• affektív apnoe
• alvászavarok
• betegség

Mi az a affektív apnoe?

Sírást követően átmenetileg nem vesz levegőt a gyermek

Kisdedkorban gyakran, de már csecsemőkorban is megijeszthe­ti a szülőket, amikor a gyermekük erős sírást követően átmenetileg nem vesz levegőt és ajka, bőre szinte „elkékül”. Fontos sajátosság, hogy mindig valamilyen érzelmi reakció – például ijedtség, vagy düh, gyakran az akarat korlátozásának – hatására indul el a fenti folyamat. Ez utóbbi miatt sok szülő egyszerűen csak „hiszti”-nek nevezi, ami bár olykor tényleg találó kifejezés lehet, orvosi ér­telemben azonban ez az úgynevezett „affektív apnoe”.

A folyamat jóindulatú annak ellenére, hogy az első pillanatban akár „fuldoklásnak” tűnhet, de valójában nem az. Ami pedig a legfontosabb: a légzészavar önmagától is mindig rendeződik néhány percen belül, amit fizikai ingerek alkalmazásával – például az arc vízzel történő áttörlésével, – tovább gyorsíthatunk.

Átmeneti légzésleállás

Ha szó szerint próbáljuk lefordítani a kifejezést: az „affektív” érzelmi, az „apnoe” pedig átmeneti légzésleállást jelent, így „va­lamilyen érzelmi hatásra bekövetkező átmeneti légzészavar”-ként írható le legpontosabban a jelenség. A kifejezés tökéletesen ma­gyarázatot is ad a folyamat lényegére. Többnyire 7-8 hónapos kortól, de főleg kisdedkorban látjuk, míg 6 éves kor felett általá­ban már nem fordul elő. Az egyik legtípusosabb indító tényező, amikor a gyermek nagyon szeretne valamit megtenni vagy elérni és az nem lehetséges, ezért dühössé válik. A dühön kívül ugyan­csak gyakran a fájdalom, ijedtség áll a folyamat hátterében.

Jel­legzetesen valamely erős emocionális hatás sírást vált ki, majd hirtelen „elakad a gyermek lélegzete” és a légvétel hiányában – a felszaporodó, oxigént nem köt ún. dezoxihemoglobin miatt -, a bőr „elkékül”. A környezet, a szülők számára rendkívül ijesztő a lát­vány, hiszen úgy tűnhet, mintha a gyermek megfulladna. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy a légvétel elmaradása csak át­meneti, amit – miután a vérben felszaporodó szén-dioxid és az oxi­génhiány erős ingere a légzőközpontnak -, reflexes mechanizmus révén minden esetben mély belégzés követ.

A légzés viszonylag gyorsan rendeződik anélkül, hogy az időleges oxigénhiány bármi­lyen kárt is okozna a szervezetben. A rémisztő klinikai tünetek el­lenére szerencsére a kórforma jóindulatú és teljesen ártalmatlan, előbb-utóbb megszűnik. Ritkán, 1-2 %-ban azonban kifejezetten súlyos formát is ölthet, naponta számtalan alkalommal, hosszú percekig tartó, kifejezett tünetekkel járhat, ilyenkor gyógyszeres kezelés is javasolt. Meg kell jegyeznünk a teljesség kedvéért, hogy létezik egy másik forma is ebben a csoportban: amikor az érzelmi hatás éppen ellenkezőleg, nem elkékülést, hanem „elfehéredést”, elsápadást, összeesést, eszméletvesztést vált ki.

Mit tegyünk az affektív apnoe jelentkezésekor?

Az egyik lényeges alapszabály, hogy nem szabad megijed­nünk, hiszen a mechanizmusát ismerve valójában egy ártalmatlan jelenségről van szó. Miután valamilyen érzelmi reakció, gyakran düh váltja ki a sírást, majd a légvétel kimaradását, sokszor a szülők engedékenyebbé válnak, és a gyermek inkább megteheti a ko­rábban tiltott dolgot, csakhogy elkerüljék az újabb rohamot. Ez­zel sajnos inkább csak megerősödik és rögzül a jelenség. Bár az elkékülő gyermek látványa az első pillanatban valóban rémisztő, a szülő következetes és határozott viselkedése gátat szabhat a tünet ismétlődésének. Két dolgot lehet tenni ilyen esetben: egyrészt, hogy nem veszünk róla tudomást.

Persze,érthető okból ezt csak rit­kán sikerül megvalósítani. Bár ha a szülők már számos alkalommal látták a sírással induló légzéskimaradást, előbb-utóbb tapasztalatot szerezve képesek a jelenséget figyelmen kívül hagyni, amely idővel meg is szűnik. Másrészt valamilyen fizikai ingerrel elősegíthetjük a belégzést így a folyamat lényegesen lerövidíthető. Segíthet pél­dául az arc, vízzel történő áttörlése rögtön a jelenség indulásakor. A folyamat mindemellett, az életkor előrehaladtával, általában még 6 éves kor előtt megszűnik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy amennyiben a szülő elkéküléssel járó légzészavart, rosszullétet észlel, mindenképpen forduljon orvoshoz, hiszen szakember feladata annak eldöntése, hogy mi áll a tünet hátterében. Nem minden „elkéküléssel” járó rosszullét tart­ható affektív apnoe-nak, súlyos, akár életet veszélyeztető betegsé­gek (például tüdő-vagy szívbetegség) is okozhatnak hasonló tüne­teket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.