• autizmus

Autizmus tünetei és felismerése csecsemőkorban

Mi ez?

Olyan fogyatékosság, amely a szü­letéskor kezdődik vagy az élet első két és fél évében jelentkezik, és jellemző rá, hogy a gyerek normális emberi kapcso­latok kialakítására még a saját szüleivel sem képes. Az autista gyerekek között nagy különbségek vannak. Egyes, eny­hébben érintett gyerekeknél csak egy kis késés mutatkozik a nyelvi fejlődésben, és számukra az átlagosnál nagyobb kihí­vást jelentenek a szociális kapcsolatok. Az autizmus súlyosabb eseteiben a gye­rekek nem mosolyognak, nem reagálnak a szülőkre és senki másra sem, és nem szeretik, ha felveszik vagy megérintik őket.

Gyakran súlyos problémák lehet­nek a beszédfejlődésében (például a gye­rek ismételget egy szót, amelyet hallott, ahelyett hogy válaszolna rá), jellemzőek a furcsa testtartások és viselkedések, a sza­bálytalan és nem helyénvaló megnyilvá­nulások (kényszeres és rituális sikítórohamok és csapkodás a karral), és néha önkárosítás. A gyereknek az intelligen­ciája normális lehet, de visszamaradott­nak vagy süketnek tűnik, mivel nem rea­gál. Az autizmust néha összekeverik a gyerekkori skizofréniával, és adott eset­ben meg is előzheti azt.

Mennyire gyakori?

Becslések szerint 1000 baba közül 2-6 esetben fordul elő.

Ki hajlamos rá?

Fiúgyerekek három­-négyszer nagyobb valószínűséggel lesz­nek autisták, mint lányok.

Mi okozza?

Az autizmusnak nincs egyet­len oka. A kutatók azonosítottak néhány gént, amelyek szerepet játszanak a rendellenességben. Egyes gyerekeknél kör­nyezeti hatások (az anya dohányzása a terhesség idején) szintén szerepet játsz­hatnak a rendellenesség létrejöttében. Számos tanulmányban kimutatták, hogy az autizmus biológiai tényezők kombi­nációjának – például vírusfertőzés a szü­letés előtt, immunrendszeri probléma vagy genetikai háttér – következtében jön létre. Nincs köze a szülői gondozás­hoz vagy a jelenleg használt vakcinákhoz.

Társuló problémák

Viselkedési és fej­lődési problémák.

Kezelés

Jelenleg nincs rá gyógymód, de egyes gyerekek fejleszthetők viselkedést módosító terápiával, ingerléssel, speciá­lis gyakorlatokkal, és egyes esetekben gyógyszerrel. A korai beavatkozás lénye­ges pozitív változást eredményez fiatal autista gyerekeknél. Megfelelő segítség­gel, gyakorlatokkal és információval a csa­ládok többsége otthon tudja gondozni a gyerekét. Egy-egy tanácsadás gyakran segítséget nyújt a többi családtag számá­ra. Egyes szülők eredményeket tudtak el­érni étrendi változtatásokkal (az autista gyerekek étrendjéből a glutén és a kazein elhagyásával), de beszéljük meg az orvos­sal, mielőtt egy új étrendet elkezdünk.

Kilátások

Sok gyerekben a tünetek ked­vezőbbé válnak a beavatkozás eredmé­nyeképpen vagy a növekedéssel. Egyes autista emberek végül normális vagy nor­málishoz közeli életet tudnak élni. A ki­látások akkor a legjobbak, ha a beavatko­zás vagy a terápia korán megkezdődik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.