Magasvérnyomás kezelése

Az önvérnyomásmérés előnyei és veszélyei

Az otthoni vérnyomásmérések során kapott értékek rendszerint alacsonyabbak, mint a rendelőben az egészségügyi személyzet (orvos, nővér) által mért értékek. Az átlagos különbség az önvérnyomásmérés és a rendelői vérnyomásmérés során meghatározott értékek között a szisztolés értékben 10-20, a diasztolés értékben 5-10 Hgmm. Hipertónia véleményezhető, ha az ismételt önvérnyomásmérések átlaga meghaladja a 135/85 Hgmm-t.

Nem lehet eleget hangoztatni, hogy a hipertóniás beteg számára mennyire fontos a rendszeres otthoni vérnyomásellenőrzés. Panaszok jelentkezése esetén vagy rosszullétek során azonnal ellenőrizhető, hogy a rosszullét kapcsolatban áll-e az aktuális vérnyomásértékkel.

Nem létezhet megfelelőbb visszajelzés, mint az önellenőrzés során mért érték. Számos félreértés tisztázódhat, ha mind a beteg, mind a kezelőorvos sajátjának tekinti a betegséget, melynek legfelismerhetőbb tünetét, a vérnyomás változását a beteg maga is észleli. Gyakran előfordul, hogy a két karon mért érték különbözik.

Ez élettani jelenség és mindaddig elfogadható, míg a különbség nem haladja meg a 20 Hgmm-t. Ha a vérnyomásérték eltérő a jobb- vagy bal karon mérve, a továbbiakban a vérnyomásméréseket azon a karján végezze, melyen a magasabb értéket tapasztal­ta. Ha a két karon mért érték különbsége meghaladja a 20 Hgmm-t, feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát.

Az ujjon, csuklón alkalmazható, vagy felkaros mandzsettás (hitelesített!) mérők, a készülékek fejlett­sége (nagyszámú memória, beépített időmérő, stb.) egyre bővülő segítséget jelenthetnek a mindennapos (ön) ellenőrzésben. A mérést végző egyén önmaga megfigyelheti, hogy mely napszakban (délelőtt, este), mik azok a környezeti változások (hideg, illetve melegfront, szellemi-testi megerőltetés), vagy egyéb tényezők, melyek befolyásolják a vérnyomását. Az egyetlen mérés során kapott vérnyomásérték sok eset­ben félrevezető lehet.

Mi befolyásolhatja a vérnyomást?

A pillanatnyi (aktuális) vérnyomásértéket befolyásol­ja a dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai terhelés, stressz, testhelyzet, külső- és belső hőmérséklet és még sok egyéb más tényező. Ezért fontos, hogy a vérnyo­másmérés nyugodt körülmények között, legalább 5-10 perces pihenést követően történjen. Mérés előtt és alatt ne dohányozzon, és ne fogyasszon alkoholt, ne vegyen forró fürdőt, ne nézzen izgalmas TV műsort, ne mozogjon, ne beszélgessen.

Több mérés

Végezzen legalább két mérést úgy, hogy a mérések között eltelt idő ne legyen 5 percnél rövidebb, s a két mérés átlagát vegye figye­lembe. Addig kell végezni a mérést, míg a két egymást követő érték közti különbség nem ha­ladja meg az 5 Hgmm-t! Bármilyen egyszerű is az otthoni vérnyomásmérő készülékek használata, hangsúlyozni kell, hogy a vérnyomás mérése a szív magasságában történjen, lehetőleg ülő, kényelmes test­helyzetben. A kar legyen alátámasztva, ellazulva. A csuklón alkalmazott mérő esetén a kart pihentesse mellkasán, vagy támassza alá a másik karjával.

Otthoni vérnyomásmérések veszélyei

A gyakori önvérnyomásmérés ugyan buktatókat is rejthet magában, gyengülhet a beteg-orvos kapcsolat. A túlzottan aggodalmaskodó beteg függő viszonyba kerülhet vérnyomásértékével, különösen, ha a mért értéket egyedül (félre) értelmezi.

A nem pontos mű­szerrel, nem kellő gondossággal végzett mérések értékei miatt a beteg önhatalmúan változtat(hat) gyógyszerelésén, és ezzel valós veszélybe sodor(hat)ja önmagát. Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy az önvérnyomásmérést ne a rendelői vérnyomásmérés helyett, hanem kizárólag amellett alkalmazzuk.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.