• alagút-szindróma
• betegség
• fájdalom

Kompressziós szindrómák és fájdalmai

Ha a szervezetkülönböző területein található, izmok közötti hasadékokban, csontos, szalagos alagutakban haladó idegek nyomás alá kerülnek, kompressziós szindrómák alakulnak ki, melyeket „alagút-szindrómá”-nak szoktak nevezni.

A plexus brachialis nyomása a tüdő bizonyos, a felső lebenyben elhelyezkedő tumorainak következménye lehet. E tumorokra elsősorban az elviselhetetlen váll és karfájdalom hívhatja fel a figyelmet, mielőtt általános vagy respiratorius jelenségek mutatkoznának. Bénulás, izomatrophia is lehetséges, néha Hornertriász is megjelenik. A fájdalom, melyet sajnos gyakran hosszú ideig gyógyítanak tünetileg, röntgenfelvétel alapján nyer csak magyarázatot: a tüdőcsúcs területe legtöbbször éles határral árnyékolt. Hasonló mechanikus következményei lehetnek az artéria axillaris aneurysmájának is. Világos, hogy intenzív karfájdalom esetében a mellkas röntgenvizsgálata mindig indokolt.

A kompressziós szindrómák sokféleségében az utóbbi időkben kialakult néhány határozott klinikai kép. Ezek részben a plexus nyomása, részben az artériák összenyomása révén keletkeznek. Tüneteik fájdalomból és keringési zavarból tevődnek össze. E szindrómák közül legfontosabbak a következők:

Scalenus-szindróma

A normálistól eltérő eredésű m. scalenus medius vagy m. scalenus anterior hypertrophiája leszorítja az artéria subclaviát és a plexus brachialis rostjait. A scalenushasadék beszűkülését a scalenusok tapadásának és eredésének rendellenessége és nyaki borda leszorítása is előidézheti, a nyaki borda azonban önmagában nem szokott panaszt okozni és ezért gyakran észrevétlen marad vagy véletlen röntgenlelet.

Tünetek jelentkezése

A tünetek általában felnőttkorban mutatkoznak. A tünetek kiváltódásához fizikai munka, megerőltetés, trauma szükséges. Fő tünet a fájdalom, mely supraclavicularisan kezdődik, a vállon át a kar belső oldalára és a kéz ulnáris oldalára terjed, és az ulnáris terület interosseusizmaiban idéz elő sorvadást. E terület lividdé válik, érzészavarok, paraesthesiák keletkeznek és a Raynaud-szindrómához hasonló klinikai kép alakul ki. Az arteria subclavia vagy az a. axillaris thrombosisa is kialakulhat.

A supraclavicularis árok nyomásérzékeny, a scalenusizomzat megfeszülő köteg alakjában tapintható. Ha a beteg az egészséges oldal felé fordítja fejét, a fájdalom erősebbé válik. A beteg oldali pulzus kevésbé tapintható, esetleg egészen eltűnik. Kiváltható vagy fokozható a fájdalom, és megkisebbedhetnek a pulzushullámok a váll hátra és lefelé szorításával is.

Még inkább eltűnik a pulzus a kóros oldalon, ha a beteg fejét az egészséges oldal felé fordítja, állát felemeli, és közben mélyet lélegzik. Ha a beteg kóros oldali karját vízszintes tartásba emeli úgy, hogy tenyere felfelé néz, és tenyerét valamilyen súllyal megterheljük, a radiális pulzus eltűnik. Ha a beteg karját mi emeljük fel, a pulzus nem tűnik el.

Costoclavicularis-szindróma

A plexus brachialis, az arteria és vena subclavia a kulcscsont és az első borda közötti résbe szorul. Az első borda és a clavicula közti rés fejlődési rendellenesség vagy bizonyos állandó rossz tartás, astheniás alkat (idős korban) miatt válik szűkké. A tünetek akkor lépnek előtérbe, ha valaki a vigyázzálláshoz hasonlóan vállát hátra és lefelé feszíti. A véna összenyomatása a kar oedemáját is okozhatja. Előtűnik a vénás kollaterálisok rajzolata is. E szindrómát legtöbbször olyankor ismerik fel, amikor a scalenus-szindróma diagnózisával végzett műtét folyamán az izmot átmetszik.

