• alagút-szindróma

A kéz degeneratív betegségei

A kézsebészet legnagyobb területét, a kézsebész megmérettetését kétség­telenül a nem tipizálható, mindig egyedileg megítélendő sérülések jelen­tik. Ezen túl azonban a kézsebészet tárgyát képezik azok az ismert vagy ismeretlen eredetű megbetegedései is, melyek mai tudásunk alapján se­bészi úton gyógyíthatók. Ezek között nem kis számmal szerepelnek olyan elváltozások, melyek már-már népbetegségként szerepelhetnek nagy szá­muk miatt.

Ezért nem lenne teljes ez az összefoglalás ezek említése nélkül. Természetesen nem törekedhetünk arra, hogy minden kézen előforduló betegséget tárgyaljunk, ezért csak a leggyakrabban előforduló elváltozá­sokat taglaljuk, főleg olyan szempontok szerint, melyek segítik a betegek időbeni orvoshoz fordulását, csökkentve ezzel a nehezen megoldható, el­hanyagolt esetek számát.

Tenyéri bőnye zsugorodása (Dupuytren kontraktúra)

A betegség lényege a tenyéri bőnye ismeretlen eredetű zsugorodása, mely az ujjak is ráterjedve igen komoly mozgászavart, következésképpen a kéz értékének csök­kentését okozza.

A betegség eredete tisztázatlan, hátterében több okot is feltételeznek. Leggyakrabban a gyűrűs-, kisujj sugarában fordul elő tenyéri területen kezdődő göb formájában. Jelentkezhet azonban a többi hosszúujjon, illetve hüvelyken is. Jellemzője a fokozatos előrehaladás, mely végül a kéz fogókészségét teljesen lehetetlenné teszi.

Hogyan kezelhetjük vagy előzhetjük meg a betegség előrehaladását?

A kéz állapotának fokozatos romlása alapján 4 stádium ismert, mely egyben a terápiában is eligazítást nyújt. Kezelése mai tudásunk szerint kizárólag sebészi, mely a megvastago­dott és zsugorodott tenyéri bőnye eltávolítását célozza. A műtétnek több formája ismert. Nagyon idős korban a bőnyét csupán átmetsszük (fasciotomia), amivel az ujjak zsugorhelyzetét szüntetjük meg.

A legjobb ered­mény az úgynevezett teljes eltávolítástól várható, ez azonban a késői hegesedési hajlam miatt hosszantartó utókezelést igényel.

Mire kell számítani műtét után?

A műtétet – főleg késői, előrehaladott stádiumban – megnehezíti, az eredményt rontja a tenyéri bőr állapota. Emiatt gyakran plasztikai megoldásokhoz kell folyamodnunk már csupán azért is, hogy a kinyújtott ujj tenyéri fel­színét megfelelő bőrrel tudjuk fedni. Ennek ismeretében igen lényeges a beteg időbeni szakemberhez fordulása. Ne várjuk meg az ujjak nagy­fokú zsugorodását, hiszen akkor a kézsebészt a műtét alatt, a beteget a műtét után tesszük ki felesleges megpróbáltatásnak.

Mit jelent az alagút szindróma?

Az úgynevezett perifériás idegrendszer területén az idegek számos olyan helyen futnak, ahol a szűk hely megteremti annak a lehetőségét, hogy az idegek nyomás alá kerülhetnek. Ezek klinikai tünetei megegyeznek az érintett ideg által biztosított mozgások kiesésével, illetve az általuk érző­en beidegzett területen jelentkező zsibbadással, érzéskieséssel. Az elválto­zás kórismézésében az okoz nehézséget, hogy a betegek nem egyértelmű panaszokkal a legkülönbözőbb szakorvoshoz fordulnak, így betegségük gyanúja fel sem merül.

Milyen tünetekre kell odafigyelnünk?

Ezzel szemben tudni kell, hogy az úgynevezett alagút szindrómák (tünet együttesek) pusztán helyes megfigyeléssel, alapos vizsgálattal és logikus orvosi gondolkodással aránylag könnyedén megállapíthatók. A kezdődő elváltozások korai tünete a te­nyér megfelelő területén jelentkező zsibbadás, érzészavar. Először ez a tünet csak időnként, spontán múló formában és elviselhető mértékben jelentkezik.

Előreha­ladott esetben a főleg éjszakai fájdalom olyan mértékű lehet, hogy a beteg nyu­galmát komolyan zavarja. A kéz legkülönbözőbb helyzetével próbálja csökkenteni a kóros érzést. A később jelentkező mozgászavarokra a kéz bizonyos területeinek „fogyása”, a szorítóerő csökkenése hívja fel a figyelmet.

