Angina pectoris – mi ez és hogyan kezelhetjük?
Tünetek
A mellkas közepéből kiinduló fájdalom, szorító vagy más kellemetlen érzés, amely kisugárzik a karba (vagy csak ott jelentkezik), a nyakba, a vállba, az állba vagy a hátba, különösen a bal oldalon.
Mit tegyünk?
Hagyjuk abba, amit éppen csinálunk, bármi legyen is az. Pihenjünk nyugodtan a tünetek elmúlásáig, és menjünk orvoshoz, amilyen hamar csak lehet. Ha a tünetek oka szívkoszorúér betegség, kövessük az orvos utasításait arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk az anginás roham felléptekor. Ha dohányzunk, hagyjuk abba. Működjünk együtt az orvosunkkal azoknak a kockázati tényezőknek a megszüntetésében, amelyek az érelmeszesedés súlyosbodásához hozzájárulhatnak; ilyen többek közt a vér magas koleszterinszintje, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Törekedjünk az ideális testsúly elérésére és megtartására.
A rendszeres testmozgás szintén segít a koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentésében, a cukorbetegség kezelésében és a szívműködés javításában. Az edzésprogram elkezdése előtt azonban beszéljünk orvosunkkal, mert vizsgálat lehet szükséges annak eldöntésére, mely gyakorlatok biztonságosak. Más élet-módbeli változtatások is szükségesek lehetnek az anginás rohamok megelőzéséhez, mint például a stresszhelyzetek kerülése.
Kezelés
Gyógyszerelés
Az angina megelőzésére és kezelésére használt leggyakoribb gyógyszerek közé tartoznak az alábbiak:
- A nitroglicerin, amelyet a roham alatti gyors felszívódás eléréséhez a nyelv alá helyezhetünk, de bevehetjük megelőzésképpen, elnyújtott hatású, tablettás kiszerelésben is, vagy alkalmazhatjuk külsőleg kenőcsként és a lassú, folyamatos felszívódást elősegítő tapasz formájában. Ez utóbbi esetekben a gyógyszer a bőrön keresztül jut a szervezetbe.
- Béta-blokkolók. Ezek a gyógyszerek azokat a receptorokat gátolják, amelyek a gyorsabb és erőteljesebb összehúzódásra serkentő üzeneteket szállítják a szívhez, így csökkentik a szív-ritmust és a szívizom oxigénszükségletét.
- Kalciumcsatorna-blokkolók. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák, hogy bizonyos mennyiségű kalcium belépjen a koszorúerek átmérőjét szabályozó simaizomsejtekbe. Ennek eredményeként lehetővé válik, hogy a verőerek kitáguljanak, és a szívizom vérellátása javuljon.
Műtéti kezelés
Az az angina, amely gyógyszerekre nem reagál, vagy rosszabbodik, sebészeti beavatkozást igényel. Az angioplasztika nevű eljárás során egy olyan vékony csövet (katéter) alkalmaznak, amelynek végéhez felfújható ballon csatlakozik.
A katétert a lágyék verőerén keresztül felvezetik az elzáródott koszorúérhez (fenti kép). Ekkor a ballont felfújják, hogy a szűkületet okozó zsírlemezt (plakkot) ellapítsák és a verőér keresztmetszetét kitágítsák. Vannak esetek, amikor mikrosebészeti módszereket alkalmaznak a zsírlemezek leborotválására.
Egy újabb eljárás során lézert erősítenek a katéterhez, amely elpárologtatja a lerakódásokat. Az angioplasztikán átesett betegek több mint kilencven százalékának enyhül az anginája, a javulás azonban sokszor csak átmeneti. A betegek harminc százalékának fél éven belül kiújulnak a mellkasi fájdalmai, három-négy éven belül pedig több mint ötven százalékuknál újra kialakul a szűkület.
A koszorúér bypass műtét során a test más részéből egészséges érszakaszokat illesztenek a szívkoszorúerekhez az elzáródott területek áthidalására. Az operáció kockázatosabb, hosszabb kórházi tartózkodást és gyógyulási időtartamot igényel, mint az angioplasztika, de a hatása tovább tart.
Megelőzés
Az említett béta-blokkoló és kalciumcsatorna blokkoló gyógyszerek rendszerint meg tudják akadályozni az anginás rohamokat. Ha az angina a megelőző gyógyszerek szedése ellenére folytatódik, műtétre lehet szükség a szívizom vérellátásának javítására. Ha az életünkben csökkentjük vagy teljesen kihagyjuk a keringésre veszélyt jelentő tényezőket, lehet, hogy meg tudjuk előzni azokat a betegségeket – vagy legalábbis lassítani tudjuk kialakulásukat -, amelyek a szívkoszorúér megbetegedéséhez és anginához vezetnek.
Alternatív terápiák
- Kondicionáló testmozgás: Számos tanulmány kimutatta, hogy a kondicionáló testedzés javítja a keringést, és csökkenti az anginás epizódokat. A program, amelyet az állóképességi teszt után az orvos vagy a szívbetegek rehabilitálására szakosodott terapeuta állít össze, fokozatosan növeli az elvégzendő gyakorlatok mennyiségét. Az egyes edzések előtt szóba jöhet a megelőző gyógyszerelés, hogy a tünetek provokálása nélkül lehessen növelni a testmozgás időtartamát.
- Gyógynövénygyógyászat: A galagonyabokor bogyójának kivonata régi szívserkentő szer. Flavonoidokban gazdag, hatásos antioxidáns, amely csökkenti a zsírplakkok képződését. Emellett vízhajtó hatású is, ezért lenyomja a magas vérnyomást, s úgy tűnik, a szívverést is erősíti. Németországi vizsgálatok kimutatták, hogy a galagonyatabletták napi 300-450 mg-os adagban csökkentik az anginás rohamok előfordulását. Tinktúraként, por vagy tea formájában is kapható galagonyakivonat.
- Táplálékkiegészítők: Napi 400-800 mg folsav és 1000 mg B12-vitamin is csökkenti az érelmeszesedés kockázatát, ha annak oka a homociszteinszint emelkedése. Napi 1000-3000 mg C-vitamin is védhet az érelmeszesedéssel szemben. Napi 400-800 NE E-vitamin gátolja a vérrögök képződését.
Forradalmi újdonságok
- A bypass beültetéséhez használt vénákba olyan géneket juttatnak, amelyek megakadályozzák az érfalban a plakkok lerakódását.
- Sejteket vesznek ki újszülöttek köldökzsinórjából, és beinjekciózzák őket a szívbe, hogy ezzel új erek képzésére serkentsék.
- Ezeket a módszereket sikerrel alkalmazták laboratóriumi állatokon, és az emberen végzett kipróbálásuk is folyamatban van.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.