Fájdalom enyhítése

Emlőrák (mellrák) kezelése

Tünetek

  • Csomó vagy keményedés a mellben, a mell méretének, alakjának vagy szimmetriájának megváltozása.
  • Tartós mellfájdalom vagy -érzékenység.
  • A bőr vörössége, pórusossá válása, ráncolódása, gyulladása.
  • Tiszta vagy véres váladék jelentkezése, a mellbimbó behúzódása vagy behorpadása.

Minden nyolcadik nőnél alakul ki emlőrák. Ez a leggyakoribb rosszindulatú, női daganatos betegség. Az életkorral a betegség kialakulásának kockázata nő, legtöbb esetben a változás kora után jelentkezik.

Kockázati tényezői még az alábbiak:

  • A betegség halmozódása a családban.
  • Mellrákra hajlamosító genetikai elváltozás
  • A menstruáció korai, tizenkét éves kor előtti megjelenése, kései (harmincéves kor utáni) első terhesség vagy ötvenöt év felett bekövetkező menopauza.
  • Elhízás.
  • Korábban lezajlott emlőrák, méh- vagy petefészekrák.
  • Egyes vizsgálatok szerint az alábbiak is növelik a kockázatot:
  • Hosszas hormonpótló terápia a változás kora után.
  • Dohányzás.
  • Naponta több mint 20 gramm alkohol fogyasztása.

Rákszakértők azonban hangsúlyozzák, hogy a betegek nyolcvan százaléka egyik erősen veszélyeztetett csoportba sem tartozik, ezért minden nőnek törekednie kell a betegség korai felismerésére.

Kialakulása

A mellrák elhelyezkedése típusától függ. Kilencven százalékuk a mirigyes szövetben keletkezik, általában valamelyik tej vezetékben vagy lebenyben. Ritkán fordul elő a Paget-féle emlőrák, amely a bimbókban kezdődik. Ennél még ritkább típus a gyulladásos rák, amelynek során a bőr begyullad, és a narancshéjhoz hasonlóan elváltozik.

A mellrák az esetek egy részében nagyon lassan nő, és évekig nem ad áttétet, máskor néhány hét alatt megduplázódik a nagysága. Általában azonban az emlőrák mérete átlagosan száznaponként nő a kétszeresére, és a daganat évekig észrevétlen maradhat. A rákos sejtek a környező szövetekbe törhetnek. Áttétet adhatnak a hónalj nyirokcsomókba, ritkábban a nyak vagy a kulcscsont alatti nyirokcsomókig jutnak. A rák innen legtöbbször a csontok, a tüdő és a máj felé terjed. A betegség eleinte az esetek többségében nem fájdalmas, de amint a tumor nő és terjeszkedik, állandó emlőérzékenységet vagy fájdalmat okoz. Súlyos fájdalommal jár, ha a rák a csontokra vagy más testrészekre terjed át.

Mit tegyünk?

Keressük fel az orvost, ha az emlőrák bármely figyelmeztető jelét észleljük. E betegség esetén a korai észlelés és kezelés a túlélés kulcsa. Havonta vizsgáljuk meg a mellünket, és évente legalább egyszer menjünk el orvoshoz. Negyvenéves kortól kétévenként, ötven év felett pedig évenként ajánlott a mammográfiai szűrővizsgálat.

Ha kiderül a betegség, ne essünk pánikba, hanem tájékozódjunk!

Fontos tudni, hogy a mellrákkal időben diagnosztizált nők nyolcvanöt százaléka öt évvel a betegség után is él és egészséges. A mellrák elleni küzdelem azonban – a prognózistól függetlenül, érzelmileg mindig nehéz. Sok nő szerint könnyebb elviselni a megpróbáltatást hasonló problémával küzdő nők támogató csoportjának a segítségével. A betegek hozzátartozóinak is van támogató csoportja.

Sok olyan apró lépés létezik, amelyeket megtehetünk a kezelés alatt és után, a kellemetlenségek csökkentése érdekében. Az operációt követő fájdalmas vizesedés megakadályozására például az érintett oldalon tornáztassuk a kart minél intenzívebben. Már az is segíteni fog, ha kinyújtva egyszerűen a fejünk fölé emeljük. Érdeklődjünk orvosunknál, milyen egyéb tornagyakorlatok vannak. Legyünk óvatosak, és ne szorítsuk el a karunkat: a szűk karkötőt vagy karórát tegyük át a másik karra, és viseljünk válltáskát vagy hátizsákot kézitáska és más nehéz tárgy kézben való cipelése helyett.

