Házi gyógymódok

Mellkasi fájdalom (angina): 17 ötlet a fájdalom csillapítására

A szakemberek az alábbiakat java­solják:

Kezdjen új életet!

A San Diegó-i dr. Sidney C. Smith kemény és szókimondó, amikor arról van szó, hogy megértesse az anginás betegekkel az életmód változtatás fontosságát. „Komolyan aggódom, mert a páciensek drága gyógyszereket szednek, de nem kötelezik el magukat az életmód változtatás mellett – mondja dr. Smith. -így az anginás rohamok ismét fel fognak lépni. Gyakran gyors válaszokat ke­resünk a nehéz problémákra. Nos az angina és a szívbetegség esetén nincs gyors válasz.

Orvosi segítség

A súlyos baj tünetei

Az angina rohamszerűen fellépő mellkasi fájdalom. Azt jelzi, hogy a szívizom vérellátása csökken. Valószínűleg tisztában van azzal, hogy mi válthatja ki az anginás rohamot, hogyan lehet elkerülni, illetve hogy mit kell tennie, ha fellépnek a tünetek. De vajon tudja-e, hogy a jelek mikor utalnak másra, esetleg komoly bajra? Ha az alábbiak valamelyikét észleli, azonnal forduljon orvoshoz!

  • Eddig egy adott intenzitású fizikai tevékenység nem okozott anginás rohamot, most azonban igen.
  • Anginát tapasztal az eddig megszokottnál enyhébb terhelésnél is.
  • Eddig csak fizikai terhelés mellett következtek be a rohamok, most azonban nyugalomban is.
Dr. Smith szerint a fentiek arra utalhatnak, hogy a szívizmot tápláló ve­rőerek szűkülete fokozódott. Az is bajra figyelmeztethet, ha a fájdalom 15-20 percnél tovább tart. „Tartós fájdalom a nyugalmi helyzetben fellépő anginát éppúgy jellemezheti, mint az infarktust – magyarázza dr. George Beller. – A különbség az, hogy a nyugalmi helyzetben fellépő angina nem okoz a szívinfarktusra jellemző szívizom-károsodást. Azt azonban, hogy mi­ről is van szó, nem lehet pusztán a tünetek alapján eldönteni, tehát ilyen esetben mindenképpen forduljon orvoshoz.”

Rengeteg időt töltök a betegeimmel: megtanítom őket a tünetek felismeré­sére, az angina fellépésekor szükséges teendőkre, és megpróbálom őket meg­győzni a helyes életvitel fontosságáról. Addig nem bízhatunk a sikerben, míg a beteget meg nem győztük, hogy az ő együttműködése nélkül semmit sem te­hetünk. Ha a beteg hozzáállása megfelelő és maga is törekszik az egészséges életre, a többi szükséges változtatás sokkal könnyebben elérhető.”

Tiszta levegőt!

Először is a dohányosok mondjanak le erről a rossz szokásról. „Egy 10-es skálán 10 pontot érne a leszokás” – mondja dr. Beller bel­gyógyász professzor. A dohányzás emeli a vér szén-monoxid-szintjét, s ezáltal csökken az oxi­gén a vörösvérsejtekben. Mivel angina esetén a leszűkült koszorús erekkel ren­delkező szív oxigénért könyörög, a dohányzás egyértelműen a legrosszabb do­log, amit tehet. „Azoknál, akik abbahagyják a dohányzást, általában azonnal csökken az anginás rohamok gyakorisága” – jegyzi meg dr. Beller.

Emellett a cigarettafüst hatására fokozódik a vérrögképződési hajlam, az éren belül kialakult vérrögök pedig még inkább akadályozzák a véráramlást a leszűkült verőerekben. Végül, de nem utolsósorban a dohányzás csökkenthe­ti a felírt gyógyszerek hatását. Befejezésképpen álljon itt egy ugyancsak a le­szokásra buzdító adat: vizsgálatok azt igazolták, hogy a dohányzásról leszokott betegek halálozási aránya a fele azokénak, akik nem hajlandók leszokni.

Evés közben gondoljon arra, hogy a kevesebb több

A fő szabály: kevesebb só, kevesebb zsír, kevesebb kalória. „Már egy túl zsíros, túl sós étkezés is kiválthat anginás rohamot, mert utána hirtelen meg­emelkedik a vérnyomás” – állítja dr. Beller.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság azt javasolja, hogy az energiabevitel kevesebb mint 30 százaléka származzon zsiradékból. Ez magyarul azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, csökkenteni kell a sok telített zsírsavat tartalmazó ételek arányát.

