• emlőrák
• mellrák

Emlőrák és emlőciszta felismerése, kezelése

Emlőrák

Az emlőtumor a női rosszindulatú daganatok között az első helyen áll. 50 éves kor felett gyakoribb, de sajnos fiatal nőkben sem ritka. Bizonyos okok és tényezők fokozzák az emlőrák kialakulásnak kockázatát, ilyen a kor, a családi halmozódás, az elhízás és a hormonpótló kezelés.

Nők körében a leggyakoribb rákbetegség. A nők 7-9%-a betegszik meg élete folyamán mellrákban. Évente több mint 2000-en halnak meg emlő­rák következtében Magyarországon. A betegség azonban nem végzetsze­rű, mert időben felismerhető.

Mit tehetünk a korai felismerés érdekében?

Ha az emlőkből a szoptatási időszakon kívül váladék ürül, vagy ha bennük göb tapintható, feltétlenül háziorvoshoz vagy nőgyógyászhoz kell fordulni. Az emlőket havonta alaposan át kell tapintani. Kevés, ha ezt fürdés, zuhanyozás közben, tehát ülő vagy álló testhelyzetben tesszük. Hanyattfekvő testhelyzetre van szükség, mert ilyenkor az emlők a mellkason ellapulnak és jobban áttapinthatók.

Gyanús göb észlelése esetén a háziorvos vagy a nőgyógyász az emlők röntgen- (mammografia-) vagy ultrahangvizsgálatát fogja elrendelni. Szóba jöhet az észlelt duzzanat punctiója (tűvel megszúrás és leszívás) is anyagvétel, majd szö­vettani vizsgálat céljából.

Megelőzhető az emlőrák kialakulása?

A 2 évente szükséges mammográfos szűrővizsgálatokat – a 2002-ben országo­san indított szűrőprogram rendszerében – 45 éves korban kell elkezdeni, de tud­ni kell, hogy az emlőrák családon belüli halmozott előfordulás vagy változáskori, idősebb kori folyamatos hormonpótló kezelés kapcsán a mammográfiás vizsgá­latra évente van szükség. Fontos ezt tudni, hiszen azon nők körében, akiknek fel­menő vérrokonai körében emlőrák fordult elő, az emlőrák családon belüli újbóli megjelenése (irodalmi adatok alapján) 4-6-szor valószínűbb.

Tünetek és jelek

Az emlőtumor korai stádiumban nem okoz különösebb tüneteket, később viszont az alábbiak észlelhetők:

• fájdalmatlan csomó az emlőben;
• az emlőbimbó véres váladékozása;
• a csomó felett gödrös, cserzett, „narancsbőr” jelenség;
• az emlőbimbó befelé fordulása.

Ha az orvos emlőtumorra gyanakszik, a be­teget elküldi mammográfiás és szövettani vizsgálatra. A szövettani vizsgálat a rákos sejtek irányában tudakozódik; az emlőben tapasztalt csomók közül kb. minden 20. bi­zonyul rosszindulatúnak. Igazolt tumor esetén egyéb képalkotó vizsgálatokat is vé­geznek, annak felmérésére, hogy a tumor áttétet képzett-e már más szervekbe.

Kezelési lehetőségek (emlőrák)

Az emlőrákot kombinált módon kezelik; ebben sebészi beavatkozás, kemoterápia, sugárterápia és hormonkezelés szerepel.

• Kisméretű tumor esetén sebészi beavat­kozás javasolt, míg nagyobb tumorokat csak az emlőszövet nagyobb részével együtt lehet eltávolítani; az (egyik) em­lőt esetleg egészben le kell venni. A kör­nyéki nyirokcsomók is eltávolításra ke­rülnek, ha a daganat azokra is átterjedt.
• Sugárterápiát rutinszerűen alkalmaznak a csomóeltávolítás után 6 héten át.
• Ha a daganat már áttétet képzett más szervekbe, kemoterápia javasolt, egyéb kezelésekkel kombinálva.
• Ösztrogéngátló szerek csökkenthetik a tumor méretét, növekedését.