Kezelés

Egyre újabb és hatékonyabb kezelési módszereket fejlesztenek ki, bár az még nem egyértelmű, mi a legjobb módja a kezelésnek. A legelőrehaladottabb rákos esetek kivételével, a kezelés a daganat és vele együtt a környezetében lévő emlőszövet műtéti eltávolításával kezdődik. Ez az eljárás a lumpectomiától a mastectomiáig (a csomó kivételétől az egész mell levételéig) terjed. Az operációt általában az alábbi kiegészítő terápiák közül egy vagy több követi:

  • Besugárzás, amely általában a lumpectomiát követi. Ambulanter alkalmazzák, rendszerint heti öt napon át négy vagy hat hétig. Mellékhatásként kimerültség, a kar vizesedése és az erős röntgensugaraknak kitett bőr megvastagodása jelentkezhet.
  • Kemoterápia, melyre akkor kerül sor, ha a tumor nagyon nagy, vagy már átterjedt a nyirokcsomókra és a test egyéb részeire. Előfordul, hogy operáció előtt több héten át rákellenes gyógy-szereket szedetnek a beteggel a nagyon nagy tumor összezsugorodása és az esetleges áttétek elpusztítása érdekében. Az viszont, hogy milyen gyógyszert alkalmaznak, mikor és meddig, a rák típusától függően változó.
  • Hormonterápiát általában akkor alkalmaznak, ha a tumorsejteknek ösztrogénreceptoraik vannak. Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormon. A választás elsőként általában a tamoxifenre esik, amely gátolja az ösztrogénreceptorokat, és akadályozza a tumor növekedését. A gyógyszert 2—5 évig szedik. Mellékhatásai közé a hőhullámok és más, a változás korára jellemző tünetek tartoznak, különösen azoknál, akik még termékeny korúak. Néhány esetben sor kerül a petefészek eltávolítására is a hormontermelés leállítása céljából.
  • A kísérleti kezelések közé tartozik többek közt az immunterápia, amelyet interferonnal és más, a szervezet védekezőképességét javító hatóanyagokkal végeznek. Ezek arra valók, hogy aktiválják a szervezet természetes védekezését a rák ellen. Egy másik kísérleti jellegű – és nagyon vitatott – terápia a csontvelő-transzplantáció, melynek során olyan magas dózisban adják a rákellenes szereket, hogy ezek a csontvelőt is elpusztítják. Ezután egészséges csontvelőt vagy őssejteket juttatnak a betegbe. Még nem bizonyított, hogy ez az eljárás tényleg meghosszabbítja-e az életet.

A szükséges fájdalomcsillapítás mértéke egyénenként nagyon változó. A lumpectomia okozta fájdalom rendszerint enyhíthető, ha néhány napig kodeint, később paracetamolt vagy más, enyhe fájdalomcsillapítót szedünk a gyógyulás alatt. Nagyobb sebészeti beavatkozás után rövid ideig morfiumra van szükség, ezt követik a kodein és más fájdalomcsillapítók. Előrehaladott, csontáttétes mellrák esetén morfiumpumpa használatára lehet szükség.

Megelőzés

Mivel a legtöbb emlőrák oka ismeretlen, a megelőzésnek nincs teljesen megbízható módszere. Egyes, emlőrák szempontjából igen veszélyeztetett nők a megelőző mastectomiát választhatják, azaz még a betegség kialakulása előtt egyik vagy mindkét mellüket eltávolíttathatják; ezt általában plasztikai mellműtét követi. Ez azonban drasztikus lépés, amely sok nő számára elfogadhatatlan. A szakértők közül sokan azt gondolják, hogy a legjobb megelőzés a korai felismerés és a befolyásolható kockázati tényezők elkerülése vagy minimalizálása.

Nevezetesen:

  • Az ideális testsúly elérése és fenntartása.
  • A napi alkoholfogyasztás 10 grammra való csökkentése.
  • A hosszú távú ösztrogénpótló kezelés lehetőségeinek felkutatása.

