• magas vérnyomás
• szívbetegség

Magas vérnyomás okai kezelése és megelőzése

Miért kell fokozottan ügyelnünk a magas  vérnyomásra?

A magas vérnyomás (hipertónia) jelentősége a szív- és érrendszeri beteg­ségek között a bekövetkező szövődmények miatt jelentős. A betegek nagy része nem tud betegségéről, így nem is kerülhet az orvosok kezelé­sébe, viszont a kezeltek száma így is egyre több. Ugyanakkor az alacsony vérnyomás nem rizikó betegségekre. A nők jelentős része alacsony vér­nyomású, általában tünetmentes.

Miért veszélyes?

A hipertónia önmagában is betegség, de rizikófaktor is egyéb betegségekre nézve, elsősorban agyi vaszkuláris (érbetegség eredetű) katasztrófára, enyhébb fokban koszorúér-beteg­ségre. A hipertónia kezdeti szakaszában, tehát mikor a beteg még pa­naszmentes, teljes szellemi-fizikai képességgel bír, a magas vérnyomás fokozott veszélyt jelent egyéb szervek megbetegedésére nézve. A vér­nyomás az az erő, amellyel az áramló vér az erek falára nyomást fejt ki. A nyomást a szív pumpafunkciója biztosítja, értékét a kapillárisok (haj­szálerek) ellenállása határozza meg a vértérfogat mellett. A vérnyomást szabályozó mechanizmus eléggé jól ismert, nagy szerepe van a szimpa­tikus idegrendszernek, a folyadék-elektrolit, és az úgynevezett reninangiotenzin rendszernek.

A normális vérnyomás értéket önkényesen, de klinikai tapasztalaton alapulva adjuk meg. A korábbi normális érték változott az utóbbi időben, már nem az életkor +100 az elfogadott érték, hanem az alábbi beosztás:

Mitől lesz valakinek magas a vérnyomása?

Az esetek 90%-ában nem találunk kiváltó betegséget, ilyen esetben a hipertóniát „esszenciálisnak” nevez­zük. Ezen esetekben hajlamosító tényezőket találunk: családi (öröklött) hajlam, túlzott só fogyasztás, alkohol, testsúlytöbblet, dohányzás, stressz, ülő életmód. Az esetek körülbelül 10%-ában a magas vérnyomás hátteré­ben vesebetegséget, hormonális eltérést, neurológiai okot, ritkán gyógy­szerek szedését találjuk.

A magas vérnyomás alattomosan kialakuló betegség, „néma gyilkos”. Ezeknek a betegeknek a kiszűrése nagyon fontos.

Mikor gyanakodhatunk magas vérnyomásra?

Ha a fejünk, mellkasunk, fulladunk, fáradékonyabbak vagyunk, szédülünk. Vérnyomásméréssel pontosan megállapít­hatjuk, hogy betegek vagyunk-e.

A vérnyomásmérésnél az aktuális, véletlenszerű meghatározás előtér­be került a folyamatos (24 órás) ambuláns (ABPM) mérés, mely során beprogramozott idő szerint automatikusan méri, rögzíti az értékeket a műszer. Ezekből az adatokból számítógép segítségével különböző inde­xek számíthatóak, melyek jellemzik az egyes betegek vérnyomását, segí­tik a vérnyomás kezelését, „beállítását”. Az orvosi rendelőben általában magasabb vérnyomásértékeket mérünk a betegnél, ez az úgynevezett fe­hérköpeny-hipertónia, emiatt fontos az otthoni saját mérés megvalósítá­sa is.

A magas vérnyomás a szívizomzatot károsítja, balkamra-túltengés, – megnagyobbodás jön létre, majd végül szívelégtelenség alakul ki. A korai balkamra-terhelést echocardiographiával, EKG-val mutathatjuk ki legkönnyebben. A koronáriabetegek infarktusos halálozása magasabb, mint a normotenziósoké. A prognózist javíthatjuk, ha olyan gyógyszereket adunk a betegnek, melyek megakadályozzák a bal-kamra-túltengést.

Az elhízás és a hipertónia kapcsolata

A hipertónia kialakulásában szerepet játszó elhízás megelőzése lényeges. A hi­pertóniások 3/4-e túlsúlyos, 1/3-a elhízott, ezen belül a betegek 3/4 része abdominalis típusú elhízott (a haskörfogat nő). 10 kg-os fogyás a vérnyo­mást önmagában csökkentheti 10-20 Hgmm-el. A hipertónia hátterében levő túlzott só fogyasztás jelentősége változó intenzitással jelenik meg az irodalomban. A só fogyasztás folyadékterhelést jelent a keringésre, szívre. Figyelembe kell venni a só iránti nagy egyéni érzékenységkülönbséget.

Só fogyasztás és megelőzés

A fejlett országokban a só terhelés fokozódik a modern élelmiszeripar technológiája miatt.