Emlőciszta

Az emlőciszták kicsiny, folyadékkal telt csomók (tömlők), és kialakulásuk általában a 30-50 éves nők körében jellemző. A folyadékkal telt le­benykék az esetek többségében ártalmatlanok, de ritkán előfordul, hogy rákos sejteket is tartal­maznak. Ezért mégis mindig meg kell vizsgálni ezeket a cisztákat, hogy nincs-e bennük rosszindulatú elfajulás. A cisztákat észlelő nőbetegek mintegy felénél több emlőciszta is előfordulhat, vagy mindkét emlőt érintheti, és kiújulásuk sem rit­ka jelenség.

Bár az emlőciszták általában ártalmatla­nok, az emlőben észlelt csomót meg kell vizsgáltatni – egy esetleges emlőtumor ki­zárására. Az orvos előírhat mammográfiás és szövettani vizsgálatot (aspiráció). A cisztából nyert folyadékot szövettani labora­tórium elemzi, figyelve az esetleges tu­morsejtek jelenlétét.Az aspiráció egyben lehet egyszerűen a kezelés is. Az ismétlődő cisztákat sebészi úton kell eltávolítani.

Az emlő szűrővizsgálata

Bár az emlőciszták ártalmatlanok, ritkán mégis tartalmazhatnak rákos sejteket. Az emlőszűrés jelentősége abban áll, hogy már korai stádiumban felismerhető (a mammográfiás képen) az elváltozás. Hazánkban 45 év fölött rendszeres em­lőszűrés folyik, mert ebben az életkorban az emlő fogékonyabb az emlőrákra, és a hormonkezelés erre kockázati tényező lehet.

Az emlő Aspirációs emlőcsomó vizsgálata

(Kép fent) Az emlőcisztát aspirációs úton kezelik, az orvos finom tűsegítségével leszívja a ciszta folyadéktartalmát.

Számos ellentmondásos eredménnyel zárult vizsgálat született erről, de mind több adat támasztja alá, hogy az egészséges életmód bizonyos fokú védelmet nyújthat

Rendszeres mammográfos vizsgálat

A módszerrel legalább két év­vel korábban kimutatható a daganatos csomó, mint ahogy azt Ön vagy orvosa képesek lennének kitapintani. Márpe­dig minél korábban fedezik föl a daganatot, annál nagyobb a sikeres kezelés valószínűsége. Mammográfiával a daganatot megelőző elváltozások is kimu­tathatók az emlő szöveteiben, így a kezelés még a tumor ki­alakulása előtt megkezdhető.

Az egészséges testsúly megőrzése vagy elérése

A karcsúság megtartása vagy elérése az egyik legjobb egészségmegőrző stratégia. a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatói 80 000-nél is több ápolónő egészségi állapotra vonatkozó adatait elemezve megállapították, hogy azok körében, akik 18 éves koruk után 25 kilogrammot vagy többet híztak, 45 százalékkal volt nagyobb az emlőrák kiala­kulásának kockázata a válto­zás utáni korban, mint azon nők esetében, akik húszas, har­mincas és negyvenes éveikben is megőrizték egészséges test­súlyukat. A több testzsír na­gyobb ösztrogénszinttel jár együtt, ami viszont hozzájárul az emlőrák kialakulásához.

Jó hír, hogy a változás kora után legalább 10 kilót leadó – és az alacsonyabb súlyt sike­resen megtartó -, eredetileg elhízott nők esetében csaknem 60 százalékkal lett kisebb az emlőrák kialakulásának koc­kázata azon túlsúlyos nőkhöz képest, akik nem fogytak.

Szoptatás

Az első ter­hesség 25 éves kor utánra ha­lasztása kissé növeli a rák koc­kázatát, ám a szoptatás segít ellensúlyozni ezt, állítják a Dél-kaliforniai Egyetem kuta­tói. Azt találták, hogy a csecse­mőiket szoptató idősebb anyák körében ritkábban fordul elő ösztrogénérzékeny invazív rák, mint azokéban, akik nem szoptatnak. Az ok: a szoptatás csökkenti a rák növekedését segítő egyes hormonok, köztük az ösztrogén szintjét.

