Fájdalom enyhítése

Emlőrák (mellrák) kezelése

Tünetek

  • Csomó vagy keményedés a mellben, a mell méretének, alakjának vagy szimmetriájának megváltozása.
  • Tartós mellfájdalom vagy -érzékenység.
  • A bőr vörössége, pórusossá válása, ráncolódása, gyulladása.
  • Tiszta vagy véres váladék jelentkezése, a mellbimbó behúzódása vagy behorpadása.

Minden nyolcadik nőnél alakul ki emlőrák. Ez a leggyakoribb rosszindulatú, női daganatos betegség. Az életkorral a betegség kialakulásának kockázata nő, legtöbb esetben a változás kora után jelentkezik.

Kockázati tényezői még az alábbiak:

  • A betegség halmozódása a családban.
  • Mellrákra hajlamosító genetikai elváltozás
  • A menstruáció korai, tizenkét éves kor előtti megjelenése, kései (harmincéves kor utáni) első terhesség vagy ötvenöt év felett bekövetkező menopauza.
  • Elhízás.
  • Korábban lezajlott emlőrák, méh- vagy petefészekrák.
  • Egyes vizsgálatok szerint az alábbiak is növelik a kockázatot:
  • Hosszas hormonpótló terápia a változás kora után.
  • Dohányzás.
  • Naponta több mint 20 gramm alkohol fogyasztása.

Rákszakértők azonban hangsúlyozzák, hogy a betegek nyolcvan százaléka egyik erősen veszélyeztetett csoportba sem tartozik, ezért minden nőnek törekednie kell a betegség korai felismerésére.

Kialakulása

A mellrák elhelyezkedése típusától függ. Kilencven százalékuk a mirigyes szövetben keletkezik, általában valamelyik tej vezetékben vagy lebenyben. Ritkán fordul elő a Paget-féle emlőrák, amely a bimbókban kezdődik. Ennél még ritkább típus a gyulladásos rák, amelynek során a bőr begyullad, és a narancshéjhoz hasonlóan elváltozik.

A mellrák az esetek egy részében nagyon lassan nő, és évekig nem ad áttétet, máskor néhány hét alatt megduplázódik a nagysága. Általában azonban az emlőrák mérete átlagosan száznaponként nő a kétszeresére, és a daganat évekig észrevétlen maradhat. A rákos sejtek a környező szövetekbe törhetnek. Áttétet adhatnak a hónalj nyirokcsomókba, ritkábban a nyak vagy a kulcscsont alatti nyirokcsomókig jutnak. A rák innen legtöbbször a csontok, a tüdő és a máj felé terjed. A betegség eleinte az esetek többségében nem fájdalmas, de amint a tumor nő és terjeszkedik, állandó emlőérzékenységet vagy fájdalmat okoz. Súlyos fájdalommal jár, ha a rák a csontokra vagy más testrészekre terjed át.

Mit tegyünk?

Keressük fel az orvost, ha az emlőrák bármely figyelmeztető jelét észleljük. E betegség esetén a korai észlelés és kezelés a túlélés kulcsa. Havonta vizsgáljuk meg a mellünket, és évente legalább egyszer menjünk el orvoshoz. Negyvenéves kortól kétévenként, ötven év felett pedig évenként ajánlott a mammográfiai szűrővizsgálat.

Ha kiderül a betegség, ne essünk pánikba, hanem tájékozódjunk!

Fontos tudni, hogy a mellrákkal időben diagnosztizált nők nyolcvanöt százaléka öt évvel a betegség után is él és egészséges. A mellrák elleni küzdelem azonban – a prognózistól függetlenül, érzelmileg mindig nehéz. Sok nő szerint könnyebb elviselni a megpróbáltatást hasonló problémával küzdő nők támogató csoportjának a segítségével. A betegek hozzátartozóinak is van támogató csoportja.

Sok olyan apró lépés létezik, amelyeket megtehetünk a kezelés alatt és után, a kellemetlenségek csökkentése érdekében. Az operációt követő fájdalmas vizesedés megakadályozására például az érintett oldalon tornáztassuk a kart minél intenzívebben. Már az is segíteni fog, ha kinyújtva egyszerűen a fejünk fölé emeljük. Érdeklődjünk orvosunknál, milyen egyéb tornagyakorlatok vannak. Legyünk óvatosak, és ne szorítsuk el a karunkat: a szűk karkötőt vagy karórát tegyük át a másik karra, és viseljünk válltáskát vagy hátizsákot kézitáska és más nehéz tárgy kézben való cipelése helyett.

Kezelés

Egyre újabb és hatékonyabb kezelési módszereket fejlesztenek ki, bár az még nem egyértelmű, mi a legjobb módja a kezelésnek. A legelőrehaladottabb rákos esetek kivételével, a kezelés a daganat és vele együtt a környezetében lévő emlőszövet műtéti eltávolításával kezdődik. Ez az eljárás a lumpectomiától a mastectomiáig (a csomó kivételétől az egész mell levételéig) terjed. Az operációt általában az alábbi kiegészítő terápiák közül egy vagy több követi:

