Cukorbetegség kérdések

Mit értünk kis- és nagyérszövődményen? Kinél, mikor és miért alakul ki?

Az előzőekben a cukorbetegség akut szövődményeivel, a hiper- és hipoglikémiás krízisállapotokkal foglalkoztunk. Az alábbiakban a megbetege­dés késői (= krónikus természetű) szövődményeit tekintjük át.

A krónikus szövődmények mindegyike az érrendszert ká­rosítja. Az érintett árterület függvényében kis- és nagyérkárosodásokról beszélünk.

A fiatalok mind két neme érintett  a kialakulásában.
A fiatalok mind két neme érintett a kialakulásában.

Az előbbiek az 500 μm-nél kisebb átmérőjű ereket, morfológiailag a kis artériákat, az ennél ki­sebb átmérőjű, ún. arteriolákat és a kapillárisok előtti artéri­ás érszakaszt, a prekapilláris artériákat foglalják magukban. Az utóbbiak közé az 500 μm-nél nagyobb átmérőjű nagy és középnagy artériák károsodásai sorolhatók.

Milyen állapot figyelhető meg a kisérszövődményeknél?

A kisérszövődmények döntően a tartósan magas vércukorszint következmé­nyei, de kialakulásukban:

  • az emelkedett vérnyomás, a kóros vérzsírértékek és örökletes tényezők is közrejátszanak.

E szövődmények jellegzetes területeken ala­kulnak ki, így a szem ideg- vagy recehártyáján , a vese vizeletkiválasztást végző elemi egységeiben, az ún. glomerulusban, az idegszövetben, valamint a szívizomsejtekben.

A kisérszövődmények kialakulásában az örökletes tényezők is közrejátszanak.
A kisérszövődmények kialakulásában az örökletes tényezők is közrejátszanak.

Érintett lehet a bőr és a nyelv mikrokeringése is, ezek azonban jellegzetes tünetekkel és a betegség szempontjából meghatározó prognosztikai következményekkel nem járnak.

Most pedig nézzük hogy mi áll a nagyérszövődmények kialakulásának hátterében:

A nagyérszövődmények kialakulása összetett mechaniz­musú.

  • Az emelkedett vércukorszint,
  • a magasabb széruminzulin-tartalom,
  • a magasabb vérzsírértékek
  • és ezek élettani arányának megváltozása,
  • az emelkedett vér­nyomás,
  • a gyulladásos tényezők a fentiek miatti fokozott ter­melődése
  • és az alvadási viszonyok megváltozása egyaránt köz­rejátszik a kialakulásukban.
Valamint a gyulladásos tényezők is közreműködnek!
Valamint a gyulladásos tényezők is közreműködnek!

A felsorolt tényezőket közös né­ven, a betegség prognózisát végső soron meghatározó szere­püknél fogva keringési kockázati tényezőkként szokás említe­ni. A károsodás e formája klinikai viselkedését és morfológiai megjelenését, elhelyezkedését tekintve mindenben azonos a nem cukorbetegeken is megjelenő érelmeszesedéssel, azonban fiatalabb életkorban, súlyosabb for­mában és a két nemet kö­zel azonos gyakorisággal érintve jelenik meg.

Míg a vércukorszint hosszú távú rendezése, az egészsége­sekét megközelítő anyagcsere-állapot tartós biztosítása a kis-érszövődmények kialakulását bizonyítottan csökkenti – nagy­részt megelőzi -, a már meglévők javulását eredményezheti, és lassítja a súlyos károsodások további progresszióját, a nagyérszövődmények alakulását önmagában csak kevéssé be­folyásolja.

Az érelmeszesedés, a nagyérkárosodások meg­előzése, illetve a már kialakult elváltozások előre menetelé­nek lassítása csak a felsorolt tényezők mindegyikének haté­kony, folyamatos, célértékre törő kezelésével remélhető.

A betegség típusát tekintve eltérőek lehetnek a szövődmények:

  • Az 1-es típusú betegségformában – az érintettek fiatal ko­rából adódóan – a kisérszövődmények a meghatározók, de kellően hosszú betegségtartam mellett, a betegség késői sza­kaszában a nagy érszövőd menyek is megjelenhetnek.
  • 2DM-ben a kórállapot rendszerint késői felismerése, valamint az ér-károsodásoknak a kórfolyamat korai, a klinikailag észlelhető tüneteket megelőző szakaszában való kezdete folytán nagyérszövődmények általában már a betegség felis­merésekor kimutathatók, s a kisérszövődmények egy része Is jelen lehet.
  • Nem ritka, hogy más okból végzett vizsgálat – pl. gépjárművezetői engedély meghosszabbítása kapcsán végzett szemészeti ellenőrzés vagy menedzserszűrés – derít fényt a szemfenék-károsodás vagy a laboratóriumi vizeletvizsgálat a fehérjeürítés fennállására.

A szövődmények megjelenése a különböző érterületeken eltérhet. A kisérszövődmények közül a retino- és neuropátia jelenhet meg a legkorábban. Kevés kivételtől eltekintve álta­lános szabálynak tekinthető, hogy szemfenék-károsodás hiá­nyában a vese cukorbetegség okozta megbetegedése megkér­dőjelezhető, s az összefüggés bizonyítására további vizsgála­tok szükségesek.

Előfordulhat, hogy jelentős vér­cukor-ingadozások vagy hosszabb Időn át célérték feletti vér­cukorszint sem okoz szemfenék- vagy vesekárosodást, míg máskor viszonylag enyhe vagy rövid tartamú eltérések is káro­sodáshoz vezethetnek.

E gének egy részét, a károsodást elősegítő vagy éppen késleltető változatalkat ismerjük, másoké azonban még nem feltérképezett, így újonnan észlelt cukorbetegség/cukorbeteg jelentkezésekor az nem jó­solható meg, mikor, milyen eséllyel várható az adott esetben valamely késői szövődmény megjelenése, általánosságban meghatározhatók azonban a kezelési elvek, amelyek betartá­sa jó eséllyel késlelteti vagy megelőzi kialakulásukat.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.