Alternatív terápiák

  • Irányított vizualizáció és önhipnózis: Azok közé az önsegítő módszerek közé tartoznak, amelyek segíthetnek megbirkózni a fájdalommal és a betegség okozta pszichés teherrel. Tanulmányok igazolják, hogy az ilyen terápiák segítségét igénybe vevő nők jóval tovább élnek. A kutatók szerint ezek a pszicho-terápiák valamilyen módon serkentik az immunrendszert, hogy hatékonyabban küzdjön a rák ellen.
  • Gyógynövénygyógyászat: Sugárkezelés után a bőr gyógyulásának elősegítésére kenjük be az érintett felületet friss aloe géllel. A gyömbértea segítheti a hányinger elmulasztását, amely mind a kemoterápia, mind a sugárkezelés mellékhatásaként felléphet.
  • Táplálékkiegészítők: A rákellenes étrend kiegészítői közé tartoznak: az anti-oxidánsok, így a C-vitamin és a vele rokon bioflavonoidok. Az E-vitamin, a béta-karotin, a glutation, a karotinoidok és a szelén szintén antioxidánsok. Ilyen még a zöld tea és a zöldtea-kivonatok, valamint a Q-10 koenzim. A szója-fehérjék és az egyéb szójatermékek igen sok izoflavont, növényi ösztrogént tartalmaznak, amelyek mérsékelhetik a hirtelen hormonszintcsökkenés okozta klimaxos tüneteket. Egyes vizsgálatok azt igazolják, hogy a szójában található izoflavonok megakadályozzák a mellrák kialakulását. A műtéti seb gyógyulásának és a hegesedés csökkentésének az elősegítésére dörzsöljük be az érintett bőrfelületet E-vitaminos olajjal. Várjunk azonban, amíg minden dréncsövet eltávolítottak, és orvosunk hozzájárult ehhez a kezeléshez.
Figyelem! Mastectomia után a vérnyomást nem szabad az érintett oldalon lévő karon mérni. A vérnyomásmérő gátolhatja a már amúgy is rossz nyirokkeringést, és növelheti a kar vizesedését.

Forradalmi újdonságok

Az új genetikai vizsgálatok kimutathatják azokat az örökletesen mutáns géneket – BRCA1 és BRCA2 -, amelyek erősen hajlamosítanak mellrák kialakulására. Az egyik gén -BRCA1 – mell- és petefészekrákra egyaránt hajlamosít, a másik gén – BRCA2 – hordozóinak nyolcvanhat százalékában kialakul a mellrák. A genetikai tesztelés azoknak a nőknek ajánlott, akiknek az első fokú rokonaiknál (anya, nagyanya, testvérek) már ötvenéves koruk előtt kialakult a betegség. Azok, akiknél a fenti gének bármelyikét kimutatják, gyakrabban részt vesznek mammográfiás vizsgálaton, vagy ha különösen félnek a mellráktól, megelőző mastectomiát végeztethetnek.

Emlőrákkal kapcsolatos kérdések

“Az anyámnak és a nővéremnek is volt emlőrákja nálam mekkora a kockázat?”

Ha egy első fokú vérrokonának, anyjának, nővérének vagy leányának volt emlőrákja, az megduplázza a kockázatot. Két közeli emlőrákos rokon esetén a kockázat már nagyjából háromszorosára nő. Ezek azonban csak átlagos becslések, és sok más tényező is szerepet játszik. Ha például a rokona már elmúlt 60 éves, amikor kialakult nála az emlőrák, az némileg csökkenti az ön kockázatát.

Emellett az ön életének egyes fontosabb állomásai az első menstruáció ideje, az első gyermek születésének ideje is nagyon sokat számítanak. Az amerikai Országos Rákkutató Intézet kidolgozott egy angol nyelvű segédanyagot az emlőrák kockázat értékelésére, amely megmutatja, mekkora az ön esetében a kockázat az átlagos nőkéhez képest. Végezetül azt is tudnia kell, hogy az emlőrákkal kezelt nők csupán 1520 százalékának a családjában fordult már elő a betegség.

“Azt mondták, hogy az emlőrákom in situ, illetve nem invazív. Ez azt jelenti, hogy nem fog továbbterjedni?”

Az in situ azt jelenti, hogy „az eredeti helyén lévő.” Emlőrák esetén ez azt jelzi, hogy a rendellenes sejtek csak azon a helyen találhatók meg, ahol eredetileg kialakultak. Más szavakkal, nem hatoltak be mélyen a szövetbe és nem terjedtek át más szervekre, s csak a tejtermelő mirigyeket (lobuláris karcinóma in situ, LCIS) vagy a tejet az emlőbimbóhoz juttató vezetékeket (duktális karcinóma in situ, DCIS) érinti.

Az ilyen rákos daganatokat nem invazívnak, vagyis nem terjedőnek nevezik, és általában jól gyógyíthatók. Mindazonáltal, akinek in situ rákos daganata van (ez főleg az LCIS esetében igaz), annál jelentősen megnő a további emlőrákok kialakulásának kockázata és azok már invazívak is lehetnek. Emiatt elengedhetetlen, hogy rendszeresen eljárjon mammográfiás és tapintásos emlővizsgálatra.

