Veleszületett szívrendellenességek kezelése
Mi ez?
Bármely enyhe vagy súlyos szívrendellenesség, amely születéskor fennáll. Bár a rendellenességek általában sztetoszkóppal diagnosztizálhatók, igazolásukra további vizsgálatokra is (például röntgen, ultrahang és EKG) szükség lehet. A hiba típusától függően a szívnek egy vagy több funkciója kedvezőtlenül érintett lehet. A tünetek jelentkezhetnek születéskor, esetleg csak felnőttkorban válnak nyilvánvalóvá. Cianózis, tipikusan az ujjak, lábujjak és az ajkak elkékülése a leggyakoribb tünet.
Mennyire gyakori?
A szívrendellenességgel született babák aránya ezrelékben mérhető.
Ki hajlamos rá?
Nagyobb a veszélye a terhesség alatt rubeólával fertőződött anyák gyerekeinél, Down-kóros gyerekeknél, és olyan babáknál, akiknek van ilyen betegségben szenvedő testvérük (bár náluk csak kissé nagyobb a kockázat).
Mi okozza?
Az esetek többségében nem ismert, bár a genetika valószínűleg fontos szerepet játszik. Egyes fertőzések (például rubeóla) és egyes kémiai anyagok (például talidomid, amfetaminok vagy alkohol) okozhatnak magzati szívfejlődési rendellenességet, de ilyen rendellenességek gyakran véletlenszerű genetikai hiba következményei is lehetnek.
Társuló problémák
Néha lassú súlynövekedés és gyarapodás, fáradtság, gyengeség, légzési vagy szopási nehézség (a szív hibás működéséből adódó gyengeség miatt).
Kezelés
A leggyakoribb szívrendellenesség (kamrai septumdefektus; ventricu-laris septum defectus, VSC) gyakran nem igényel kezelést – ha kicsi a hiány, gyakran magától bezárul. A fennálló rendellenesség súlyosságától függően műtét (akár rögtön, akár később, a gyerekkorban), gyógyszeres kezelés vagy szívátültetés oldhatja meg a szívrendellenesség problémáját.
(Egyes esetekben a tüneteket nem okozó rendellenességet a későbbi problémák megelőzése érdekében kell kezelni.) Néha a szívrendellenesség a születés előtt diagnosztizálható, és gyógyszeres kezeléssel korrigálható.
Kilátások
A legtöbb veleszületett szívrendellenesség gyógyítható; csak néhány különösen súlyos eset (és ezek előfordulása ritka) eredményez tartós fogyatékosságot vagy halált. A legtöbb gyerek, akinél zörejek hallhatók, normális életet élhet, és korlátozás nélkül sportolhat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.