Gyermekbetegségek

Heveny féregnyúlvány gyulladás – vakbélgyulladás

A heveny féregnyúlvány gyulladás a leggyakoribb akut hasi megbetegedés. Általában 3-4 éves kor után fordul elő, gyors le­folyású ezért sürgős sebészi kezelést igényel.

Gyermekeknél más betegségektől kell elkülöníteni, mint felnőttkorban. Jellemző a szezonalítás, mivel a féregnyúlvány nyirokszövetekben gazdag és téli időszakban a vírusfertőzések számának emelkedésével nő a vakbélgyulladások száma is. Egy zajló felső légúti hurut, fülgyulladás, rossz fog esetén a nyakon tapinthatunk megnagyobbodott nyirokcsomókat. Ilyenkor a lázas hurutos betegnél az antibiotikus kezelés is nehezíti a gyors diag­nózist, mivel a tüneteket enyhíti, illetve elfedi.

Ha általános, az egész szervezetet érintő vírusfertőzés zajlik és magas láz, kife­jezett hasi érzékenység, gyulladásra utaló laboreredmények miatt megoperáljuk a beteget, az esetek kb. 10 %-ban a féregnyúlvány lobmentes. Vakbélgyulladásra utaló jobb alhasi fájdalmat okoznak a vírusfertőzést kísérő megnagyobbodott hasüregi nyirokcsomók, melyek a környező beleket nyomják, és ugyanolyan panaszokat okoznak, mint az appendicitis, ezért nehezebb a diagnózis felál­lítása.

Tünetek gyermekeknél

A vakbélgyulladás tünetei nem annyira egységesek, mint fel­nőttkorban, főleg fiatal gyermekeknél felismerése nehéz. A panaszok sokszor hányással, gyomortáji fájdalommal jelentkeznek, majd az érzékenység a köldöktájra lokalizálódik. Ritka a rögtön jobb alhas területén jelzett érzékenység, ez általában órák múlva alakul ki.

Gyermekkorban a védekező rendszer gyengébb, a bélfal véko­nyabb, a féregnyúlvány átmérője kisebb. A gyulladás lefolyása sok­kal gyorsabb, gyakrabban alakulnak ki szövődmények. A kezdeti bizonytalan panaszok néhány óra alatt súlyosbodnak, 6-12 óra eltel­tével a gyulladás a féregnyúlvány átfúródásához vezethet. Ennek következtében hashártyagyulladás léphet fel és gyakran hasüregi tályogok is kialakulhatnak.

Nagyobb gyermekekben a folyamat lehet lokalizált, iskoláskorúaknál a gyulladást a szervezet képes elhatárolni, cse­csemőkorban szinte minden esetben már kilyukadt féregnyúl­ványt találunk.

Szövődmények

Szövődményként előfordulhat, hogy előrehaladott esetben a környező összetapadt belekkel határolt tályogüregben helyezke­dik el az átlyukadt féregnyúlvány. Eltávolítása a szomszédos belek sérülésveszélyével jár, ezért átmenetileg a tályogot a külvilág felé megnyitjuk, tartalmát kivezetjük, és a féregnyúlvány kivételét csak a lobtünetek megszűnte után kb. fél év múlva végezzük el.

Ha a gyulladás a szomszédos belekre is ráterjedt, de azok a vak­belet körülvéve a gyulladást „letokolják” szoros megfigyelés mel­lett kombinált antibiotikus kezelést és ismételt ultrahangos kont­rollt alkalmazva várakozhatunk. Amennyiben a folyamat meg­nyugszik, a féregnyúlványt ilyenkor is fél év múlva távolítjuk el. A folyamatot számos tényező befolyásolhatja (pl. életkor, anatómiai eltérések, gyógyszerek, jelentős túlsúly). Emiatt lehet az átlagtól eltérően gyorsabb és hevesebb, vagy lassabb és tünetszegényebb.

A hátracsapott appendix vesetáji panaszokat, a kismedencébe lelógó pedig gyakori vizelési ingert okozhat. Ha a diagnózis bizonytalan, a gyermeket megfigyelésre mindenképpen fel kell venni a kórház­ba. Ha nem biztos a diagnózis, gyakrabban döntünk műtét mellett fiatalabb, nehezen vizsgálható vagy nem kooperáló gyerekeknél és szellemi fogyatékos vagy autista betegnél.

A kórisme felállítása után műtét javasolt

Gondoskodnunk kell az általában kiszáradt betegek folyadék és elektrolit háztartásának rendezéséről. Ezt különböző összetételű in­fúziókkal végezzük az eltéréseket számszerűen jellemző laborered­mények birtokában. Az altatást folyadék fogyasztása után 4, szilárd táplálék fogyasztása után 6 órával végezhetjük, ennyi szükséges a gyomor kiürüléséhez.

Amennyiben feltételezzük, hogy a féregnyúlvány már ki­lyukadt és a tünetek hashártyagyulladásra utalnak, a műtét előtt kombinált antibiotikus kezelést indítunk, melyet az operáció után is folytatunk. A hasüregből vett váladék laborvizsgálata alapján a kimutatott kórokozók ellen a kezelést célzottan a megfelelő gyógy­szerrel végezzük. A beavatkozást végezhetjük nyílt műtéttel vagy laparoszkóppal. Ez egy olyan módszer, melynél a hasfal megfelelő pontjain 1-2 cm-es nyílásokat ejtve kamerát, illetve a kivételt segítő eszközöket vezethetünk be.

Az eltávolított féregnyúlványt ezen a nyíláson keresztül eltávolíthatjuk. Segítségével a hasüreg job­ban áttekinthető. Ha a féregnyúlvány nem gyulladt, nincs szük­ség a többi eszköz bevezetésére. Ha gyulladást találunk, a hasüreg alaposan átöblíthető, a kóros váladék eltávolítható. A laparoszkóp diagnosztikus és egyben terápiás eszköz is, a módszer gyakorlott kézben kíméletes és gyors.

Műtét után

Műtét után a betegek a bélműködés megindulásáig általában egy-két napig infúziót kapnak majd a szájon keresztüli táplálást néhány nap alatt fokozatosan építjük fel. Egyszerű vakbélgyul­ladás után szövődménymentes lefolyásnál a beteg egy hét múlva hazabocsájtható. Hashártyagyulladással szövődött eseteknél csak az antibiotikumok elhagyása után is több napja tartó láztalanság, rendezett bélműködés, normalizálódott laboreredmények és elfo­gadható hasi ultrahang eredmény birtokában bocsátjuk haza a betegeket.

Javasoljuk az étrend fokozatos bővítését és a fizikai terhelés lassú emelését, fokozott megfigyelést és panasz esetén azonnali kontrollt. Amennyiben a sebvonal érzékenységét, váladékozását észlelik, vagy hasi görcsök, haspuffadás, hányás jelentkezne, a se­bészi vizsgálat feltétlenül azonnal indokolt.

Összességében

A vakbélgyulladás időben és megfelelően elvégzett műtéttel, a korszerű intenzív kórházi kezeléssel és szükség szerint antibioti­kus terápiával ma már súlyos esetekben is jól gyógyítható. Fon­tos, hogy gondoljunk rá, a tüneteket megfelelően értékeljük és vegyük komolyan. Gyanús esetben – emelkedő láz, fokozódó hasi érzékenység, hányás esetén – jelentkezzünk háziorvosunknál vagy a legközelebbi sebészeten, gyermeksebészeten. Az első vizsgálat elvégzéséig szájon keresztül a beteg ne kapjon semmit és a megí­télést nehezítő, befolyásoló görcsoldók, fájdalomcsillapítók adását is kerüljük.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.