  • Besugárzás, amely általában a lumpectomiát követi. Ambulanter alkalmazzák, rendszerint heti öt napon át négy vagy hat hétig. Mellékhatásként kimerültség, a kar vizesedése és az erős röntgensugaraknak kitett bőr megvastagodása jelentkezhet.
  • Kemoterápia, melyre akkor kerül sor, ha a tumor nagyon nagy, vagy már átterjedt a nyirokcsomókra és a test egyéb részeire. Előfordul, hogy operáció előtt több héten át rákellenes gyógy-szereket szedetnek a beteggel a nagyon nagy tumor összezsugorodása és az esetleges áttétek elpusztítása érdekében. Az viszont, hogy milyen gyógyszert alkalmaznak, mikor és meddig, a rák típusától függően változó.
  • Hormonterápiát általában akkor alkalmaznak, ha a tumorsejteknek ösztrogénreceptoraik vannak. Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormon. A választás elsőként általában a tamoxifenre esik, amely gátolja az ösztrogénreceptorokat, és akadályozza a tumor növekedését. A gyógyszert 2—5 évig szedik. Mellékhatásai közé a hőhullámok és más, a változás korára jellemző tünetek tartoznak, különösen azoknál, akik még termékeny korúak. Néhány esetben sor kerül a petefészek eltávolítására is a hormontermelés leállítása céljából.
  • A kísérleti kezelések közé tartozik többek közt az immunterápia, amelyet interferonnal és más, a szervezet védekezőképességét javító hatóanyagokkal végeznek. Ezek arra valók, hogy aktiválják a szervezet természetes védekezését a rák ellen. Egy másik kísérleti jellegű – és nagyon vitatott – terápia a csontvelő-transzplantáció, melynek során olyan magas dózisban adják a rákellenes szereket, hogy ezek a csontvelőt is elpusztítják. Ezután egészséges csontvelőt vagy őssejteket juttatnak a betegbe. Még nem bizonyított, hogy ez az eljárás tényleg meghosszabbítja-e az életet.

A szükséges fájdalomcsillapítás mértéke egyénenként nagyon változó. A lumpectomia okozta fájdalom rendszerint enyhíthető, ha néhány napig kodeint, később paracetamolt vagy más, enyhe fájdalomcsillapítót szedünk a gyógyulás alatt. Nagyobb sebészeti beavatkozás után rövid ideig morfiumra van szükség, ezt követik a kodein és más fájdalomcsillapítók. Előrehaladott, csontáttétes mellrák esetén morfiumpumpa használatára lehet szükség.

Megelőzés

Mivel a legtöbb emlőrák oka ismeretlen, a megelőzésnek nincs teljesen megbízható módszere. Egyes, emlőrák szempontjából igen veszélyeztetett nők a megelőző mastectomiát választhatják, azaz még a betegség kialakulása előtt egyik vagy mindkét mellüket eltávolíttathatják; ezt általában plasztikai mellműtét követi. Ez azonban drasztikus lépés, amely sok nő számára elfogadhatatlan. A szakértők közül sokan azt gondolják, hogy a legjobb megelőzés a korai felismerés és a befolyásolható kockázati tényezők elkerülése vagy minimalizálása.

Nevezetesen:

  • Az ideális testsúly elérése és fenntartása.
  • A napi alkoholfogyasztás 10 grammra való csökkentése.
  • A hosszú távú ösztrogénpótló kezelés lehetőségeinek felkutatása.

Alternatív terápiák

  • Irányított vizualizáció és önhipnózis: Azok közé az önsegítő módszerek közé tartoznak, amelyek segíthetnek megbirkózni a fájdalommal és a betegség okozta pszichés teherrel. Tanulmányok igazolják, hogy az ilyen terápiák segítségét igénybe vevő nők jóval tovább élnek. A kutatók szerint ezek a pszicho-terápiák valamilyen módon serkentik az immunrendszert, hogy hatékonyabban küzdjön a rák ellen.
  • Gyógynövénygyógyászat: Sugárkezelés után a bőr gyógyulásának elősegítésére kenjük be az érintett felületet friss aloe géllel. A gyömbértea segítheti a hányinger elmulasztását, amely mind a kemoterápia, mind a sugárkezelés mellékhatásaként felléphet.
  • Táplálékkiegészítők: A rákellenes étrend kiegészítői közé tartoznak: az anti-oxidánsok, így a C-vitamin és a vele rokon bioflavonoidok. Az E-vitamin, a béta-karotin, a glutation, a karotinoidok és a szelén szintén antioxidánsok. Ilyen még a zöld tea és a zöldtea-kivonatok, valamint a Q-10 koenzim. A szója-fehérjék és az egyéb szójatermékek igen sok izoflavont, növényi ösztrogént tartalmaznak, amelyek mérsékelhetik a hirtelen hormonszintcsökkenés okozta klimaxos tüneteket. Egyes vizsgálatok azt igazolják, hogy a szójában található izoflavonok megakadályozzák a mellrák kialakulását. A műtéti seb gyógyulásának és a hegesedés csökkentésének az elősegítésére dörzsöljük be az érintett bőrfelületet E-vitaminos olajjal. Várjunk azonban, amíg minden dréncsövet eltávolítottak, és orvosunk hozzájárult ehhez a kezeléshez.
Figyelem! Mastectomia után a vérnyomást nem szabad az érintett oldalon lévő karon mérni. A vérnyomásmérő gátolhatja a már amúgy is rossz nyirokkeringést, és növelheti a kar vizesedését.

Forradalmi újdonságok

Az új genetikai vizsgálatok kimutathatják azokat az örökletesen mutáns géneket – BRCA1 és BRCA2 -, amelyek erősen hajlamosítanak mellrák kialakulására. Az egyik gén -BRCA1 – mell- és petefészekrákra egyaránt hajlamosít, a másik gén – BRCA2 – hordozóinak nyolcvanhat százalékában kialakul a mellrák. A genetikai tesztelés azoknak a nőknek ajánlott, akiknek az első fokú rokonaiknál (anya, nagyanya, testvérek) már ötvenéves koruk előtt kialakult a betegség. Azok, akiknél a fenti gének bármelyikét kimutatják, gyakrabban részt vesznek mammográfiás vizsgálaton, vagy ha különösen félnek a mellráktól, megelőző mastectomiát végeztethetnek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.