“2. stádiumú emlőrákom van. Jobb esélyem van az életben maradásra, ha az egész mellemet eltávolítják, mint ha csak a daganatos csomót vennék ki?”

Nem, ilyen jellegű emlőrák esetén a túlélési ráta mindkét műtéttípusnál azonos. A masztektómiának nevezett beavatkozás során a sebész eltávolítja az egész emlőt, s gyakran a hónaljban lévő nyirokcsomókat is. A lumpektómiánál csak a daganatot és a környező szöveteket metszik ki. Bár az előbbi, drasztikusabb megoldás biztosabb megoldásnak tűnhet, a nők egészségi állapotát több mint 20 éven át nyomon követő vizsgálatok során úgy találták, hogy a lumpektómia ugyanolyan hatékony. A lumpektómia mellett általában sugárkezelést is végeznek, hogy csökkentsék az emlőrák kiújulásának kockázatát.

“Okozhat-e emlőrákot a melltartóviselés, a mellnagyobbító műtét vagy a dezodor használata?”

Az interneten gyakran találkozhat ilyen állításokkal, de nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy igazak lennének. Az emlőrákot okozó melltartók gondolata a Dressed to KM (Halálos öltözék) című könyvből származik, amely azt állította, hogy a melltartó összepréseli az emlő nyirokrendszerét, emiatt az ottani szövetekben méreganyagok halmozódnak fel, és károsítják a szövetet.

Egy tanulmány azt találta, hogy kisebb az emlőrák gyakorisága a melltartót nem viselő nők körében, de a különbség csekély volt, és a szerzők szerint más tényezők is magyarázhatták. Ugyanígy nincs egyértelmű bizonyíték arra sem, hogy az emlőimplantátumok emlőrákot okoznának, bár a mammográfiás vizsgálatoknál okozhatnak problémákat.

Az izzadás gátló készítmények gyakori összetevője az alumínium, egyes dezodorok pedig parabéneknek nevezett tartósító anyagokat tartalmaznak. Az alumínium és a parabének is felszívódnak a bőrön át, s abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy a szervezetben az ösztrogén gyenge változataként hatnak, s emiatt elősegíthetik az emlőrákos sejtek szaporodását. Francia kutatók egy 2008-as elemzése azonban nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a hónalj kezelésére használt kozmetikumok növelnék az emlőrák kockázatát.

“Egyheti emlőbesugárzás tényleg ugyanolyan hatásos, mint a hathetes kezelés?”

Úgy tűnik, hogy igen, legalábbis bizonyos páciensek esetében. A jelenleg szokásos sugárterápia nagyon időigényes: hathat és fél héten át heti öt kezelést végeznek. A vizsgálatokból azonban úgy tűnik, hogy az új, célzott, egyhetes besugárzási technikák a korai stádiumú emlőrák esetében ugyanilyen hatásosak. A bostoni Massachusetts Közkórház kutatói például húsz 1. stádiumú mellrákos nőnél alkalmaztak napi két protonsugaras kezelést négy napon át, és 822 hónap elteltével egyiküknél sem újult ki a daganat.

A sugárkezelés olyan mellékhatásai, mint a fájdalom, a duzzanat vagy az elszíneződés a kezelés után legfeljebb nyolc hétig tartottak. A legmegbízhatóbb és az ön számára legmegfelelőbb kezelési technikákról egy onkológiai klinikán kaphatja a legjobb tájékoztatást.

“A rák elleni kezeléstől teljesen kimerültem. Az akupunktúra segíthet?”

Lehetséges. Az akupunktúra a jelek szerint segít a pácienseknek elviselni a kemoterápia okozta émelygést, s talán egyéb, a kezeléssel járó tünetek ellen is hatásos lehet. A Sloan-Kettering Rákkutató Központ  (New York) egy tanulmánya szerint heti egykét akupunktúrás kezelés 31 százalékkal csökkentette a kemoterápiában részesülő páciensek kimerültségét.

A tanulmány csak kis esetszámú és előzetes jellegű volt, de azt jelzi, hogy az akupunktúra hatására a páciensek talán úgy érezhetik, hogy több az energiájuk. Ha a terápia kipróbálása mellett dönt, győződjön meg róla, hogy az akupunktőr kapott-e speciálisan a rákbetegek kezeléséhez szükséges képzést. Ha az egyik oldalon a hónalji nyirokcsomóit is eltávolították, ne engedjen tűket szúrni abba a karjába!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.