Babaápolás

Légúti óriássejtes vírus (RSV)

A bevett angol rövidítésű RSV az alsó lég­úti fertőzések legfőbb okozója csecsemők­nél és kisgyerekeknél. Mintegy a csecse­mők kétharmada esik át RSV-fertőzésen az első életévben. A legtöbb babánál az RSV-fertőzés csak enyhe megbetegedést okoz. Egyes magas kockázatú babáknál azonban az RSV sokkal súlyosabb tüne­tekhez vezethet.

Tünetek

A legtöbb csecsemőnél a vírus a közönséges nátha tüneteihez hasonló tüneteket okoz, beleértve a következőket:

  • Orrdugulás
  • Orrfolyás
  • Hőemelkedés
  • Csökkent étvágy
  • Nyűgösség

Néhány csecsemőnél alsó légúti (tüdő) tüneteket (bronchiolitist) okozhat:

  • Szapora légzés
  • Orrszárnyi légzés
  • Szapora szívverés
  • Ugató köhögés
  • Morgásszerű zörej
  • A száj körüli bőr látható kékes elszíne­ződése (cianózis)
  • Légzéskor sípoló zörej
  • A bordaközök minden légvételkor be­húzódnak
  • Levertség, álmosság, kiszáradás

Évszak: Október és április között fordul elő a legtöbb eset.

Ok: Az RSV gyakori vírusfertőzés, ame­lyen előbb-utóbb szinte minden felnőtt és gyerek átesik. Egy szokványos nátha­vírus vagy egy enyhe RSV-fertőzés csak az orrot és a felső légutakat érinti. Ezek a tünetek azonban néhány babánál gyor­san rosszabbodhatnak, ahogy a fertőzés ráterjed a tüdőre, az elágazó hörgők leg­kisebb ágaira is, megnehezítve a légzést (az ilyen fertőzést bronchiolitisnek hív­ják).

A legtöbb babánál a betegség enyhe formában zajlik. A veszélyeztetett babák esetében azonban (például koraszülöttek­nél, akiknek a tüdeje még fejletlen, és akik nem kaptak elég antitestet az anyjuktól, ami segíthetne az RSV-fertőzés leküzdé­sében) sokkal valószínűbb, hogy súlyos bronchiolitis alakuljon ki, és kórházi ke­zelésre legyen szükség.

A különösen ve­szélyeztetett babák a következők:

  • A koraszülöttek.
  • Akiknek már van valamilyen tüdőbe­tegségük.
  • Dohányfüstnek kitett babák.
  • Ikrek, mivel valószínűbb, hogy kora­szülöttek.
  • Az RSV-szezon előtti fél évben szület­tek (születésnapjuk áprilisban vagy ké­sőbb van).
  • Bölcsődébe járók (mivel ezen babáknál sokkal valószínűbb, hogy RSV-fertőzéssel találkoznak).
  • Akiknek iskoláskorú testvéreik vannak, ismét azért, mert nagyobb az esélye a ví­russal való találkozásnak.

Fertőzés módja: Az RSV igen ragályos, és közvetlen kontaktussal terjesztik a fertőzött személyek. Cseppfertőzéssel, köhögéssel és tüsszögéssel a levegőn ke­resztül is terjedhet. Az RSV 4-7 órát ké­pes életben maradni például a kiságyak vagy szekrények felszínén.

A diagnózis felállítása: A diagnózis álta­lában orrkenet vizsgálata alapján állítható fel, és mellkasi röntgennel erősíthető meg.

Lappangási idő: Az érintkezéstől számí­tott 4 – 6 nap.

Időtartam: Az enyhe RSV bronchiolitis otthon kezelhető, és 3-5 napon belül javul, a beteg azonban akár egy hétig is fertőző lehet.

Kezelés: Azok számára, akiknél az RSV súlyosabb bronchiolitist okozott:

  • Oxigén adása, ha légzési problémák lépnek fel, vagy a vér oxigénszintje ala­csony. Ritkán előfordul, hogy csecse­mőket rövid ideig lélegeztetőgépre kell kapcsolni.
  • Segíthet olyan, porlasztóval adagolt gyógyszer, amely tágítja a légutakat. A porlasztó (nebulizer) a folyékony gyógyszert permetté alakítja, amelyet a beteggel be kell lélegeztetni.
  • A szteroidokról kiderült, hogy csök­kentik a tüdők gyulladását, ezért időn­ként használják őket súlyos RSV bronchiolitis kezelésére.
  • Az antibiotikumok nem hatásosak, mi­vel az RSV nem baktérium, hanem vírus.

Étrendi változtatások: Mint a közönsé­ges nátha esetében, gondoskodjunk arról, hogy a baba sok folyadékot fogyasszon.

Megelőzés:

  • Lehetőleg szoptassunk.
  • Legyen a kézmosás elsőrendű fontos­ságú.
  • Ha az idősebb testvéreknek folyik az orra, lázuk van vagy náthásak, lehetőleg tartsuk távol őket a babától.
  • RSV-szezon alatt ne vigyünk nagy koc­kázatú babát zsúfolt helyekre, például bevásárlóközpontokba.
  • Ne dohányozzunk a baba körül.
  • Létezik vakcina az RSV megelőzésére (nem a kezelésére), de a védőoltás nem biztosít hosszú távú védelmet, és az RSV-szezon alatt havonta kell kórházban be­adni a magas kockázatú csecsemőknek. Ezenfelül nagyon drága.

Szövődmények:

  • Az RSV-vel fertőződött, magas kocká­zatú gyerekeket sokszor kórházban kell kezelni.
  • Kiszáradás
  • Légzési elégtelenség

Mikor hívjunk orvost:

  • Ha a csecsemőnél a bronchiolitis bár­milyen tünetét észleljük.
  • Ha a láz 4-5 napnál tovább tart és/vagy magas marad lázcsillapító adása ellenére.
  • Ha a csecsemő légzése megváltozik (szapora légzés, sípolás, vagy a bordakö­zök behúzódása minden levegővételnél) vagy nehéz megnyugtatni.

Az ismétlődés valószínűsége: Szinte mindegyik gyerek teljesen felépül. Gya­kori az újrafertőződés az életük során, bár az alsó légúti tünetek csecsemők­nél és tipegőknél a leggyakoribbak, és az első fertőzés alkalmával a legsúlyo­sabbak. Idősebb gyerekeknél az RSV megkülönböztethetetlen a közönséges náthától.

Más problémák hasonló tünetekkel:

  • Közönséges nátha
  • Asztma (bár fiatalabb csecsemőkben ritka)
  • Tüdőgyulladás

Gyomorreflux esetén a gyomortarta­lom belégzése a bronchiolitishez hasonló tüneteket okozhat, de ebben az esetben a megfázás jellegzetes tünetei nem elő­zik meg a légzési problémákat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.