Fájdalom enyhítése

Visszérgyulladás – trombózishoz vezethet?

Tünetek

A trombózisos visszérgyulladásnak két fő típusa van:

  • Felületes visszérgyulladás: fájdalom, érzékenység, gyulladás, melegség és a bőrfelszín alatt futó visszéren tapintható csomó.
  • Mélyvénás trombózis: korai stádiumában gyakran nem jár tünetekkel. Ha mégis jelentkeznek – láb fájdalom vagy -sajgás, amely gyakran állás vagy járás közben jelentkezik, és a helytől függően duzzanat, melegség, bőrelszíneződés és a közeli felszínes erek kidudorodása. Az érintett végtag körfogata nagyobb lesz.

Veszélyeztetett csoportok

A felületes visszérgyulladás gyakori probléma az idősebb embereknél, különösen azoknál, akik ülő életmódot folytatnak, vagy ágyhoz vannak kötve. A mélyvénás trombózis a műtétek, a combnyaktörés, a bénulás és egyéb, tartós ágyban fekvésre kényszerítő állapotok igen súlyos szövődménye. A dohányzás növeli a veszélyt, de kiváltó ok lehet az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták, illetve a változás kora után az ösztrogénpótló szerek szedése, a terhesség vagy vetélés és a véralvadási rendellenességek. A hosszú repülőutakon részt vevő személyeknél is nagyobb a mélyvénás trombózis kockázata, ezt a huzamos ideig való ülésnek és a megváltozott légnyomásnak tulajdonítják.

Figyelem!

Sok páciens nem törődik a mélyvénás trombózis okozta panaszokkal, mivel azokat – tévesen – kisebb izomfájdalomnak hiszik. Mindazonáltal minden olyan láb fájdalom esetén, amely járáskor erősödik, pihenéskor pedig elmúlik, forduljunk orvoshoz, aki ki tudja zárni a mélyvénás trombózis és az egyéb keringési zavarok lehetőségét

Kialakulása

A visszérgyulladás oka, hogy a visszérben egy vagy több vérrög (thrombus) képződik; gyakran a lábszárban. A felületes visszérgyulladás általában egy-két nap alatt alakul ki: egyre fokozódó érzékenység és fájdalom jelzi. Az érintett ér megduzzad és gyulladttá válik, és kézzel is kitapintható egy kemény csomó a bőr alatt. A fájdalom és a többi tünet fokozatosan enyhül, általában egy- két hét alatt meg is szűnik.

A mélyvénás trombózis esetében a vérrög a mélyebben futó vénák egyikében képződik, többnyire a lábszárban vagy a combban. A jelenség többnyire nem okoz tüneteket mindaddig, amíg egy vérrögdarab el nem szabadul, és a tüdőbe sodródva tüdőembóliát nem okoz. Más esetekben a beteg lábfájásra vagy -sajgásra panaszkodik, amely állás vagy járás közben érezhető, de megszűnik, ha a lábat pihenteti vagy megemeli. Kezelés nélkül az érin-tett lábon jól látható duzzanat képződhet, amelyet az elzáródott érben pangó vér okoz.

Mit tegyünk?

A felületes visszérgyulladás általában házilag is kezelhető; tartsuk a lábunkat minél többet megemelt helyzetben. A fájdalom enyhítése érdekében naponta néhány alkalommal tegyünk meleg borogatást az érintett területre. Az aszpirin, az ibuprofen vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID) szedése enyhítheti a fájdalmat és csillapíthatja a gyulladást. Ha a visszér-gyulladás 10-14 napnál tovább tart, menjünk el orvoshoz. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha mélyvénás trombózisra gyanakszunk; ilyenkor kórházi bennfekvésre és intenzív kezelésre lehet szükség az életveszélyes szövődmények elkerülése érdekében.

Forradalmi újdonságok

A különféle apró, esernyőszerű szerkezetek kifejlesztése sokat segít a tüdőembólia megelőzésében a különösen nagy kockázatnak kitett betegcsoportokban. A vena cava inferiorba (a vért a lábakból a szív felé vezető fő visszérbe) helyezett ilyen eszközök, például az egészen apró vérrögöket is „kiszűrhetik” még mielőtt azok bajt okoznának.

Kezelés

A mélyvénás trombózis kezelése során a fő cél a tüdőembólia megakadályozása. A beteget általában kórházba utalják, ahol intravénásán heparint adagolnak a vérébe: ez a gyógyszer megakadályozza az újabb vérrögök képződését.

Az érintett lábat megemelve kell tartani: ehhez az ágy láb felőli végét 15-20 centiméterrel magasabbra emelik. A meleg borogatás enyhítheti az alsó végtagi fájdalmat.

A közvetlen veszély elmúltával megszüntetik a heparin adagolását, és helyette kumarint vagy egyéb, szájon át szedhető véralvadásgátló szert adnak. Fiatal, egyéb szempontból egészséges páciens esetén, akinél korábban nem volt hasonló probléma, egy hét elteltével a kumarin szedését is abba lehet hagyni. Akiknél azonban nagy a kiújulás vagy a tüdőembólia veszélye, azoknak több hónapig vagy akár évekig is szedniük kell ezt a gyógyszert.

Miután a beteg felkelhet, szoros, rugalmas gyógyharisnyát kap, amely segíti a vér áramlását a láb visszereiben, megelőzi a vizesedést (ödémát), a bőrfekélyeket és az egyéb szövődményeket. Ha mégis megjelennek a fekélyek, azok gondos ellátást igényelnek. Kiújuló vagy nehezen gyógyuló fekélyek esetében műtétre és bőrátültetésre lehet szükség.

Megelőzés

Kerüljük a tartós ágyban fekvést! Ha ágyban kell maradnunk, mozgassuk minél többet a lábunkat; ha erre nem vagyunk képesek saját erőnkből, kérjük meg hozzátartozónkat, hogy mozgassa passzívan a lábat. Emeljük meg ágyunk láb felőli végét, hogy a vér visszaáramlását segítsük; ebben a rugalmas gyógyharisnya viselése is segíthet.

Hosszú repülőút során gyakran – legalább óránként – álljunk fel, és sétáljunk egy kicsit. Ülés közben is igyekezzünk gyakran kinyújtani és behajlítani a lábunkat és a lábfejünket. Ha dohányzunk, tegyünk meg mindent a leszokás érdekében. Azok a nők, akik dohányoznak, vagy akiknek korábban is voltak véralvadási problémái, ne szedjenek fogamzásgátló tablettát vagy egyéb, ösztrogéntartalmú szereket.

Alternatív terápiák

  • Táplálékkiegészítők: A napi 400-800 NE mennyiségben szedett E-vitamin csökkenti a vérrögképződés veszélyét. Ha azonban kumarint vagy más véralvadásgátló szert szedünk, kérdezzük meg orvosunk véleményét, mielőtt nagyobb mennyiségű E-vitamint fogyasztanánk, a két szer ugyanis együtt vérzést okozhat.
  • Gyógytorna: Az ágyhoz kötött vagy bénult betegeknél a passzív lábgyakorlatok segíthetnek a mélyvénás trombózis megelőzésében. A gyógytornász az ágyhoz kötött beteget biztonságos lábgyakorlatokra taníthatja. A hidroterápia elősegítheti a bőr fekélyeinek a gyógyulását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.