Az étrend zsírtar­talmának csökkenté­se

Több évtized kutatási eredményeinek ismeretében a szakértők határozottan arra gyanakszanak, hogy több zsi­radék fogyasztása megnöveli az emlőrák kockázatát. Az összefüggést vizsgáló, eddi­gi legnagyobb szabású vizsgá­lat során az amerikai Országos Rákkutató Intézet szakemberei megállapították, hogy a leg­több zsírt tartalmazó étrendű nők körében 15 százalékkal nagyobb valószínűséggel ala­kult ki emlőrák, mint a legke­vesebb zsírt fogyasztókéban.

A sok zsírt fogyasztók napi kalóriabevitelük 40 százalékát fedezték zsírokból; ha Ön 2000 kalóriát fogyaszt napon­ta, ez 800 kalóriát jelent – ennyit tartalmaz hét evőkanál vaj vagy olaj, illetve negyed kiló sajt. Azon nők körében, akik a kalóriabevitelnek csak 20 százalékát fedezték zsírból, nem volt kimutatható kocká­zatnövekedés. No persze a telí­tett zsírok fogyasztását egyéb­ként is érdemes csökkenteni a szív-ér rendszer védelmében.

Hal- és zöldség­központú étrend

Az emlőrák ázsiai előfordulási gyakoriságát vizsgáló kutatók több mint 3000, a menopauzán túl lévő sanghaji nőt vizs­gáltak meg. Kiderült, hogy a rák kockázata magasabb azon nők esetében, akik nyu­gatiasabb jellegű étrenden élnek, s akiknek a tányérján gyakrabban szerepel sertés-, marha-, bárány- és csirkehús, valamint több édességet, desszertet, kenyeret és tejet fo­gyasztanak. A legkisebb koc­kázatot azoknál a nőknél találták, akik több zöldséget, szójából készült ételt és halat fogyasztottak.

Leszokás a dohányzásról

Bár egyes vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a cigarettának nincs sok köze az emlőrákhoz, a leg­újabb kutatások szerint egyes nők esetében mégis növeli a betegség kockázatát. Az atlan­tai Emory Egyetem kutatói 50 vizsgálatot elemezve talál­tak egy összefüggést: azoknak a dohányzó nőknek, akiknek a szervezete lassabban semle­gesítette a cigarettafüstben előforduló, rákkeltő hatású aromás aminokat, 2,4-szer nagyobb kockázatuk volt az emlőrákra, mint az e mérgeket gyorsan semlegesítő szervezetű társaiknak.

Rákmegelőző gyógyszerek

Ezek a sze­rek segíthetnek a kockázat csökkentésében azoknak a nőknek, akik esetében nagy az emlőrák kockázata, beleértve azokat is, akiket nemrég kezel­tek rákbetegség miatt. A szerek gátolják az ösztrogénnek az emlő szöveteire kifejtett hatá­sát. Egy vizsgálat szerint a ma­gas kockázatú csoportba tar­tozó azon nők körében, akik tamoxifent szedtek, a követ­kező hét évben 42 százalékkal csökkent az emlőrák kialaku­lásának veszélye. Amikor pe­dig a kutatók több ezer olyan nő állapotát kísérték figyelem­mel, akiket előzőleg ösztrogén-receptor-pozitív emlőrákkal kezeltek, a trasztuzumabot és tamoxifent szedőknek csak a 10 százalékában terjedt tovább négy év után a daganat, míg a csak tamoxifennel kezeltek esetében 26 százalékos volt ez az arány. A trasztuzumab két év alatt 33 százalékkal csök­kentette a rák okozta halálozá­sok számát is.

Ezeknek az életmentő gyógy­szereknek vannak persze mel­lékhatásaik is: a tamoxifen növeli a méhrák és a vérrög­képződés kockázatát, a trasz­tuzumab pedig a pangásos szívelégtelenség veszélyét eme­li. E gyógyszerek idő előtt előidézhetik a menopauzát.

Az emlőrák megelőzésére használt egyéb gyógyszerek közé tartozik például az anasztrozol és a raloxifen is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.