11 dolog amitől biztos szívbeteg leszel, orvosi tanulmány alapján [2020]
Képzeljük el, hogy szervizbe visszük az autónkat, de csak az olajszintet ellenőriztetjük rajta, semmi mást. Ennek nincs sok értelme, nem igaz? Pedig lényegében ugyanezt tesszük, ha kizárólag a koleszterinszint alapján próbáljuk felmérni artériáink egészségét. Tény, hogy ez az érték jól jelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám messze nem mutat meg mindent. Sőt minden második szívbetegnek teljesen normális lehet a koleszterinszintje.
Akkor hát mi számít még?
A kutatók egyre inkább képesek válaszokat találni erre a kérdésre, és egy sor más tényező szerepére derítenek fényt, a vér különböző összetevőitől, például a C-reaktív fehérjétől és az interleukin-18-tól kezdve az ember lelkiállapotán át egészen lábának a hosszáig.
Néha úgy tűnik, a szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezőinek és markereinek száma gombamód szaporodik. Ma már olyan sok van belőlük, hogy egy tanulmányban azt olvashatjuk: az amerikai felnőttek csupán 18 százalékánál nem áll fenn a szívbetegség egyetlen kockázati tényezője sem. Ha valakinél csupán egy tényező hat, viszonylag csekély a betegség valószínűsége (persze ez az adott tényezőtől is függ). Ám ha egynél több is tetten érhető, a veszély már jóval nagyobb. Ez a szinergizmusnak nevezett jelenség azt jelenti, hogy a teljes kockázat nagyobb – és sokkal veszélyesebb -, mint az egyes elemek összege.
Képzeljük el a plakk-képződést olyan folyamatként, amelyet egész sor kapcsoló szabályoz. A magas koleszterinszint csak egy ezek közül. Az alábbiakban 11 további kapcsolót ismerhetünk meg, s azt is megtudjuk, miként „kapcsolhatjuk ki” őket. Az egyes tényezők részletezése külön cikkekben történik. Keresse ezek az írásokat is oldalunkon!
A 10+1 kritikus tényező
- Nitrogén-monoxid: Ha az artériák fala nem termel elég NO-t, a tépőzárhoz válik hasonlatossá, s úgy vonzza a vérben keringő „szemetet”, mint tépőzár a szöszöket.
- Gyulladás és C-reaktív fehérje: Az orvosok azt gyanítják, hogy a gyulladás a magas koleszterinszintnél is jelentősebb rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
- Kórokozók: A baktériumok és vírusok általános immunreakciót váltanak ki, és ez kárt tehet az artériákban. Egyes kórokozók további károkat is tehetnek.
- Homocisztein: Egy vizsgálat során a legmagasabb homocisztein-szintű személyek szívinfarktus-kockázatát kétszer akkorának találták, mint a legalacsonyabb szintűekét.
- Metabolikus szindróma és cukorbetegség: Dr. Gerald Reaven szerint a metabolikus szindróma idézheti elő az összes szívinfarktusnak legalább a felét.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás károsítja az artériákat, és a sérült artériákban könnyebben képződnek plakkok.
- Depresszió: Kimutatták, hogy a depresszió legalább olyan veszélyes a szívre, mint a dohányzás vagy a magas vérnyomás.
- Húgysav: A kutatók feltételezik, hogy a köszvényt jelző magas húgysavszint szívbetegségre is utalhat.
- A pajzsmirigy csökkent működése: A legfrissebb kutatások szerint a pajzsmirigy kismértékű csökkent működése is jelentős rizikótényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
- Vastúltengés: A vastúltengés csökkenti egy az LDL oxidációjának gátlásában részt vevő antioxidáns szintjét.
- Fibrinogén: Ez a fehérje sűrűvé és ragacsossá teszi a vért, ami nagyon nem jó az artériáknak.
+1. Egyéb rizikófaktorok: pl. alacsony magnéziumszint, megnövekedett oxidatív terhelés, nyaki artéria falának vastagsága.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.