Az Ödipusz- és az Elektra-komplexus
A pszichoanalízis két atyja, Sigmund Freud (1856-1939) és Carl Gustav Jung (1875-1961) alkotta meg az Ödipusz-, illetve az Elektra-komplexus fogalmát. A kifejezés eredete az ókori görög mitológiára nyúlik vissza, amelyben Ödipusz (Oidipusz), a fiatal thébai herceg, ugyan tudtán kívül, de megölte az apját és feleségül vette a saját anyját. Az Elektra-komplexus elnevezés szintén görög eredetű: a mitológia szerint a milétoszi herceglány, Elektra, miután felfedezte, hogy az anyja és annak szeretője megölte az apját, a bátyját arra ösztökélte, hogy mindkettőjüket gyilkolja meg.
Mi a célja ezeknek az elnevezéseknek?
Általában ezek a pszichoanalitikus fogalmak arra szolgálnak, hogy megmagyarázzák az érzelmeket, amelyeket a gyermekek a szüleik iránt éreznek. Szerelmet az ellentétes nemű szülő, és ellenszenvet az azonos nemű szülő iránt. Az Ödipusz-komplexus számot ad arról, hogy a kisfiúk érésük során azonosulnak az apjukkal és az anyjuk iránti vággyal, szeretettel és óvón viselkednek az anyjuk irányában, miközben az apjukra féltékenyek, akit ugyanakkor szeretnek és csodálnak is.
Az Elektra-komplexus a kislányok viselkedését magyarázza meg, akik gyakran összetűzésbe kerülnek az anyjukkal, miközben mindenáron arra törekednek, hogy az apjuk figyelmét felkeltsék. A freudi pszichoanalízis szerint ez akkor nyilvánul meg, amikor a kislányok észreveszik a különbséget a nők és a férfiak között, és kifejlődik bennük a pénisz iránti vágy. A harag az anya iránt azért van, mert őt teszi felelőssé ennek hiánya miatt, amíg az apjához annak pénisze miatt vonzódik.
Manapság sok pszichoanalitikus elutasítja ezt a magyarázatot, mégis kétségtelen, hogy 3-5 éves kor között számos kisgyermek mutatja ezeket az erős érzelmeket. Ha a családban megfelelő az egyensúly, és a környezet segíti a gyermeket, ezek automatikusan megszűnnek, és a pubertáskor kezdetén megkezdődik a saját önálló felnőtt személyiség kiépítésének folyamata.
Nyilvánvaló, hogy az azonos nemű szülő utánzása és a vele való versengés, illetve az ellenkező nemű szülővel való szövetség is a kiegyensúlyozott, szeretetteljes fejlődést szolgálja. A szülőknek azonban meg kell tartaniuk saját szerepüket. Anélkül, hogy ellenkeznének a gyerekükkel és túlságosan felingerelnék a viselkedésükkel, meg kell gátolniuk, hogy ez megzavarja a párkapcsolatot, miközben segíteniük kell feloldani a gyerekben esetleg előtörő Ödipusz- vagy Elektra-komplexust.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.