Az étkezések időzítése az optimális életritmus fenntartásához
A napi huszonnégy órás ritmust az étkezések időpontja is befolyásolja. Amennyiben rendszeresen éjszaka eszel vagy kalóriadús italokat – alkoholt – iszol, nap közben pedig koplalsz, a szervezeted az éjszakát nappalnak kezdi kezelni, a nappalt pedig éjszakának.
Úgy tűnik, hogy a szénhidrátok különösen erősen befolyásolják a napi huszonnégy órás ritmust, ám ez éppen ellentétes a többi ételével általában: a szénhidrátok az éjszakai ritmust és alvást segítik elő.
A leptin hormon például nagyon erős napi huszonnégy órás ritmust követ: a szintje reggel alacsony, a nap folyamán növekedik, majd az éjszaka közepén éri el a csúcsát. A leptinszintre az étel is hatással van: a zsírfogyasztás nem befolyásolja, de a szénhidrátfogyasztás az étkezés után négy-kilenc órára megemeli a szintjét.
Zsír reggel, szénhidrát este?
Ezt az elméletet egy vizsgálat is alátámasztotta, amelyben két fogyókúrát teszteltek: a két étrend teljesen megegyezett, csak annyi volt a különbség, hogy az egyik a szénhidrátfogyasztást főleg vacsorára időzítette. Akik este ették a több szénhidrátot, azok többet fogytak zsírból, több centimétert faragtak le a csípőjükről, kevésbé voltak éhesek, alacsonyabb volt a vércukor- és az inzulinszintjük, kevesebb gyulladás volt a szervezetükben, és magasabb volt a HDL-szintjük.
Tehát reggelire zsír és fehérje, vacsorára keményitőő és szénhidrát a jó recept a napi huszonnégy órás ritmus támogatására. Nem baj, ha reggelire kávét, szalonnát és tojást eszünk!
A mikrotápanyag-bevitel időzítése is jó hatással lehet a napi huszonnégy órás ritmusra:
- A D-vitamint valószínűleg reggel a legjobb bevenni. Elképzelhető, hogy a D-vitaminnak a napi huszonnégy órás ritmusra gyakorolt hatása hasonlóan fontos, mint a táplálkozási hatása. A D-vitamin-kirakós egyik eleme, hogy a világon a legtöbb ember számára a viszonylag magasabb D-vitamin-bevitel a kedvező, ám a skandináv népeknél mindig azt találták, hogy a halálozási arányok alacsonyabbak az alacsonyabb D-vitamin-bevitel mellett.
A skandinávok a D-vitamin-bevitelük nagy részét tőkehalmájolajból fedezik, amit gyakran későn, a vacsora idején fogyasztanak. Elképzelhető, hogy a reggel bevitt D-vitamin egészséges, de az esti már nem. Persze az is lehet, hogy a D-vitamin hatásához az is szükséges, hogy a szemen keresztül fény jusson a szervezetbe, és a skandinávoknál túl kevés a napfény. - A lítium a napfényhez hasonlóan szabályozza a napi huszonnégy órás ritmus génjét, és a legjobb reggel szedni. A lítium a napi huszonnégy órás ritmust javító hatása miatt lehet hasznos bipoláris rendellenesség esetén, ami tulajdonképpen a felborult napi huszonnégy órás ritmus betegsége, ezért annak bármely javulása terápiás hatású a bipoláris rendellenességben – már önmagában az is segít, ha reggelente emberi arcokról készült képeket néznek a betegek.
- Sokan úgy tapasztalják, hogy a magnézium — amelynek nyugtató hatása van — akkor a leghasznosabb, ha este szedik. A nyugtató hatása segítheti az alvást és az éjszakai ritmust, a napi huszonnégy órás óra működéséhez pedig elengedhetetlen.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.