• omega-6
• zsírsavak

Az omega-6 zsírok fogyasztásának legegészségesebb tartománya

A szénhidrátokhoz hasonlóan itt is a biológiára bízzuk az optimális bevitel meghatározását. Emlékezz rá, hogy amikor túl alacsony a szénhidrátbevitel, a szervezet fehérjéből állít elő glükózt, amikor pedig túl magas, akkor a test a szénhidrátokat zsírrá alakítja át. A semleges glükózbevitel — amikor a test nem állít elő glükózt, és nem is alakítja át – az optimális a szervezet számára.

Hasonló dolog történik a többszörösen telítetlen zsírsavakkal is

A szervezet nem képes omega-6 és omega-3 zsírt előállítani, de képes szabályozni a szöveti többszörösen telítetlen zsírsavak -abundanciát annak kontrollálásával, hogy energiává ég-e el, illetve képes szabályozni a sejthártya nagymértékben telítetlen zsírsavak – szintjét annak kontrollálásával, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak lánca meghosszabbodik-e, és nagymértékben telítetlen zsírsavakká válik-e.

Ahol az omega-6 jó hatásai véget érnek: a legegészségesebb tartomány a határa

Omega-6 hiányos étrend mellett az omega-6 zsírokat a szervezet megőrzi, és csak nagyon ritkán égeti el energiává. Az omega-6 zsírok elégetésének csökkenése azt jelzi, hogy túl alacsony a táplálkozással bevitt omega-6 mennyisége.

A többszörösen telítetlen zsírsavak hiányának másik jele:

A test nem tudja elérni a sejthártyákban az optimális nagymértékben telítetlen zsírsav-szintet. Az optimális nagymértékben telítetlen zsírsav-szint hiánya az immunműködés rossz szabályozását okozza, és eredményeképpen megjelennek az omega-6 és az omega-3 hiányának klinikai tünetei.

Amikor a többszörösen telítetlen zsírsav-bevitel nulláról növekedni kezd, a sejthártyában a többszörösen telítetlen zsírsavak gyors ütemben nagymértékben telítetlen zsírsavakká alakul, amíg a sejthártya nagymértékben telítetlen zsírsav szintje eléri az optimumát. Innentől kezdve a membrán nagymértékben telítetlen zsírsav szintje a platótartományba kerül, és a sejt nem épít be több nagymértékben telítetlen zsírsavak. A többi, étrenddel bevitt többszörösen telítetlen zsírsav energiává ég el.

A hiányállapot megelőzéséhez elég egy kis mennyiségű többszörösen telítetlen zsírsav bevitele:

• Ha azt az omega-6 bevitelt nézzük, amely mellett az arachidonsav (egy omega-6 nagymértékben telítetlen zsírsav) szöveti szintje eléri a plató tartományt, az omega-6-hiány megszüntetéséhez elegendő az energiabevitel 1-2%-ában omega-6 zsírokat fogyasztani — amennyiben az étrend nem tartalmaz omega-3 zsírsavat. Ha azonban az étrend mintegy 1%-ban tartalmaz omega-3 zsírsavat, omega-6-ból elegendő a 0,3%-os bevitel. Ebből látszik, hogy egy kevés omega-3 fogyasztása csökkenti az omega-6-szükségletet.
• Az omega-3 zsír hiánya csökkenthető, ha a májban a DHA-t a normális szintre hozzuk úgy, hogy egyszerűen az energiabevitel 0,2%-ának mértékéig omega-3 zsírokat fogyasztunk.

A többszörösen telítetlen zsírsavak legegészségesebb tartománya tehát elérhető azzal, ha az energiának csupán 1 %-ában viszünk be többszörösen telítetlen zsírsavakat (0,5% omega-6 és 0,5% omega-3 zsírsavból). Még kiegyensúlyozatlan étrend esetén is elegendő 2%-nyi többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása a sejtbánya megfelelő telítetlen zsírsavakat – szintjéhez.

A legtöbb természetes étel tartalmaz legalább 2%-nyi omega-6 zsírt, tehát növényi és állati étrend mellett lehetetlen az omega-6-hiányállapot kialakulása, kivéve persze bizonyos betegségek esetén – a cisztás fíbrózis például megakadályozza a zsírok emésztését. A teljes omega-3-hiány-állapot szintén nagyon ritka.

Mennyire ritka a többszörösen telítetlen zsírsav-hiány?

Olyannyira nehéz többszörösen telítetlen zsírsav-hiányt előidézni, hogy évtizedekig tartott bebizonyítani, az embereknek egyáltalán szükségük van többszörösen telítetlen zsírsavakra. Az omega-6-hiány néhány ismert esete csak a puszta tápanyagok fogyasztása — csecsemőtápszeres vagy intravénás táplálás — mellett fordult elő, állati és növényi ételek természetes étrendje mellett nem.

