Egészséges étrend

A fizikai aktivitás óriási hatással van az egészségre és az élettartamra

A mérsékeli testmozgásnak hatalmas előnyei vannak

Fontos a fizikai aktivitás!
Fontos a fizikai aktivitás!

Emellett egy érdekesség is kapcsolódik hozzá: a rendszeres testmozgásnak akkor is nagy jelentősége van, ha maga a mozgás nem is teszi különösebben edzetté az illetőt.Ez legvilágosabban azokból a vizsgálatokból derül ki, amelyek arra keresik a választ, hogy mennyi mozgásra van szükség az előnyös hatások megjelenéséhez. Hát nem sokra!

Nézzünk meg 3 vizsgálati eredményt.

  1. Egy vizsgálatban 2 656, harmincegy évnél idősebb magyar állampolgár vett részt, és azt találták, hogy a futóknál 19%-kal kisebb volt a halálozás kockázata a nem futókhoz képest. Akik hetente 1,6-32 km-t futottak, hat-hét perces kocogó ritmusban, pont ugyanannyira csökkentették a halálozás kockázatát, mint azok, akik heti 32 kilométernél többet, illetve gyorsabb iramban futottak.
  2. A koppenhágai City Heart vizsgálatban azok a dánok, akik heti két-három alkalommal edzettek összesen 1-2,5 órát, 44%-kal csökkentették a halálozási kockázatukat, ami férfiaknál 6,2 évvel, nőknél 5,6 évvel hosszabbította meg az élettartamot. Akik ennél kevesebbet vagy többet edzettek, kevesebb előnyhöz jutottak.
  3. Egy 416 175 taiwani felnőtt részvételével végzett vizsgálatban azt találták, hogy heti másfél óra (azaz napi tizenhárom percnyi) mérsékelt intenzitású edzés 14%-kal csökkentette a halálozási arányt, és három évvel meghosszabbította az élettartamot. Napi plusz tizenöt perc csak további 4%-kai csökkentette a halálozási arányt. A jó hatás csúcsa a napi tizenöt perces mozgásnál volt.
Ezekre a vizsgálatokra alapozva napi kb. 3 km lassú futás három-hat évvel meghosszabbítja az életet. Az ennél nagyobb mennyiségű mozgástól edzettebbek leszünk, de az élettartamra nincs hatással.

Az immunrendszer szempontjából is valószínűleg a kis mennyiségű sport a legelőnyösebb?

Az edzettségnek konkrét előnyei is vannak, de a fizikai aktivitás élettartamot meghosszabbító hatása valószínűleg nagy részben köszönhető a napi huszonnégy órás ritmus javításának. Ahhoz, hogy a napi huszonnégy órás órák összehangolódjanak, a szervezetnek szüksége van egy kis „lökésre” — a testmozgás ezt képes megadni —, ami arról informálja, hogy nappal van, nem éjszaka. Ez a kis „lökés” hosszabbítja meg az élettartamot.

Futás

A nap közbeni edzés napi huszonnégy órás ciklusra gyakorolt jó hatását jelzi az éjszakai alvás példája: a gyerekek minden, nap közben fizikai aktivitással töltött óra következményeként három perccel előbb alszanak el, és húsz perccel tovább alszanak. Ugyanez igaz a felnőttekre is.

Jegyezzük meg! A testmozgás egészségügyi előnyei akkor a legnagyobbak, ha a mozgás természetes környezetben történik. Akik természetes környezetben edzenek, azoknak feleakkora esélyük van a rossz mentális állapotra, mint azoknak, akik zárt helyen vagy városi környezetben sportolnak.

Ez azért is érdekes, mert az állatkísérletekből tudjuk, hogy a természetes környezet javítja a napi huszonnégy órás ritmust. A bizonyos mutációval élő legyek napi huszonnégy órás ritmusa zárt helyen megbomlik, de visszatér az egészséges kerékvágásba, ha újra a természetes környezetbe kerülnek.

A mérsékelt testedzésnek erős rákellenes hatása is van — a mérsékelten sportoló rákos betegek tovább élnek, és kevésbé fáradtak —, de ez ugyanúgy igaz a napi huszonnégy órás ritmust segítő más tényezőkre is: a napfényre és a D-vitaminra. A természetes környezetben végzett edzésnek van talán a leginkább rákellenes hatása.

Könnyű túl keveset sportolni

Evolúciós bizonyítékok támasztják alá, hogy az emberi egészség fenntartásához csak egy kis mennyiségű mozgásra van szükség. Hogy miképpen lehetséges ez? Az evolúció elmulasztott olyan rendszert beépíteni az agyba, amely a mozgás szeretetét vagy akarását jutalmazza.

Sok ember teljesen jól elvan az ülő életmódjával. Az amerikaiak 43%-a, a világon élőknek pedig 31%-a egyáltalán nem sportol, illetve naponta húsz percnél is kevesebbet gyalogol. Az egészség szempontjából kulcsfontosságú a napi fizikai aktivitás — ha ezt a paleolitikumban bármilyen módon el tudták volna kerülni az emberek, most biztosan lenne az agyunkban egy mechanizmus a mozgás kívánására. Ennek hiánya arról árulkodik, hogy a kőkorszakban többet mozogtak annál, mint amennyi a jó egészséghez szükséges volt.

A vadászó-gyűjtögető életmódot folytatók naponta 8-16 kilométert gyalogoltak, gyakran élelmet, vizet vagy fát cipelve. Hetente körülbelül kétszer kimerítőbb tevékenységet is végeztek — futással (üldözés közben) és nehéz tárgyak tolásával vagy húzásával (amikor búvóhelyeket építettek vagy javítottak). Ez az aktivitási szint biztosan nagyon egészséges, de mivel az evolúció nem érezte fontosnak, hogy ennél többet igényeljünk, ezért valószínűleg ez eleve több, mint amennyire szükségünk van.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.