A mediterrán étrend – Az egészségünkért bármit!
A II. világháború után a görög kormány megbízta a Rockefeller-alapítványt, hogy a Görögország központi területeihez képest igen elmaradottnak ítélt Krétán részletes vizsgálatokat végezzen, és próbáljon tervet kialakítani a „lemaradt” országrész felzárkóztatására.
Ekkor történt a klasszikus mediterrán étrend leírása, mely öt pilléren nyugszik:
A rostfogyasztás növelése – Jó benyomást tesz a szívünkre!
A növényi eredetű táplálkozás az ún. civilizációs betegséggel szembeni védőhatásáról sok tapasztalat gyűlt össze. A vegetáriánusok, vagy pl. az afrikai országok lakói között jóval ritkábbak ezek a betegségek, a főleg állati eredetű élelmiszereket fogyasztó országokban pedig gyakoribbak.
Persze nehéz elválasztani, hogy a növényi termékek fogyasztásából származó előny mennyiben a magas rosttartalmú növényekből adódó nagyobb rostfogyasztás, és mennyiben az alacsonyabb telített zsír és koleszterin-bevitel következménye. Ezeket a táplálkozási formákat külön választva egy hollandiai vizsgálatban azt találták, hogy a legkevesebb rostot fogyasztók körében 4-szer annyi szívhalálozás fordul elő, mint a legtöbb rostot fogyasztók körében.
Említést tettünk már az ún. szívkoszorúér-festéses vizsgálatokról. A Leiden Intervention Trial nevű vizsgálatban igazolták, hogy rostdús étrenddel és rostpótlással a szívkoszorúér-elmeszesedés előrehaladása lelassult a két év után megismételt szívkoszorúér-festés adatai szerint.
- A mediterrán étrend – a helyes irányba tett nagy lépés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A rostok a növényi sejtfal alkotórészei, az emésztőrendszerből nem szívódnak fel. A legismertebb vízben oldhatatlan rostok a cellulóz, hemicellulóz és a lignit elsősorban a búzakorpában, a gyümölcsökben (körtében), a zöldségekben (borsóhéj) található. Elsősorban ezeknek köszönhető a rostfogyasztás védőhatása főként az emésztőszervi daganatokkal, elhízással, epekővel, székrekedéssel szemben.
Bemutatkozik a Pektin – A koleszterin újra felszívódását eredményezi
A rostok másik csoportja a vízoldékony rostok, melyek fő képviselője a pektin. Ezek a rostok vizet kötnek meg, majd a vékonybélben a koleszterinben gazdag epesavakat megkötve megszakítják a koleszterin újra felszívódását. Ilyen rostok nagyobb arányban a zabkorpában, a hüvelyesekben és egyes gyümölcsökben fordulnak elő. Elsősorban ezeknek tulajdonítják a koleszterinszint-csökkentő hatást és az érelmeszesedéssel szembeni védőhatást.
Természetesen a gyakorlatban a legtöbb rosthordozó egyaránt tartalmaz vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat, a rosthatás általában ezek kedvező hatásainak összegeződése. A rostfogyasztás – különösen pektin formájában – mérsékelten, maximum 10%-os mértékben csökkentheti a koleszterinszintet.
Hazánkban rostos tartalmú készítményként elsősorban a zabkorpát használják, melynek vízoldékony rosttartalma 14%, jól csökkenti az étvágyat. A zabkorpa az angolszász területeken is igen kedvelt a zabkásaként (porridge) vagy reggelihez adott müzlik alkotóanyagaként, vagy meleg tejbe keverve.
Természetesen a rostbevitelre nem a búzakorpa, zabkorpa vagy a rosttabletta a legkedvezőbb forma, hanem a cereáliák, a barnakenyér és a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, müzlik, gyümölcsök, bab, zöldségek fogyasztása. Mindez azonban a magas vérzsírszint diétájában nem pótolja, és természetesen nem is helyettesítheti a telített zsír- és koleszterinbevitel csökkentését, a telítetlen zsírsavbevitel növelését, csak kiegészíti ezeket.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.