Betegségek és megelőzésük

Csontvelő betegségek

A test számos csontjának belsejét csontvelő töl­ti ki, így a karokban, lábakban, a szegycsontban, kulcscsontban, bordákban, medencében lévő csontokét. A csontvelő termeli azokat a sejteket, amelyekből vörös- és fehérvérsejtek, vérlemez­kék lesznek.

Abból, ha a csontvelő funkciója károsodik, súlyos problémák adódnak, mert a sejtek egyensúlya megbomlik, és a fejlődő kó­ros vérsejtalakok nem tudják eredeti szerepüket betölteni. A következő csontvelő-betegségekre térünk ki: aplasztikus anémia, policitémia, mielofibrózis és mielodiszplázia.

Aplasztikus anémia

Rendellenes vérszegénység, amelynek tü­netei a vérszegénység, visszatérő fertőzé­sek és vérzés. A csontvelő által termelt összes sejtféleség mennyisége csökken. Az esetek felében valódi ok nem állapítható meg, de kiváltó okok lehetnek:

  • bizonyos gyógyszerek (kemoterápiás szerek, szulfonamidok);
  • sugárterápia;
  • terhesség;
  • kémiai anyagok (pl. benzén);
  • fertőző betegségek (pl. kanyaró, tüdő­baj, hepatitisz).

A betegség kilátásai rosszak. Egyes be­tegek csontvelője helyreállhat, de a vissza­térő fertőzések akár életveszélyesek is le­hetnek. A vérszegénység és a fertőzések megelőzésére és kezelésére vérátömlesz­tést és antibiotikus kezelést alkalmaznak. Ha a csontvelő nem tud újraképződni, csontvelő-átültetés válhat szükségessé.

Policitémia

Ilyenkor a vérben nagyon megszaporod­nak a vörösvérsejtek. A vér viszkózusabb, ezért fennáll a vérrögképződés (emiatt a szélütés) veszélye. A kezelés hetente vér-lebocsátással történik mindaddig, amíg a vörösvérsejtszám normalizálódik.

Természetes adaptáció

A policitémia gyakran fordul elő a magas­hegységi emberek között, mivel a szerve­zet így próbál alkalmazkodni az oxigén­hiányhoz. Krónikus tüdő- és szívbeteg­ségben is előadódhat, mivel a szervezet megkísérli az oxigénmennyiséget növelni. Hasonló okokból dohányosoknál sem ritka.

A policitémia jellemző tünetei:

  • pirospozsgás arcszín, vérben forgó te­kintet;
  • fejfájás;
  • fülzúgás, fülcsengés;
  • látászavarok.

Csontvelő-biopszia

A csontvelő betegségeinek pontosabb diagnózisához szövetmintát vesznek a csontvelőből, amelyet mikroszkópos vizsgálattal elemeznek. Általában a csípőlapátból vagy a szegycsontból finom, aspirációs tűvel történik a minta­vétel. A leukémiák diagnosztizálásá­ban ez fontos vizsgálati módszer.

Mielofibrózis

Ekkor a csontvelő helyét részben kötőszö­vet foglalja el, onnan kiszorulva így az nem képes elegendő sejtet termelni: vér­szegénység és vérzési zavarok alakulnak ki. Közönséges tünetei a fáradtság- és gyen­geségérzés. Oka ismeretlen; vérátömlesz­téssel és gyógyszerrel kezelik.

Mielodiszplázia

A vörösvértesteket termelő őssejtek rend­ellenessége súlyos vérszegénységet okoz. A betegek 30%-ában akut mieloid leuké­mia alakulhat ki. A betegség főként az idősebbeket érinti, kezelése pedig vértranszfúzió és/vagy kemoterápia. Fiata­loknál felmerül a csontvelő-átültetés lehe­tősége is.

Csontvelő az emberi testben

Csontvelő

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.