A többszörösen telítetlen zsírsav-szükségletre eredetileg az 1920-as években derült fény, amikor a patkányokat egész életükben zsírmentes étrenden tartották. A nulla többszörösen telítetlen zsírsav-bevitel mellett a patkányok lassabban nőttek.

Omega- 6

Melyek az omega-6 hiányának testi tünetei?

Embereknél az omega-6 hiányának fő tünete a száraz, pikkelyesen hámló bőrkiütés. Az 1940—1950-es években általános volt, hogy a gyerekeket zsírmentes tápszerrel — sovány tejjel és cukorral — táplálták. Néhány hónap múlva ezek a gyerekek ekcémások lettek, amit szalonnával kúráltak, amelynek a többszörösen telítetlen zsírsavak ártalma nagyjából 10%. Az omega-6-hiány másik lehetséges következménye csecsemőknél a lelassult növekedés, a fertőzéseknek való gyengébb ellenállás, valamint a lassú sebgyógyulás.

A többszörösen telítetlen zsírsavak hiánya felnőttekben való előfordulásának bizonyítéka abból az időszakból származik, amikor az intravénás táplálás még nem tartalmazott zsírt:

• Két omega-6-hiányos eset merült fel 1969-ben és 1970-ben olyan betegeknél, akik beleinek nagy részét műtéti úton eltávolították, és hónapokig zsírmentes, intravénás táplálékot kaptak.
• Omega-3-hiány — omega-6 nem — jelentkezett egy lánynál, aki 1982-ben egy sor műtéten esett át, miután egy lövés megsebesítette a hasán. Öt hónap intravénás kezelés után, amelyben zsírként egyedül a sáfrányosszeklice-olaj — ez bőven tartalmaz omega-6-ot, de az omega-3-tartalma elhanyagolható — szerepelt, omega-3-hiánya lett, amely zsibbadással, bizsergessél, gyengeséggel, járásképtelenséggel, lábfájdalommal, lelki zavarokkal és homályos látással járt.

Bár az omega-6 hiány megjelenése gyakorlatilag lehetetlen, mégis van egy hiányállapot, amely előfordulhat: az omega-6 HUFA — például arachidonsav — hiánya oxidatív stressz miatt. Az intenzív immuntevékenység oxidatív stresszt generál, és ha az étrend nem tartalmaz elegendő antioxidánst, bekövetkezhet az arachidonsav mennyiségének lemerülése, amit az omega-6 zsírsav hiányának klasszikus tünetei — például az ekcéma — követnek.

Az omega-6 toxicitása: a legegészségesebb tartomány felső határa

Az omega-6 bevitel optimális fölé való emelkedésekor a test elkezdi az omega-6-ot a többi zsír előtt elégetni. Ennek tulajdonképpen az a célja, hogy kezelje az omega-6 zsírok túlzott mennyiségét.

Sőt, az omega-6 zsírok nem teljes mértékben égnek el szén-dioxiddá és vízzé, a legtöbbjük csak részlegesen alakul át, majd koleszterinné és telített zsírrá áll össze újra. Ez növeli a mitokondriális energiatermelés keretében kezelhető omega-6 zsírsav mennyiségét, a veszélyes és haszontalan omega-6 zsírsavakat pedig biztonságosabb és hasznosabb koleszterinné, valamint telített zsírsavakká alakítja.

A metszéspont — a „természetes bevitel” szintje, amely mellett az omega-6 zsírok ugyanakkora valószínűséggel égnek el, mint a telített vagy egyszeresen telítetlen zsírok — nem ismert, de valószínűleg valahol a 3%-os többszörösen telítetlen zsírsav-bevitel környékén lehet.

Ha megnézzük ehelyett a nagymértékben telítetlen zsírsavak szöveti szintjét, altkor azt látjuk, hogy az 1-4%-os omega-6 zsír lehetővé teszi a test számára a HUFA arányának optimalizálását. Az energiabevitel 4%-a fölötti omega-6-bevitel elnyomja az omega-6 DGLA (dihomo-gamma-linolénsav) és az omega-3 EPA szöveti szintjét. A DGLA egy hosszú láncú omega-6 zsírsav, amely enyhíti az arachidonsav gyulladáskeltő hatását. Emiatt a 4% feletti omega-6-beviteI növeli az arachidonsav/DGLA, illetve az arachidonsav/EPA arányt, gyulladáskeltő hatással.

Az amerikaiak jelenleg az energiabevitelük 9%-át fedezik omega-6 zsírokból, ezek alkotják a zsírszöveteik 23,4%-át, és a tizennyolc-huszonkilenc évesek negyede elhízott. 1961-ben az omega-6 zsírok a teljes energiabevitel 5,8%-át alkották, a zsírszövetnek nagyjából 9%-a volt omega-6, az elhízás pedig ritka volt.

Nyugodtan fogadhatunk arra, hogy az energia bevitel 6%-át kitevő omega-6-bevitel bőven túl van a legegészségesebb bevitel tartományán.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.