A jelenlegi átlagos sófogyasztást felére kellene csökkentem, amivel nemcsak a hiper­tóniások számát lehetne csökkenteni, hanem a koszorúér-betegség, stroke (guta-ütés) gyakoriságát is. Mely ételek tartalmaznak sok sót? Sózott rágcsálni valók, sós mogyoró, chips, füstölt, sózott halak, felvágottak, hentesáruk. A sóbevitel csökken­tése mellett a káliumbevitel fokozása viszont javíthatja az életkilátásokat. Helyes, ha fokozzuk a zöldségfélék fogyasztását, de nem mondunk le teljes egészében az ember „mindenevő” beállítottságáról.

A helytelen táplálkozás és életmód következményei

Ezek a jelenségek korunk – mondhatni – leggyakoribb egészségügyi prob­lémái, melyek a fejlett országokban egyre fiatalabb korosztályokat fenye­getnek, és egyaránt érintik a gazdagokat és a szegényeket is. A kövérség oka legtöbbször az, hogy a felvett táplálék kalóriatartalma nincs arányban a fizikai aktivitással, de befolyásolja az öröklött hajlam, genetikai háttér is.

A szívbetegek zöme elhízott. A zsírfogyasztás hazánkban jelentős, különösen az úgynevezett telített zsíroké (a vegyületben a szénatomok hidrogénnel lekötöttek). Az elmúlt évtizedben az anyagcsere-vizsgálatok lényeges előretörést hoztak a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében. Az egyik új ismeret az ómega zsírsavak jelentősége.

Mi mindenre jó az ómega?

Az ómega zsírsavakon belül az omega-3 fogyasztását kell fokozni. Ez a felismerés az eszkimók vizsgálatából adódott, akik sok zsírt fogyasztanak, de kevés a koronária beteg közöttük. Viszont sok halat fogyasztanak, mely omega-3 zsírsavat tartalmaz.

A növényi eredetű omega-3 zsírsav tartalmú (pl. mustármagolaj) margarin fogyasztásával csökkenthető a szív­betegség, hirtelen halálozás is. Általában a gabonafélék fogyasztását is bővíteni kell.

Rosttartalmú ételek jótékony hatása

A rosttartalmú ételek képesek felszínükön megkötni a zsírokat, szénhid­rátokat, ezzel a felszívódás már csökken, az elhízás lehetőségével együtt. A hagyományos, magyaros ételek általában zsírosak, s míg 5 évvel ezelőtt az átlag magyar „ledolgozta” fizikai munkája során, addig ma kevesebb fi­zikai munkát végzünk, de többet, gyakrabban eszünk. A fiatalok is elhí­zottak, ugyanakkor fogyni szeretnének, mert a mintaképek a médiában a vékony alkatú nők, férfiak.

Szoktassuk rá a gyereket a főzelékre!

A helyes táplálkozást csecsemőkorban, sőt terhesség alatt el kell kezdeni, hogy gyermekeink kedvvel egyék a tökfőzeléket az iskolai menzán, s ne rohanjanak főzelékes napon a büfébe rágcsálnivalót venni. Az alkohol szerepe kettős, ugyanis kevés alkohol fogyasztása – főleg a vörös borok – csökkenti a koszorúér-betegség rizikóját, emeli a jó koleszterin szintjét (HDL), feltehetően a benne levő antioxidáns hatású flavonoidok miatt. Míg 9 g alkohol javít, 30 g feletti alkoholfogyasztása már fokozza a kardiovaszkuláris betegség rizikóját.

Szívbetegségek megelőzése

A szívbetegségek megelőzésében fontos a helyesen végzett fizikai munka, torna, mozgás

Másként kell sportolnia annak, aki egészséges, mint aki már beteg. Egészségesek esetén az erősebb fizikai aktivitás bír védő hatással súlyosabb betegség ellen, a csak „erőteljesebb séta” kevésnek látszik. Az intenzívebb tréning véd a később be­következhető károsodás, a szívizomelhalás mértéke, nagysága, valamint a kialakuló rosszindulatú ritmuszavarok ellen. A már kialakult koronáriabetegségben a heti 2-3 alkalommal végzett 20-30 perces erőltetett séta javasolt. Úgy kell gyalogolnunk, hogy kicsit megizzadjunk, „lihegjünk”, szívünk, tüdőnk is érezze, hogy sportolunk. Pulzusszámunk pedig érjen el ilyenkor 120-130-at percenként. A lábak nagyobb

izomtömege miatt jobb az alsó vég­tagok dolgoztatása, mint a karoké. Az ilyen sétáknak nem a fogyás a célja, ha­nem a szívfrekvencia emelése.

Mik azok a szabad gyökök?

A emberi szervezetben zajló bioké­miai reakciók úgynevezett szabad gyö­kök képződését eredményezik melyek a sejtjeinkre mérgezőleg hatnak. Az antioxidánsok meggátolják ezeket a káros folyamatokat, mert redukáló hatással bírnak. Ha a termelődő szabad gyökök

A fizikai terhelés jót tesz a szívnek, izületeknek, túlterhelik a szervezetet, csökken a védekezőképesség betegségek gyakorisága figyelhető meg.

