Rekedtség okai
A rekedtség legtöbbször a felső légutak megbetegedésének következménye. Ez pl. Sjögren-szindróma tünete is lehet. Az orrhang az orr eldugulásának következménye. Tartósan orrpolyp, orrsövény rendellenesség vagy sérülés idézi elő. Akut nátha folyamán is rekedtség keletkezik. Jól felismerhető az a nasalis hang, melyet az orrgarat üregfejlődési rendellenessége, a farkastorok vagy a szájpad pusztulásahoz létre. Jól felismerhető az a „gombócos” hang is, amelyet a megnagyobbodott tonsilla, retropharyngealis tályog, tonsillaris abscessus vagy az uvula megnagyobbodása, esetleg a torok gyulladása vagy allergiás oedemája okoz.
Nervus recurrens bénulása
Nagyfokú rekedtséget, esetleg a phonatio megszűnésével járó beszédképtelenséget idéz elő a nervus recurrens bénulása. Ennek gyakori oka sérülés strumectomia alkalmával. Recurrensbénulás esetében egyébként bronchuskarcinóma, aortaaneurysma (bal oldali recurrensbénulás) után kell elsősorban kutatnunk, de mindenfajta mediastinalis tumor okozhat hangszalagbénulást, így a pajzsmirigy megnagyobbodása is, ha a struma retrosternal. Bronchuskarcinómának a recurrensbénulás igen korai tünete lehet.
Előfordul recurrens bénulás stenosis ostii venosi sinistri vitiumban, amikor az erősen megnagyobbodott bal pitvar az artéria pulmonalist felfelé nyomja, és a pulmonalis artéria és az aorta között haladó ideg sérül. Ugyancsak recurrens bénulással járhatnak a szív és az erek világrahozott rendellenességei, így elsősorban a nyitott ductus Botalli. A bal kamra elégtelenségével is járhat bal oldali recurrens bénulás, amelyet pitvartágulat okoz. Összenyomhatják az ideget tuberculosisos mirigyek, valamint pleurális hegesedések is.
Inkább elmosódottá válik a beszéd az arteriosclerosisos eredetű pseudobulbaris paralysisben. A rendellenesség lassan fejlődik ki, a beteg kezdetben érthetően beszél, csupán időnként folynak össze és mosódnak el a szavai, később az egyes szótagok nem válnak élesen el egymástól és a beszéd érthetetlen motyogássá folyik össze. Rendszerint más arteriosclerosisos góctünetek is kimutathatók. Később nyelési zavar is kialakul. Az állapot alig különbözik a bulbáris paralysis beszédzavarától.
A bulbáris paralysis amyotrophiás laterálsclerosishoz, máskor spinalis izomatrophiához csatlakozó, csak kivételesen önálló kórkép, mely a 40. életév körül indul meg, szemben a 60. életév után keletkező pseudobulbaris paralysissel. Bulbáris paralysisben nyelvatrophia, fibrillálás alakul ki és az elektromos ingerlési viszonyok kórosak. Mindez hiányzik supranuclearis eredetű pseudobulbaris paralysisben, ahol azonban rendszerint egyéb góctünetek is kimutathatók és gyakori a kényszersírás és a kényszernevetés. Bulbáris paralysis okozta beszédzavar fejlődhet ki hyperthyreosisos krízisben, botulismusban, epidemias encephalitisben, tumorokban, apoplexiában is. Az arteria cerebelli inferior posterior vagy az arteria bulbáris elzáródásakor is létrejöhet.
- Köhögés és köpettel járó köhögés okai
- A járás zavara: sántítás és ataxia
- Szédülés szervi okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A hysteriás recurrensbénulás legtöbbször kétoldali
A betegek hangtalan, suttogó hangon beszélnek, köhögni azonban tudnak. Csak akkor tarthatjuk hysteriásnak a recurrensbénulást,ha minden egyéb okát kizártuk. A kétoldali recurrensbénuláshoz hasonló beszédképtelenséget idéz elő a phonatióhoz szükséges izmok bénulása diphtheriában, trichinosisban stb.
A rekedtség okai
A rekedtség okai között gégetükrözéssel megállapítható helyi elváltozások is szerepelhetnek, így a hangszalagok catarrhusa, polypusa, malignus tumora, a trachea daganata, a bronchus magasan elhelyezkedő daganata. Lehetetlenné teszi a beszédet súlyos dyspnoe, asthmás roham is. Tracheotomia után a beszéd csak akkor lehetséges, ha a beteg a tracheotomiás nyílást elzárja.
Fontos tudnivalók!
Megemlítjük még, hogy tartós beszéd, kiabálás vagy éneklés után a rekedtség különböző mértékű lehet. Alkoholélvezet, dohányzás vagy csupán dohányfüstben tartózkodás, lelki izgalom, exsiccosis rekedtséget, beszédképtelenséget idézhet elő. Mindezen lehetőségek ismeretében megállapíthatjuk, hogy rekedtségben minden komoly elkülönítő munka elkezdése előtt gégészeti vizsgálatot kell végeznünk vagy végeztetnünk.
Az eddig nem említett idegrendszeri beszédzavarok közül az aphasiákvai e helyen nem szólunk. Ezek a bal halántéklebeny bármilyen eredetű sérülésében keletkezhetnek és motoros, sensoros vagy egyéb formát ölthetnek. Felismerésük legfeljebb eszméletlen vagy eszméletlenségéből éppen magához térő betegen lehet nehéz. Esetleg bulbáris bénulás is diagnosztikus nehézséget okozhat. A beszéd elakadása „partialis” epilepsia vagy komplex motoros epilepsia részjelensége. Paralysis progressivában a beszédzavar igen jellemző, lényegében a beszéd ataxiájáról van szó. A beteg szótagokat cserél, egyes szótagokat nem tud kimondani.
Sclerosis multiplexre a skandáló beszédjellemző
Ez bizonyos szótagokat elhúzó, bizonyos szótagok után szünetet tartó, egyenlőtlen, modoros beszéd, amely szabálytalan hangsúlyai miatt a hexameter szótaghangsúlyos ejtésére emlékeztet. Parkinsonismusban az állapot előrehaladott, a beszéd szintén nehéz lehet. Extrapyramidalis innervatiós zavar miatt lassú, monoton és időnként kissé hadaró. A myasthenias beszédre a gyors kifáradás, a hang elhalkulása, a beszéd meglassúbbodása jellemző.
A beszéd nem organikus betegséggel összefüggő rendellenességei közül a hadarást, dadogást, selypítési, pöszeséget csupán megemlítjük. Szorosan vett belgyógyászati jelentőségük nincs. Ugyancsak nem szólunk részletesebben az elmebetegek beszédzavarairól, amilyen a verbigeratio: a beteg összevissza alkotott szavakkal beszél; a logorrhoea, bőbeszédűség, fecsegés, amely – sajnos – belgyógyászati panaszokkal vizsgálatra érkező betegek, legtöbbször neurosisos betegek sajátsága is; echolalia: bizonyos szavak visszhangszerű ismétlése; perseveratio: megragadás, elakadás bizonyos gondolatoknál és mondatoknál és ezek minduntalan ismétlődése stb. A traumás neurosisos betegek a beszédzavar számtalan alakját produkálják a dadogástól artikulálatlan hangokon át a némaságig.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.