben folyamatosan konzultáljunk az orvossal. A sikeres kezelés hatására megint jól érezzük majd magunkat és mindazokkal a dolgokkal foglalkozhatunk, amelyekkel korábban. Amint megvan a megfelelő gyógyszer, tartsunk ki mellette! Normális esetben is legalább 6-12 hónapra, de ha a múltban többször is voltak depresszív periódusaink, ennél hosszabb időre is szükség lehet.
Próbáljuk ki a kognitív viselkedés-terápiát!
Ez a praktikus, megoldásorientált módszer az úgynevezett „beszélgető” terápia leghatékonyabb formája. A depresz-sziós betegek jelentős részén segít, s a ké-sőbbi depresszív periódusoktól is véd. A kognitív viselkedésterápia általában 8-16 foglalkozásból áll, és a célja, hogy megváltoztassa a depresszióhoz vezető gondolatokat és érzéseket.
Hívjuk segítségül a barátainkat!
Ha személyesen, telefonon vagy akár e-mailen naponta kibeszéljük magunkat, segít tudatosítani bennünk a jó dolgokat és feldolgozni a kevésbé jókat, amelyek máskülönben folyamatosan ott motoszkálnának az agyunkban. Egy brit vizsgálatban 86 depressziós nőnek lehetőséget adtak arra, hogy egy önkéntessel tartsák a kapcsolatot, és ennek hatására 65 százalékuk máris jobban érezte magát. Sőt a társas kapcsolatok ugyanolyan hatásosnak bizonyultak, mint az antidepresszáns gyógyszerek vagy a pszichoterápia. A rendszeres találkozás egy közeli baráttal fokozhatja az önbecsülésünket, és olyan életmód-változtatásokra (például testedzésre) ösztönöz, amelyek segíthetnek kikerülni a depresszióból.
Sétáljunk naponta két-háromszor 10 percet!
A séta bizonyítottan elmulasztja az enyhe vagy közepes fokú depressziót – ráadásul a napsütéstől, friss levegőtől még a kedvünk is fényesebb lesz. Egy idősebb felnőttek körében végzett vizsgálat szerint a 10 héten át tartó rendszeres testedzés 20 százalékkal gyorsabban mulasztotta el a depresszió tüneteit, mint a gyógy-szeres kezelés. Ám mivel egy depressziós beteg a legkevésbé sem kívánja a testmozgást, az orvosok általában a gyógyszer szedését és a testmozgást együttesen szokták javasolni.
Ki a szabadba!
Túl sokan töltjük minden-napjainkat mesterséges környezetben, a naptól, a földtől, a zöld növényektől és a kék égtől elzárva. Térjünk vissza eredeti közegünkbe, a természetbe: elég, ha csak kilépünk az ajtón!
Engedjük be a fényt!
A fényterápiás kezelés enyíthet a szezonális affektív zavaron. Ez a fajta depresszió a téli hónapokban szokta sújtani az embereket, amikor kevés a napsütés. A módszer azonban más típusú depresszión is segíthet. Lényege, hogy a reggeli séta után legalább 20 percig (maximum 1 óráig) egy speciális készülék előtt kell ülnünk. Fényterápiás készülékeket több helyről is beszerezhetünk vagy bérelhetünk. Áruk jellemzően huszonöt- és százezer forint között mozog.
Fogyasszunk étrend-kiegészítőként halolajat!
Több jel is utal arra, hogy a halolaj enyhítheti az enyhe vagy közepes fokú depresszió tüneteit. A 64. oldalon kezdődő 1. számú védelem: Étrend című fejezetben már volt szó az ómega-3 zsírsavak – például a dokozahexaénsav (DHA) – jótékony hatásairól. Depresszió esetén akár napi 4 grammot is szedhetünk belőlük, de előbb mindenképpen kérjük ki háziorvosunk tanácsát!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.