Számos anyag képes ezt az oxidációt megállítani: vitaminok (A,B1-2-6-12, C, E ), nyomelemek (szelén, cink, magnézium, réz, vas, glutamin stb.), flavonidok ( piros szőlő). Az oxidatív stressz markere (malondialdehid) jól mérhető laboratóriumban, melynek a dohányosok­nál egyértelműen mért magasabb értéke jelzi a dohányzás káros hatását. Viszont gyümölcsök, vitaminok fogyasztásával a marker értéke csökken, ami védő hatást bizonyít az oxidatív stressz ellen.

Olívaolaj jótékony hatása

A hidegen sajtolt olívaolaj sok E-vitamint tartalmaz, csakúgy, mint az alma héja. A koleszterinszintet is csökkentik az antioxidánsok. A csokoládéban levő anyagok is csökkenthetik a szív- és érrendszeri kockázatot, élénkítő hatásúak (teobromintartalom), de figyelembe kell venni energiatartalmukat is, ha nem aka­runk elhízni.

A koronáriabetegségek megelőzésében számos gyógyszert ismerünk, melyek ké­pesek a betegség kialakulását megelőzni, késleltetni, a kimenetelt enyhíteni.

Aszpirinnel megelőzhető az infarktus?

Az aszpirin a legismertebb, legjobban bevált készítmény a megelőzésben. Egy nagyobb tanulmány után az aszpirin, mint „szuper-aszpirin” jelent meg az infarktus megelőzésében. Évtizedekkel korábban a meghűléses, lázas állapotok gyógyszere­ként terjedt el, jelenleg pedig másodvirágzását éli a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében. A trombózis kialakulását akadályozza meg azzal, hogy a véralvadás mechanizmusában a vérlemezkék összecsapódását akadályozza meg, de a lokális

izmoknak, és jó a felesleges kilók ellen is gyulladásos folyamatokra is kedvezően hat. A gyógyszerből kis mennyiséget kell szednünk tartósan (75-150 mg/nap), különösen hatékonynak látszik a szekunder profilaxisban, az infarktuson átesett betegek újabb attakjának megelőzésében.

A hatékonyság hatványozottan jelentkezik a súlyosabb, több rizikófaktoros be­tegcsoportban.

Aszpirin-érzékenységről tudni kell

Aszpirin-érzékenység, – hatástalanság (rezisztencia) esetén az aszpi­rint helyettesíthetjük ticlopidin, clopidogrel készítményekkel. Koronária interven­ció (ballonos értágítás, sztent beültetése) esetén aszpirin és ticlopidin (clopidogrel) kombináció hatékonyabb az újabb elzáródás kivédésében. A gyógyszerek mellék­hatásként vérzékenységet, vérzést okozhatnak.

A kumarin nem elsősorban koronáriatrombózis megelőző gyógyszer, de na­gyon sok betegnek kell szednie, hogy ne alakuljon ki szövődményként trombózis, embólia a szív üregeiben, a nyaki, agyi és végtagerekben, vénákban.

A béta-blokkolók az elmúlt 3 évtizedben a szívbetegségek egyik bázisgyógysze­révé váltak. A koronáriabetegség mellett használjuk hipertóniában, ritmuszavarok­ban, heveny szívinfarktusban, infarktusmegelőzésben, keringési elégtelenségben. Csökkentik a szívizom oxigén igényét, megelőzik az anginát, csökkentik az infarktus nagyságát azzal a hatásukkal, hogy csökkentik a szimpatikus idegrendszer túlsú­lyát (csökkenti a pulzusszámot, vérnyomást stb).

Hogyan véd a gyógyszer?

A gyógyszer akkor véd, ha valóban „leviszi a pulzust”, megelőzi a vérnyomáski­ugrást és szapora szívverést. Helytelen, ha a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését, mert fekve 50/min a pulzusa, s egyébként panaszmentes. Korábban cukorbetegek­nek, keringési elégtelenségben szenvedőknek nem adtunk béta-blokkolót, most pedig adnunk kell, nem hagyhatjuk ki ezeket a betegeket a gyógyszer kedvező vé­dőhatásából.

Angiotenzin-konvertáló enzimgátlók a hipertónia kezelésében nélkülözhetet­lenek, de ma már számos egyéb betegség kezelésére, megelőzésére használja az orvostudomány. Nemcsak hipertóniában és stroke megelőzése céljából kötelező adni, de infarktusban és szívelégtelenségben is.

Jótékony hatása is lehet a zsírnak?

Zsír- (lipid) csökkentő szerek az antilipémiás hatékonyság mellett kedvezően be­folyásolják a véralvadási folyamatokat, gyulladáscsökkentőek, javítják az endothel (az érfal belső rétege) funkcióját, hosszú távon mérséklik a koszorúér-elmeszesedést. A magyarországi átlag vérzsírérték sajnos eleve magas, így majdnem minden magyarnak előbb diétás, s ennek eredménytelensége esetén gyógyszeres kezelés­ben kellene részesülnie. A magasabb vérzsírszintre már külső jelek is figyelmeztet­hetik a beteget: zsírkristályok lerakódása a szemhéjakon, bőrön.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.