Íme néhány jó módszer, amelyekkel megkönnyítheti a kezdete­ket:

  • Ne fogyasszon naponta 17 dkg-nál több húst, halat vagy tenger gyümöl­cseit.
  • Csak sovány húst egyen, amelyről minden zsíros részt levág. Kizárólag olyan darált marhahúst vásároljon, amelyben a zsiradék mennyisége keve­sebb, mint 15 százalék.
  • Ha lehetséges, távolítsa el a bőrt a szárnyasról lehetőleg még főzés előtt, de fogyasztás előtt mindenképpen.
  • Fogyasszon kevesebb húst! A sütéshez használjon egészséges, egyszeresen vagy többszörösen telítetlen olajokat (olívaolaj, növényi olajok). A hús mellé fogyasszon minél több zöldséget.
  • Ne használjon napi 5-8 kiskanálnyi olajnál többet. Süssön-főzzön egysze­resen vagy többszörösen telítetlen olajokkal.
  • Mellőzze a koleszterinben gazdag belsőségeket, például a májat, a vesét vagy a szívet.
  • Fogyasszon kizárólag zsírmentes vagy csökkentett zsírtartalmú terméke­ket. Legyen óvatos a sajtokkal: bizonyos alacsony zsírtartalmú sajtoknak magas a sótartalmuk!
  • Növelje a naponta elfogyasztott friss zöldség és gyümölcs mennyiségét; egyen több gabonafélét, különösen zabkorpát, amely bizonyítottan csök­kenti a koleszterinszintet. (A koleszterin további csökkentéséről bővebben esik szó a koleszterinről szóló fejezetben.)

Testedzéssel az angina ellen

Sok anginában szenvedő úgy gondolja, hogy kerülnie kell a testedzést, mert az megerőlteti a szívet, és a meg­erőltetés anginát okozhat. Dr. Beller szerint ez nem így van.

Dr. Julián Whitaker tapasztalatai alapján ugyancsak megerősíti, hogy meny­nyire fontos a testedzés az anginás betegek számára. Kedvenc példája az a vizs­gálat, amit olyan szívátültetésre váró betegekkel végeztek, akik testedzési prog­ramban vettek részt az operációra való felkészítés során. „Néhány hónap után a vizsgálati személyek felének szívműködése annyira javult, hogy nem volt szükség a műtétre – mondja dr. Whitaker. – Természetes, hogy amikor a bete­gek elkezdik a testedzést, anginás roham lép fel. Ez azonban nem ok arra, hogy egyáltalán ne mozogjanak.”

Persze dr. Beller szerint az anginás betegeknek tudniuk kell, hol a határ: „Ha anginás roham közeledtét érzik, vegyék egy kicsit vissza a tempót. Így el­kerülhető a súlyos roham, és nem kell teljesen abbahagyniuk a mozgást.”

Miért olyan fontos a testedzés? Például azért, mert bizonyítottan stresszol­dó, ezenkívül elősegíti a testsúly csökkentését. A stressz és a túlsúly ugyanis egyaránt károsan hat a szívre. „A testmozgás emellett hosszú távon csökkenti a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, vagyis a betegnek kevesebb gyógyszerre lesz szüksége. Ez azért következik be, jegyzi meg dr. Whitaker, mert az edzett izmok több oxigént képesek kinyerni a vérből. „így a szívnek kevesebbet kell dolgoznia ahhoz, hogy igényeik szerint ellássa az izmokat megfelelő mennyi­ségű oxigénnel.”

Dr. Beller és dr. Whitaker egyetértenek abban, hogy a testedzés önmagá­ban nem csodaszer. A megfelelő étrenddel kombinált mozgás az, ami igazán ha­tékony. Mielőtt rendszeresen sportolni kezdene, konzultáljon orvosával, és vé­gezzenek terheléses tesztet. „így megismeri terhelhetősége határait” – állítja dr. Beller. „Beszélgessenek orvosával arról, hogy szerinte mi az elviselhető fájda­lom, és ön mit tart annak.” Dr. Whitaker szerint a torna előtti bemelegítés is igen fontos, különösen akkor, ha az ember hideg levegőre megy.

Tanuljon meg relaxálni

„Mindegy, hogy relaxáció vagy medi­táció, a lényeg, hogy ön uralkodjon az érzelmein, ne az érzelmei önön” – taná­csolja dr. Beller. – Vannak olyan betegeim, akik gond nélkül sportolhatnak, az anginás roham csak akkor lép fel, amikor a párjukkal veszekszenek. Fordítson több gondot és időt a konfliktusok megoldására: ez gyakran nagyobb segítség, mint a gyógyszerek.”

