• betegség
• Tuberkulózis

BCG oltás és a tuberkulózis

Élete első védőoltását minden gyerek már a szülészeten megkapja – ez a BCG oltás. Az elnevezés az oltóanyagban lévő élő, gyengített baktérium (Bacillus Calmette Guérin) nevének rövidítéséből áll. Nagyon érdekes módon ezzel a baktériummal, ami nem a kóro­kozója, csak hasonló vonásokat mutat a tuberkulózissal, mégis si­kerül védettséget létrehozni a betegség ellen.

Oltás hatékonysága

A lényege ennek az, hogy az oltás során kialakuló reakció egy­ben védetté teszi az oltottat a tuberkulózis, illetve népszerű nevén a gümőkór, rövid nevén a tbc-vel szemben is. Sokáig tudtuk úgy, hogy a tbc csak pár ezer éve létező betegség, ám nemrégen az Austini Egyetem kutatói arra utaló nyomokat találtak Törökországban, hogy a tbc már fél millió évvel ezelőtt meghalt emberek maradványaiban is kimutatható. A századfordulón Ausztria mellett Magyarországon volt a legtöbb tbc-s beteg egész Európában; több fertőzött csak a cári Oroszországban fordult még elő.

Tüdővész és a BCG bevezetése

Nem véletlenül hívták a tüdővészt „morbus Hungaricus”-nak, azaz magyar betegségnek akkoriban. Igen sok erőfeszítésbe került a fertőzés visszaszorítása. Meg kellett szervezni és működtetni az egész országban a tüdőszűrő és gondozó hálózatot, be kellett vezetni a BCG oltást.

Évtizedekbe telt így is, míg a ’70-es évekre végre évi 100 új eset/100 ezer lakos szint alá csök­kent a fertőzés gyakorisága. Azóta nagyjából egyenletes, lassú csök­kenés mellett a tbc szempontjából már a közepesen fertőzött országok között is a jobbak közé jutottunk, de még nem értük el azt a kedvező helyzetet, amiben megengedhető volna a BCG oltás elhagyása.

Szociális körülmények

Sokat ront a további javulási esélyeken az, hogy a tbc nem kizárólag orvosi probléma, hanem nagymértékben szociális, társadalmi is. Hiszen az gyógyul meg, akinek legalább elfogadható lakáskörülményei vannak, nem éhezik, aki eljár legalább egy éven át a gondozásra, és beveszi az egyébként térítésmentesen biztosított gyógyszereit is.

Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb tbc-s beteg a hontalanok, a bevándorlók, a menekültek közül kerül ki, akiket a legnehezebb meggyógyítani is – éppen az előbb vázoltak miatt. Az Egészségügyi Világszervezet nyilvántartása szerint a tbc jelenleg is világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelent.

Tbc elleni küzdelem

Évek óta az első három leggyakoribb fertőző betegség között van csakúgy, mint az infekciós (fertőzéses eredetű) halálozási listán is az első három között van. A legtöbb beteg a szegényebb országok­ban és ott van, ahol sokan fertőzöttek korunk egyik új „pestisével”, az AIDS (Acquired Immunodeficiency Disease Syndrome, azaz szerzett immunhiányos tünetegyüttes) betegség kórokozójával, a HIV-vel (Humán Immundeficiencia Vírus). Tovább bonyolítja a tbc elleni küzdelmet a kórokozó (Mycobacterium tuberculosis) újab­ban kialakult ellenálló képessége a hagyományosan alkalmazott és az újabb gümőkór ellenes szerekre – a multirezisztens tbc.

Tünetek

A gümőkor tünetei különösen a betegség első szakaszában igen jellegtelenek, mindennaposak – fogyás, hőemelkedés, gyengeség­érzés. A jellegtelen kezdet után alakulhatnak ki a leggyakoribb, a tüdőt érintő formák, de a véráramba került baktériumok az­tán szinte minden szervünket megbetegíthetik. Legveszélyesebb ezek közül az idegrendszert érintő (gümős agyhártyagyulladás), de nem kevésbé nagy baj a vese vagy éppen a csontok tbc-je sem. Leginkább veszélyben az újszülöttek, csecsemők vannak, mivel esetükben a legsúlyosabb idegrendszeri formától kell tartani, ha megbetegednek.

Születés utáni védőoltás fontossága

Éppen az ő védelmük érdekében van szükség erre a védőoltásra már a születést követően. A BCG oltást hagyomá­nyosan a bal váll bőrébe kell adni finom mozdulatokkal a bőr ré­tegei közé. Lencsényi kis fehér „malacka” a jele a sikeres oltásnak – ha ugyanis nem a bőr rétegei közé, hanem alá kerül az oltóanyag, a hatás is elmarad. Lassan, hetek alatt zajlik le az oltási reakció, melynek során borsnyi, ill. apró borsónyi göbcse, majd kis tályog jön létre, végül pörk keletkezik, mely heget hagy hátra.

Ezt a pici bőr heget keressük a későbbi vizsgálatok során annak bizonyítására, hogy az oltás sikeres volt. Ritkán előfordul, hogy az oltási reakció kicsit hevesebb, elhúzódóbb. Kísérheti tapintható, fájdalmatlan kis csomó (nyirokcsomó) a hónaljban, nedvedző lehet a kis tályog, ám mindezek jóindulatú, ártalmatlan jelenségek, ma­guktól meggyógyulnak. Fontos, hogy minden csecsemő már élete első napjaiban, heteiben megkaphassa ez ellen a ma sem könnyen meggyógyítható, igen súlyos fertőzés ellen a védelmet – még akkor is, ha ezt egy pici fájdalom – a tűszúrás – árán érhetjük el, adhatjuk meg nekik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.