Hyperabductiós-szindróma

Subcoracoid pectoralis minor szindrómának is nevezik. Karjukat fejük alá helyezve alvók vagy felemelt karral dolgozó mesteremberek (szobafestő, villanyszerelő, mennyezetmunkát végző kőműves stb.), a kocsi alatt fekvő motorszerelők megbetegedése. Kezdetben csupán az ujjhegyben keletkezik fájdalom, mely később a kézre, majd az egész karra terjed, paraesthesiákkal és throphiás zavarokkal jár. A kar erős abductiójakor az erek és az idegek a proc. coracoideus és a m. pectoralis minor nyomása alá kerülnek. A pulzus akkor tűnik el, ha a beteg karját erősen abdukálva és kifelé rotálva feje fölé helyezi A kar maximális abductiója egyébként egészséges emberen is gyengíti a pulzust.

Incisura scapulae szindróma. A nervus suprascapular nyomás alá kerül az incisura scapulae területén, trauma vagy állandó irritatio hatására, esetleg az incisura scapulae szűk volta miatt. Fő panasz a vállfáj dalom, melyhez néha izomatrophia és a felkar adductiós és kifelé rotatiós mozgásának gyengülése társul.

Scapulocostalis-szindróma

A lapockatájról a tarkó és a váll felé sugárzó és a karba terjedő fájdalom, melyet rossz tartású betegeken észlelhetünk, főleg, ha a scapula oldalra helyezett. Javuló-rosszabbodó, hosszan tartó megbetegedés, melyet a scapularis nyomáspontok érzékenységéről lehet felismerni.

Schultze-szindróma (Putnam-féle betegség)

Menopausában levő nők acroparaesthesiája, melynek mechanikus oka a váll alacsonysága, a clavicula vízszintes állása és ennek következtében a plexus brachialis nyomása lehet. Mások vénás keringési zavart tételeznek fel. Az éjszaka második felében, heteken át naponta megjelenő, máskor periódusokban mutatkozó fájdalom, zsibbadás, merevség, mely dörzsölésre, mozgásra szűnik.

Mindezen, fájdalommal és keringési zavarokkal járó szindrómákban felvetődik a neuritis – ez azonban keringési zavart nem okoz – és a nyaki spondylarthrosis vagy a discopathia lehetősége. Ez utóbbiban azonban a fájdalom és a zsibbadás legtöbbször a radiális és nem az ulnáris oldalon mutatkozik, nem az idegek, hanem a szegmentum területére terjed, és hiányoznak a radiális pulzus rendellenességei, vagy ha megvannak, mozdulatokkal nem befolyásolhatók. Fontos természetesen az elkülönítés a vállízület gyulladásos folyamataitól is, elsősorban a periarthritis humeroscapularistól.

A nervus medianus összenyomása szintén okozhat fájdalmat

Ezek különösen éjszaka jelennek meg, heves, égő érzés formájában, leginkább középkorú nőkön, főképpen az ujjakban, de az alkarban is, egészen a vállig. A kompressziós szindróma (alagút szindróma) oka a nervus medianus összenyomatása a tenyér területén, a ligamentum carpi transversum megvastagodása vagy egyéb kötőszövet-szaporodás, néha a szövetek duzzadása folytán (carpal tunnel szindróma). Leggyakrabban spontán formát látunk, melynek oka nem deríthető ki. Tünete lehet a szindróma amyloidosisnak, paraproteinaemiának, neurofibromatosisnak, sarcoidosisnak, tuberculosisnak, luesnek, diabetesnek, SLE-nek, endokrin betegségeknek is.

Főképp kézimunkát végzők megbetegedése, és más, az alkar és a felkar zsibbadását és fájdalmát okozó megbetegedésektől abban különbözik, hogy a fájdalom a kéz erős dorsalflexiójával vagy a canalis carpi, tehát a tenyér megnyomásával kiváltható. A hüvelykujj abductiója gátolt, a musculus adductor pollicis brevis atrophias és a thenar lelapul. A fájdalmat a nervus medianus megütése is kiváltja pl. a könyökhajlatban. A fájdalmas szindrómát trauma is kiváltja. Előfordul a tarsalis alagút szűkülete is, a n. tibialis posteriorra terjedő tünetekkel.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.