Szív- és érrendszeri betegségek

Koleszterin és más lipid rizikófaktorok

A magas koleszterinszint az egyik legrégebben ismert rizikófaktor. A vérben lévő koleszterin mennyisége laboratóriumi vizsgálattal mér­hető. Korábban a 6,5 mmol/l értéket tartották a felső határértéknek, egy évtizede már inkább az 5,2 mmol/l-t, de miután a szív- és érrend­szeri kockázat még ilyen érték mellett is fennáll, ez a határérték még tovább csökkent, illetve csökkenhet.

Magyarországi adatok

Felmérésünk szerint a magyar fel­nőtt lakosság 66%-ának (azaz minden 3-ból két embernek) magas, 5,2 mmol/l feletti a koleszterinszintje, a lakossági átlag 5,7 mmol/l körül van. A lakosság közel 10%-ában (minden 10 emberből egyben) fordul elő nagyon magas, 8,0 mmol/l feletti koleszterinszint.

Triglicerid szint a vérben

Egy másik vérzsírféleség, a triglicerid szintje is bizonyos fokig rizikó­faktornak tekinthető. Jelenleg akkor tekintjük kórosnak, ha meghaladja az 1,7 mmol/l értéket.

A laboratóriumban egy harmadik vérzsírparamétert is meghatároz­nak, a HDL’koleszterint. Ha ennek koncentrációja elég magas, akkor védőfaktorként képes megakadályozni a koleszterin lerakódását az erek­ben, sőt a már lerakódott koleszterint az érfalból képes felvenni és el­szállítani. Ezért ez a laboratóriumi paraméter akkor „jó”, ha magas és akkor „rossz”, ha alacsony. A férfiaknál 1,0 mmol/l, a nőknél,3 mmol/l felett elfogadható az értéke, ennél kisebb HDL-koleszterinszint esetén a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázata növekszik.

Koleszterin/HDL-koleszterin hányadosa

Szokás számolni egy ún. koleszterin/HDL-koleszterin hányadost is, amely 4,0 felett jelent veszélyeztetettséget, és 3,0 alatt optimális az értéke. A vérben lévő koleszterin két forrásból származik: az elfogyasztott táplálékból, és a szervezet maga is előállít koleszterint. Magas kolesz­terinszint sovány egyénekben is lehet, akiknek öröklött módon magas a belső koleszterintermelésük, így a vér koleszterinszintjük.

A koleszterinszintek lényegesen különböznek országonként. A fej­lett országokon belül is magasabbak, vagy sokáig magasabbak voltak az észak-európai országokban, illetve az Egyesült Államokban, mint pl. a mediterrán országokban. Ugyanakkor Tajvanban, Kínában, Japánban jóval alacsonyabbak a koleszterinszintek, és egyúttal a szívkoszorúér­-betegségek gyakorisága is jelentősen kisebb.

A koleszterin és a szívinfarktus összefüggése

A koleszterin az érelmeszesedésben játszott szerepe révén vesz részt a szívinfarktus keletkezésében. Már 1913-ban Anyicskov kimutatta, hogy sok koleszterint tartalmazó táppal etetett nyulakban érelmesze­sedés alakul ki. Családvizsgálatok bizonyították, hogy vannak öröklöt­ten magas koleszterinszintű családok (kb. minden ötszázadik ember ilyen), akikben gyakran már 50 éves kor alatt infarktus alakul ki.

Jegyezzük meg! Azokban az országokban, ahol sok állati eredetű (telített) zsírt és koleszterint fogyasztanak, magasabb a koleszterinszint és emelke­dett a szívinfarktusok száma.

A már említett Framingham-vizsgálatban 1949 óta követik a lakos­ság egészségi állapotának változásait. Azt találták, hogy sokkal gyak­rabban alakult ki szív- és érrendszeri betegség azok között, akiknek ko­leszterinszintje már az induláskor magasabb volt. A rizikófaktor elne­vezés is Framinghamból származik, és az ő vizsgálata kapcsán használ­ták először. A magas triglicerid- és az alacsony HDL-koleszterin-szint rizikószerepére kevesebb, de szintén egyértelmű bizonyítékok vannak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.