• nyújtás

Nyújtás – több a káruk, mint a hasznuk?

A nyújtás olyan jól hangzik, és évtizedeken át úgy gon­dolták, hogy jót is tesz. Ezzel szemben valószínűleg nem helytálló azon információk többsége, amelyeket erről az edzésformáról tudni lehet. Része kell, hogy legyen-e a nyújtás a napi tornagyakorlatoknak, hogy megelőzzük velük a sérüléseket, vagy az is lehet, hogy több a káruk, mint a hasznuk?

Megakadályozza a nyújtás a sérülést?

NEM Sőt arra is van bizonyí­ték, hogy a hirtelen nyújtó mozdulatok sérülést, izom­szakadást okozhatnak.

Sokan gondolják úgy, hogy edzés előtt nyújtani kell, de ez főleg azért van, mert már ezer­szer hallották. Ám semmi sem bizonyítja a kocogás, a kerék­pározás vagy az erősítő gya­korlatok előtti nyújtás hasznát.

A nyújtás túlzott mértékben végezve csökkentheti a teljesít­ményt. A túlnyújtás megkemé­nyíti az izmokat, ezt nevezik nyújtási reflexnek. A két má­sodpercig kitartott nyújtás ha­tására összehúzódik az izom, és kötélhúzás veszi kezdetét.

Érdemes nyújtani?

IGEN Mind a statikus, mind a ballisztikus nyújtás (a nyúj­tás kitartása, illetve lendület­ből nyújtás) növeli a mozgás­tartományt. A ballisztikus nyújtás azonban izomszaka­dást okozhat, ha nem megfele­lő módon vagy bemelegítés nélkül végzik.

A nyújtást 15-30 másodper­cig kell kitartani, és kétszer­-háromszor ismételni. Nem szabad, hogy a nyújtás fájda­lommal járjon. A kényelmes nyújtás során az izmok eler­nyednek a megfelelő pozíció­ban, és nem következik be izomszakadás. Nyújtani akkor kell, amikor az izmok már be vannak melegítve, semmikép­pen sem előtte.

Csökkenti a nyújtás az izomlázat?

NEM Az izomláz az izmok mikrosérülésére és az ezzel járó gyulladásra utal. Általában 24-48 órával edzés után jelent­kezik. Az edzés következtében érzett enyhe fájdalmon nem segít a nyújtás. A Sydney Egye­tem kutatói öt olyan felmérést értékeltek, amelyek a nyújtás­sal és az izomlázzal foglalkoz­tak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.