Mikortól kell orvoshoz fordulni?

Ezek jelentkezése a folyamat előrehaladottságát jelenti, ami elérhet olyan fokot, amikor a fájdalom ugyan még megszüntethető, de a hiányzó mozgás már nem adható vissza. Mindez azt a taná­csot mondatja e sorok írójával, hogy a kéz tenyéri felszínén jelentkező bármilyen eredetű érzészavar esetén időben forduljunk szakemberhez.

A kezelés ebben az esetben is sebészi. Aránylag kis beavatkozás megmenti a beteget a fájdalomtól, és visszaadja éjszakai nyugalmát. A beavatkozás lényege a nyomás alá került ideg felszabadítása, funkciójának visszaadása. Ez történhet a kialakult szűkületek megszüntetésével, az ideget nyomó daganat eltávolításával, egyes izomrostok átmetszésével. Az igen nagyszá­mú alagút szindróma közül is kettő jelentősége emelkedik ki.

Milyen tünetei lehetnek a csukló-alagút betegségnek?

A főleg 30-60 év közötti nőkön előforduló úgynevezett csukló-alagút betegség a kéz tenyéri felszínének 2/3 részén jelentkező zsibbadással, fájdalommal kezdődik. Ehhez társul később a nagyujjpárna fokozatos fogyása, mely a hüvelyk szembefogó készségének elvesztésével jár.

Anatómiai alapját a csukló területén lévő alagút adja, melyben futó haj­lítóinak aránylag kis fokú gyulladása a puhább ideg összenyomását ered­ményezheti. De hasonló tüneteket produkálhat rosszul gyógyult típusos csukló táji törés is.

A másik, gyakran előforduló elváltozás oka és megoldása a könyök területén keresendő. A könyökcsúcs mellett, a belső oldalon van az a pont, melyet, ha könyöklésnél megnyomunk, elektromos áramütéshez hasonlót észlelünk. Ez a pont egy szűk csatorna, ahol a kéz legfontosabb mozgató-, és kisebb jelentőségű érző (kisujj) idege fut.

Mit tehetünk a könyök sérülését követően?

Könyöktáji trauma vagy e területen megjelenő, akár jóindulatú daganat (pl. zsírdaganat) en­nek az idegnek a kompresszióját eredményezi, következményes tünetek­kel. Míg a csukló területén a megoldást a csatorna kiszélesítése, a felgyü­lemlett gyulladásos szövet eltávolítása jelenti, a könyök területén gyakran kényszerülünk az ideg lefutási pályájának megváltoztatására.

Műtét után a kínzó fájdalmak azonnal megszűnnek, a teljes gyógyulás, vagyis az ideg regenerációja azonban hónapokat vesz igénybe. Ez az idő annál hosszabb, minél régebben állt fönn a betegség. Ezért értelemszerű, hogy minél hama­rabb kerül a beteg avatott kézsebészhez, aki elvégzi a megfelelő beavatko­zást, annál hamarabb és annál tökéletesebben gyógyult meg.

Mit jelent a pattanó ujj és hogyan alakulhat ki?

A betegség megértéséhez tudni kell, hogy a hajlítóinak a tenyéri barázdától a középpercek közepéig egy alagútban futnak, mely alagútnak „bejáratát” megvastagodott rostok adják. Ha a hajlító inakon valamilyen ok miatt szö­vet képződik (gyulladás), vagy megvastagszik (igen nagy megerőltetés), ak­kor ez a terület nem fér be az alagútba, pattanó jelenség közepette erőltet­jük be (nyújtás).

Ugyanez észlelhető, amikor onnan kierőltetjük (hajlítás). Előrehaladott formájában az ujj nyújtott (hüvelyk), gyakrabban hajlított helyzetében (hosszúujjak) rögzül. Az igen kellemetlen helyzet megszünte­tése a kézsebész számára igen hálás feladat, hiszen az alagút bejáratának bemetszésé szabad utat teremt a hajlítóín számára, s megszünteti a kelle­metlen jelenséget. E tünetek láttán – ismerve a gyors és biztos eredményt – értelmetlen lenne mást ajánlani, mint a mihamarabbi műtétet.

A rövid hüvelyk feszítőín leszorításos gyulladása

A 30-50 év közötti életkor speciális betegsége. A nőkön gyakoribb, amit azzal magyaráznak, hogy a nők csuklómozgásai nagyobb terjedelműek. Okaként a reumás ízületi gyulladás szerepel.

Tünete a hüvelykujj feszítésével együtt járó fájdalom. Kezdetében megkísérelhetünk konzervatív módszert, nevezetesen az ín körüli gyulladás csökkentését eredményező fizioterápiát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.