Betegségek és megelőzésük

A Hodgkin-kór tünetei – Limfómák

A limfómák az immunrendszer, pontosabban a nyirokrendszert képező nyirokcsomók és a lép rosszindulatú daganatai. A nyirokszervek és nyi­rokszövetek képezik a fehérvérsejteket, amelyek védik szervezetünket a külső környezet kóroko­zóival szemben.

A limfómák két típusa ismeretes, a klasszikus forma az ún. Hodgkin-lim-fóma. Minden más, ami ide nem sorolható, az a non-Hodgkin-limfómák közé kerül. A leg­több limfóma a nyirokcsomók megnagyobbo­dásával jár. Ritkán más szervben, pl. pajzsmi­rigyben, emlőben vagy herében is kialakulhat.

Hodgkin-kór tünetei

  • A nyaki vagy hónalji nyirokcsomók fájdalommentes duzzanata;
  • általános rossz közérzet, láz, éjszakai izzadás, étvágycsökkenés;
  • általános viszketés;
  • ritkán: alkoholfogyasztást követő fájdalom.

A limfómák osztályozhatók súlyosságuk szerint, vagyis a sejtosztódás és -növeke­dés gyorsasága alapján. Érdekes módon az agresszívabb, gyorsabban szaporodó for­mák kezelhetők jobban, a lassabban kiala­kulók pedig kevésbé.

A limfómák vizsgálata

  • Teljes vérkép – eredménye lehet: vér­szegénység, magas fehérvérsejt- és ala­csony vérlemezkeszám.
  • Vese- és májfunkciós tesztek – e szer­vek nyirokszöveteinek zavara működé­si zavart is okozhat.
  • Mellkasi és hasi röntgen- és CT-vizsgálat – kimutatja a megnagyobbodott nyirokcsomókat, idegszövetes gócokat.
  • Nyirokcsomó-biopszia – a szövetmin­tában felismerhetők a daganatos sejtek.
  • Húgysavteszt – jelentősen magasabb húgysavszint a vérben.

Hodgkin-kór

Ritka betegség, de férfiakban gyakoribb. Általában 15-30 vagy 55-70 éves kor kö­zött fordul elő, és inkább az idősebb kor­ban. Az újabb kezelésekkel a Hodgkin-kór jól karbantartható. Oka ismeretlen, feltételezik azonban az Epstein-Barr-vírus szerepét.

Kezelés

Több alkalommal ismételt sugárterápia és/vagy kemoterápia. A terápia mindig a daganatok elhelyezkedésétől és kiterjedé­sétől függ.

Burkitt-limfóma

Először nyugat-afrikai gyermekeken azonosították a non-Hodgkin-limfóma e speciális változatát, amely főképpen az állkapcsot érinti. A gyermekeket megfelelő kemoterápiás eljárásokkal sikeresen kezelik.

Non-Hodgkin limfóma

Ez azon limfómák nagyobb családja, ame­lyek nem sorolhatók be a Hodgkin-kór kritériumai közé. Ezek általában 50 éves kor felett alakulnak ki. Mindegyik limfóma egy speciális B-vagy T-sejtből (fehérvérsejt-) indul ki. A betegségcsoportban a kiváltó ok szintén nem ismeretes, bár feltételezik az immun­rendszer kóros működésének és bizonyos vírusoknak (Epstein-Barr-vírus) a szere­pét is.

non-Hodgkin-limfóma

(FENT) A képen látható beteg nyaki duzzanatát a nyirokcsomó daganatos betegsége okozta, jelen esetben non-Hodgkin-limfóma.

Kezelési lehetőségek

A limfómák fejlődését a sugárkezelés le­lassíthatja. Ha a daganat már szétterjedt, erős rákellenes kemoterápiás szerek is ad­hatók. Szükséges lehet a csontvelő-átül­tetés.

A non-Hodgkin-limfóma tünetei

  • A nyaki- és lágyéki nyirokcsomók fájdalommentes duzzanata;
  • láz, éjszakai izzadás, fáradtság­érzés, súly vesztés, étvágycsök­kenés;
  • hasi puffadás, lép- vagy májmeg­nagyobbodás

A más szervekre átterjedt daganat speciális szervi tüneteket is okozhat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.