• rostok

Rostok – fogyasszuk mert fogyaszt!

Mi a közös a ropogós sárgarépában, az almában és a zabpehelyben? Nem egy bizonyos tápanyag. Amire gon­dolunk, az egy árva kalóriát sem tartalmaz, mert nem is lehet megemészteni. Mégis, eldöntheti, hogy valaki a mostani nadrágját hordja, vagy vehet egy számmal ki­sebbet. A rostokról van szó, amelyekből csak feleannyit fogyasztunk, mint amennyire szükség volna.

Le lehet fogyni attól, ha több rostot eszünk?

IGEN A rostoknak kulcsfon­tosságú szerepe van a kilók elleni harcban. Lassítják az emésztést, növelik a táplálék tömegét, teltségérzetet bizto­sítanak, így kevesebb hely marad az értéktelen ételek számára.

A rostokban gazdag élelmisze­rek azonos mennyisége keve­sebb kalóriát tartalmaz, mint a rostszegényeké. Egy csésze szűrt almaié energiatartalma 117 kcal, és nincs benne rost, míg egy alma héjastul fo­gyasztva csak 74 kalóriányi energiát tartalmaz – és mellette még 3,4 g rostot is. Mivel szer­vezetünk nem tudja megemész­teni a rostokat, azok végigha­ladnak az emésztőrendszeren és nem kötnek ki a csípőnkön. Egy-null a rostok javára.

Most jön a második előny: a rostok (korpa, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér) sok he­lyet foglalnak el a gyomorban, ami teltségérzetet okoz

Lassít­ják az emésztést, emiatt nem ingadozik a vércukorszint, és nem alakul ki éhségérzet né­hány órával az étkezés után. A zabban, babban és almában található oldható rostokból olyan gél keletkezik a gyomor­ban, amely gátat képez a táplá­lék és az emésztést végző gyo­morsavak között. Ha az ételek emésztése lassú, a vércukor­szint csak lassan, fokozatosan emelkedik, és tovább tart a teltségérzet.

Végül, a sok rostot tartalma­zó ételek megrágása hosszabb időt vesz igénybe, és minél las­sabban eszünk, annál kevesebb ételt fogyasztunk.

Mindebből levonható az a következtetés, hogy többet le­het fogyni, ha étrendünk több rostot tartalmaz. Egy a Journal of the American Dietetic Association című folyóiratban megjelent közlemény szerint a sovány és a kövér emberek kö­zött az az egyik fő különbség, hogy az előbbiek több rostot fogyasztanak. A kutatók két csoportot vizsgáltak – normál súlyúakat és elhízottakat.

A szakemberek azt javasol­ják, hogy legalább 25 g rostot fogyasszunk naponta. Ezért fokozatosan növelni kell az el­fogyasztott gyümölcs, zöldség, babfélék és teljes kiőrlésű liszt­ből készült termékek mennyi­ségét, és sok vizet kell inni rá­juk, hogy a rostok könnyen áthaladhassanak az emésztő­rendszeren.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.