• angina
• szív

Szívkoszorúér-betegség tünetei és jelek

A koszorúér- (vagy koronária-) betegség kiala­kulása szorosan összefügg az érelmeszesedéssel, és a fejlett országokban ez a két vezető halálok. Ha az ateroszklerózis eléri a szívet ellátó koszo­rúereket, akkor nevezzük e betegséget szívko­szorúér-betegségnek. Az érelmeszesedéshez hasonlóan létfontosságú a kockázati tényezők ismerete, éppen amiatt, hogy megelőzhessük, csökkenthessük ezek káros hatásait. A koszorú­ér-betegség hirtelen is felléphet, és akár azon­nal szívinfarktus formájában jelentkezik. Nem lehet elég korán óvni a szívünk egészségét!

Tünetek és jelek

A koszorúér-betegség korai stádiumában esetleg nincsenek is tünetek. Később fi­zikai terhelésre mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy akár szívinfarktus lép fel. Egyes betegeken szívritmuszava­rok alakulnak ki, fokozott szívdobogás-érzés, szédülés kíséretében.

Ha a szív egyik vagy mindkét koszorúere aterómás plakkok révén elzáródik, és emi­att a szív keringése (gyakorlatilag) meg­szűnik, a szívizom érintett területe az oxi­génhiány következtében elhal.

(Kép fent) Ez az színes angiogramm elzáródást mutat az egyik szívkoszorúérben. Az ilyen elzáródás infarktust okozhat.

Melyek a kockázati tényezők?

Jól ismert kockázati tényezők ezek, és igen hasonlóak az érelmeszesedésnél leírtak­hoz. Az orvos ezek megismerése céljából kikérdez bennünket általános egészségi ál­lapotunkról, táplálkozási szokásainkról, fizikai aktivitásunkról, arról, hogy dohányzunk-e, és esetleg megméri a vérnyomásunkat is. Itt is, mint az érelmeszese­dés esetében, vannak változtatható és nem befolyásolható rizikótényezők.

Szívzörejek

A szíven áthaladó normális véráramlás általában nem okoz zörejt. A véráramlás azonban időnként örvénylővé (turbulenssé) válhat, és ez az örvényáramlás okozza a zörejhez hasonló hangjelenséget. Leggyakoribb az áramlási zörej. Termé­szetesen a normálisan működő szív verése is kelthet zörejeket. A szívzörej természetét legjobban ultrahangvizs­gálattal, az ún. echokardiográfia segít­ségével lehet felderíteni.

Gyermekeknél a rendellenes zörejek leginkább a szívfalon levő „lyukak” következtében alakulnak ki. Legtöbbször ez nem okoz súlyosabb problémát, ha mégis, akkor műtéti megoldás szükséges.

(Kép fent) A szívzörejeket keltő hibás billentyűket műtétileg mesterséges billentyűkre cserélik.

Felnőtteknél a rendellenes szívzörej oka lehet szívinfarktus, de lehet billentyűhiba is. A szívbillentyű pl. gyermekkorban az ún. reumás láz következtében károsodhat. A legtöbb felnőttkori szívzörej nem igényel kezelést, kivéve műtéti beavatkozások, fogműtétek alkalmával antibiotikum-védel­met. A súlyosan károsodott billentyűket műtéttel kicserélik mesterséges vagy sertés­ből származó szívbillentyűkre.

Nem változtató tényezők

Ezek az alábbi kockázati tényezők:

• genetikai tényezők – a koszorúér-beteg­ségre jellemző a családi öröklődés, így pl. Észak-Európában gyakoribb;
• nem – 65 év alatti nőkben ritkább, mint 65 év feletti férfiakban; az ösztrogén hormon valószínűleg védő hatást fejt ki nőkben, de a menopauza után (a hor­montermelés leállása miatt) éz a kü­lönbség már megszűnik;
• etnikum – egyes népcsoportokban gya­koribb lehet a koszorúér-betegség elő­fordulása;
• életkor – az életkor előrehaladtával is nő a koszorúér-betegség kockázata; cukorbetegség – eleve magasabb a ko­szorúér-betegség és a szélütés kialaku­lásának veszélye. A helyesen beállított vércukorszint mellett az egyéb kockáza­ti tényezőkre is figyelnünk kell.
• cukorbetegség – eleve magasabb a ko­szorúér-betegség és a szélütés kialaku­lásának veszélye. A helyesen beállított vércukorszint mellett az egyéb kockáza­ti tényezőkre is figyelnünk kell.

A változtatás esélye

A következő tényezők kiiktatása kedve­ző eredménnyel járhat:

• dohányzás – a koszorúér-betegségből származó halálozás 30-40%-ban tulaj­donítható a dohányzásnak! Minél töb­bet dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázat, nincs biztonsági „határérték” e tekintetben. Akár napi 1 cigaretta is fokozhatja a koszorúér-betegség rizikóját. A dohányzás abbahagyása után ez a kockázat csökken, de akár 20 évbe is beletelhet, amíg eléri a nemdohányzók kockázati szintjét.
• magas vérnyomás – fennállása növeli a koszorúér-betegség kockázatát. Ha a magas vérnyomást kezelik, kisebb a kockázat, bár még mindig magasabb, mint a normális vérnyomásúaknál;
• magas koleszterinszint – a vizsgálatok szerint a magasabb szérum-koleszterin­szint és a koszorúér-betegség összefüg­gésben vannak egymással;
• elhízás – a túlsúly, a kövérség általában is rontja az egészségi állapotot, és növe­li a koszorúér-betegség kockázatát! Az elhízott ember háromszor nagyobb koc­kázattal bír, mint a normális testsúllyal rendelkező;
• mozgáshiány – a rendszeres testmozgás nagyon hatékonyan csökkenti a koszo­rúér-betegség kialakulásának veszélyét.

Hogyan kezelhető a koszorúér-betegség?

A következő oldalakon olvasható a keze­lés (itt: angina). A tüne­tek gyógyszerekkel befolyásolhatók, de súlyos esetekben, így szívinfarktus után, műtét is szükségessé válhat.

A szív fertőző megbetegedései

A szívet érintő fertőzések – így a reumás láz vagy a szívbelhártya-gyulladás -nem ritkák, de a fejlett országokban csökkenő tendenciát mutatnak. A pericarditis, a szívet körülvevő savós hártya, a szívburok betegsége, szintén gyakori, és okozhatja vírus-, baktérium- vagy gombafertőzés. Tünete lehet a szúró mellkasi fájdalom és a légszomj. A betegség legtöbbször víruseredetű, és szerencsére hosszú távon nem károsítja a szívet. Alkalmilag a szív­burokzsákban vizenyő keletkezhet, de ezt a normális működés helyre­állítása céljából behelyezett dréncső segítségével el lehet távolítani.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.