Napi egy aszpirin

Az aszpirin több orvos véleménye szerint élet­mentő azoknak, akiknél akkor is fellép az angina, amikor nyugalomban van­nak, például pihennek vagy alszanak.

„Az aszpirin gátolja a vérrögképződést” – mondja dr. Beller. Ha az éren be­lül vérrög képződik, az oxigéndús vér nem tud a beszűkült artérián átjutni, ami szívinfarktushoz vezethet. Egy kanadai kórházban végzett felmérés szerint an­ginás betegeknél a szívinfarktus kockázata felére csökkent, amikor a betegek naponta szedtek aszpirint. Emiatt sok orvos ajánlja a veszélyeztetett embereknek az aszpirin rendszeres szedését. Ezzel kapcsolatban kérje orvosa tanácsát, mivel bár az aszpirin recept nélkül kapható, lehetnek mellékhatásai, továbbá köl­csönhatásba léphet más gyógyszerekkel.

A természetgyógyász közbeszól

Zsír: milyen alacsony szintre lehet lemenni?

Tud úgy élni, hogy egyáltalán nem fogyaszt vajat, tejszínt, túrótortát és tojást? Le tud mondani a zsíros falatokról és a sós ételekről, például az ol­dalasról vagy a chipsről? El tudja kötelezni magát, hogy rengeteg zöldsé­get, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonából készült terméket fogyaszt?

Dr. Monroe Rosenthal szerint erre mindenki képes, hiszen már sok ez­ren így étkeznek, és valószínűleg ezután is sok ezren döntenek a zsírsze­gény étrend mellett. Elhatározásuk eredményeként pedig jelentősen javul a szívük állapota.

„Mi kizárólag olyan diétát ajánlunk, amelyben a bevitt energiának csu­pán 10 százaléka származik zsírokból” – állítja dr. Rosenthal. Ez annyit je­lent, hogy naponta legfeljebb 10 dkg hal, szárnyas vagy sovány hús fo­gyasztható. És mivel az átlag amerikai étrendben a kalória 50 százaléka származik zsírból, ez nagyon drasztikus csökkentés!

„Bizony nem könnyű – folytatja dr. Rosenthal. – Egyesek elkezdik a di­étát, de nem bírják. Pedig a megfelelő fogyókúra nagyszerű alternatívája a szívkoszorúér-műtétnek, ráadásul megszűnik az állandó félelem is, hogy bármilyen tevékenység közben felléphet a mellkasi fájdalom. A diétához el­kötelezettségre, pozitív hozzáállásra és erőfeszítésre van szükség.” De megéri: „A vérnyomás esik, a koleszterinszint csökken, a mellkasi fájdalmak ritkulnak, a klinikai tünetek javulnak” – sorolja. Bizonyos gyógyszereket gyakran teljesen elhagyhatunk.

Egy 893 betegen végzett vizsgálat például azt mutatta, hogy a diétát fogyasztók koleszterinszintje négy héttel a diéta megkezdése után átlago­san 25 százalékkal csökkent. Az anginás betegek 62 százalékának egyál­talán nem volt szüksége gyógyszerekre, amikor elhagyták dr. Rosenthal életmódközpontját, míg másoknál csökkent a gyógyszerigény, miután be­fejezték a diétát, testedzést és életvezetési tanácsokat is magában fogla­ló programot.

Mennyire reális az a cél, hogy csupán a bevitt energia 10 százalékát nyerjük zsiradékból? Az Amerikai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint re­álisabb cél, hogy az energiabevitel 30 százaléka származzék zsiradékból. „Ezt a népesség nagyobb hányada képes elérni – mondja dr. Smith. – Per­sze nem bánnám, ha az ajánlások alacsonyabb bevitelt céloznának meg. Az én diétám ennél sokkal szigorúbb, és nekem sikerült a saját életemet is megváltoztatnom.”

Dr. Rosenthal szerint: „Nem egyszerű fogyókúráról van szó, hanem egy teljesen más életmódról.”

Használjon magasabb párnát!

Dr r Gregory Sachs, a Columbia Orvosegyetem kardiológusa szerint csökkentheti az éjszakai anginás ro­hamok számát, ha 10 cm-rel magasabb párnán alszik, vagy ugyanennyivel meg­emeli az ágya fejrészét. Ez a testhelyzet javítja a szívizom vérellátását, és így kevesebb nitroglicerinre lesz szüksége.

Lógassa a lábát!

„Éjszakai anginás roham esetén ne nyúljon azon­nal a nitroglicerin-tablettáért, hanem üljön ki az ágy szélére úgy, hogy a lába a földet érje – javasolja dr. Sachs. – Ez az egyszerű mozdulat úgy hat, mint a nitroglicerin-tabletta.”

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.