Kialakulhat-e vizenyő munkavégzéskor?
Az interstíciális folyadékmennyiség kismértékű emelkedése okoz ugyan duzzanatot, de egészséges emberben nem alakul ki jelentős ödéma izommunka hatására.
Mindennapos tapasztalat, hogy az akár rövid ideig («15 perc) tartó, erős izommunka végzésekor megduzzad a boka, a láb, vagy a kéz. Ezt a térfogat-növekedést az interstíciális folyadék felszaporodása hozza létre. Egészséges emberben azonban nem alakul ki nagyfokú ödéma, mert az ödéma képződését elősegítő és az ellene ható folyamatok egyidejűleg érvényesülnek. A munkavégzés jelentős nyomásváltozásokat okoz, s ezek megváltoztatják a működő izom kapillárisaiban a filtrációt és a reszorpciót.
Erős izommunkában a kapillárisokban a hidrosztatikai nyomás akár 10 Hgmm-el is emelkedhet. Ugyanekkor a felszaporodó anyagcseretermékek kapillárisdilatációt okoznak, tehát megnövekszik a kapilláris-felszín. Ezek következtében fokozódik a filtráció, növekszik az intersticiális folyadék mennyisége. A fokozott filtráció azonban hemokoncentrációt eredményez, ami a szövetközti folyadék hidrosztatikai nyomásának emelkedésével együtt fokozza a kapillárisokba történő reszorpciót.
A működő izom összehúzódása (izompumpa) elősegíti a nyirokáramlást a nyirokerekben, ami szintén az ödémaképződés ellen hat. Mindezek a tényezők együttesen biztosítják azt, hogy főként a munkavégzés első perceiben fokozódó filtráció nem okoz jelentős ödémát a munkavégzés alatt.
Tüdőödéma
Szerencsére ritkán, de nagyon erős izommunka végzésekor kialakulhat tüdőödéma. Az ödéma megjelenésében az artériás vérnyomás emelkedése mellett valószínűleg szerepet játszik a tüdőkapillárisok permeabilitásának a fokozódása. Mindamellett még nem tudunk kielégítő magyarázatot adni arra, hogy miért alakulhat ki tüdőödéma erős munkavégzés alatt. A jellemző tünetek (nehéz légzés, zihálás, száraz köhögés, tachypnoe, cyanosis stb.) jelentkezésekor azonnal abba kell hagyni a munkavégzést. Alapos kivizsgálás szükséges annak a kiderítésére, hogy nincs-e valamilyen megbetegedés (pneumonia, cardiovascularis megbetegedés stb.) a háttérben.
Asztma
Előfordulhat, hogy az izommunka asztmás rohamot okoz. A súlyos roham megelőzése céljából is kívánatos a megfelelő bemelegítés, mert már a bemelegítés alatt is jelentkezhetnek az asztmás tünetek. Ilyenkor az izommunka megszakításával, s a megfelelő gyógyszerekkel megelőzhető a súlyos roham.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.