• vérnyomás

Mi a normális vérnyomás?

Az elvégzett, több százezer vérnyomásmérés adataiból statisz­tikai értékeléssel megállapították a normál- vagy átlagértéket. Ezek az értékek az egyén életkorától, a napszaktól, a nemtől és sok más tényezőktől függően jelentéktelen eltérést mutattak.

Középérték meghatározása

Meg kellett tehát állapodni egy olyan középértékben, amelynél magasabb hipertóniát (magas vérnyomást), és amelynél ala­csonyabb hipotóniát (alacsony vérnyomást) jelent. Régebbi megállapodás szerint normálisnak vették a vérnyomást, ha a szisztolés érték annyival haladta meg a 100 Hgmm-t, ahány éves az ember, a diasztolés pedig a 90-et nem haladta meg. Termé­szetesen magasabb vagy alacsonyabb vérnyomásról nincs okunk vagy jogunk beszélni, ha egyetlen mérés alkalmával, csak rövid ideig és csupán átmenetileg volt alacsonyabb vagy magasabb a vérnyomás. Magas vérnyomásról tehát csak akkor szokás beszélni, ha ismételt mérés alkalmával mindig és körülbelül azonos mértékben volt magasabb a normálisnál.

WHO javaslata

Érdemes még megemlíteni, hogy az Egészségügyi Világszerve­zetnek (WHO) egy, a hipertónia kérdésével foglalkozó szakértő­csoportja azt javasolta, hogy akkor állapítsunk meg magas vér­nyomást, ha a szisztolés érték a 160, a diasztolés pedig a 95 Hgmm-t meghaladja.

A legfontosabb gyakorlati következtetés, amit a vérnyomás­mérésről elmondottakból le kell vonnunk az, hogy az egyetlen alkalommal mért magasabb vérnyomásnak túlzott jelentőséget tulajdonítani nem szabad; Mint minden emberi tevékenység, így a vérnyomásmérés közben is előfordulhat tévedés. Tévedhet az orvos, de lehet a vérnyomásmérő is hibás. Számolni kell azzal is, hogy az orvosi vizsgálattal járó izgalom, a megszokottól eltérő környezet egymagában is kisebb-nagyobb vérnyomás-emelkedést okozhat.

Életkorral növekszik

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni azt is, hogy a nor­mális vérnyomás az életkorral arányosan egy kissé növekszik. A kövér emberek vérnyomása általában valamivel magasabb, mint a soványaké. A trópusi vidékeken élő emberek vér­nyomása általában alacsonyabb, mint a mérsékelt vagy hideg éghajlat alatt élőké. Izgalomban általában valamivel magasabb, mint nyugalomban.

Étkezés és izommunka közben a vérnyomás egy kicsit emelkedik. Természetes körülmények között észlelt és kórosnak egyáltalán nem tekinthető vérnyomáskülönbség test­helyzetváltozáskor fordul elő. Fekvő helyzetbeli a vérnyomás 10-20 Hgmm-rel alacsonyabb, mint álló helyzetben, az ülő em­ber vérnyomása pedig a kér érték között van. Az álló és fekvő testhelyzet közötti különbség mérésének a magas vérnyomás csökkentésére adott gyógyszerek hatásának ellenőrzésekor van jelentősége.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.