Babaápolás

Anyai bűntudat koraszülés esetén

„Tudom, hogy nem voltam annyira elővigyázatos a terhességem idején, amennyire kellett volna. Bár az orvos szerint valószínűleg nem én vagyok a hibás, mégis magamat okolom, amiért a fiam olyan korán jött a világra.”

Valószínűleg nincs egyetlen koraszülött csecsemőnek életet adó anya sem, aki visszagondolva ne bánna valamit, amit a terhessége idején csinált vagy nem csinált.

Az ilyen lelkiismeret-furdalás érthető, de értelmetlen!

Mellesleg, szinte lehetet­len megbizonyosodni arról, hogy milyen tényező vagy tényezők felelősek a baba ko­rai érkezéséért. Sok esetben nincs jelentő­sége, hogy a kismama mit tett vagy nem tett a terhessége alatt (és egyetlen váran­dós asszony sem tesz mindent helyesen). Még ha biztosak vagyunk is abban, hogy a viselkedésünk vagy az életmódunk szerepet játszott a történtekben, önma­gunk hibáztatása nem segít. Amire a gye­reknek most szüksége van, az egy erős, szerető és támogató édesanya, nem pe­dig egy bűntudattól megbénított nő.

Segíthet, ha más koraszülöttek szüleivel beszélgetünk

Tapasztalni fogjuk, hogy ők is hasonló­képpen éreznek. Egyes kórházakban van­nak szülőket segítő csoportok; mások sze­rint a szülőknek jobb, ha a személyzettel beszélik meg a problémáikat, és nem más szülőkkel. Ott keressünk segítséget, ahol érzésünk szerint találni fogunk.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.